Állásfoglalás az ügyeleti rendszer átalakításáról

A sürgősségi gyógyszerellátás az egészségügyi ágazat egyik legfontosabb kérdése, amely hosszú évek óta vár megoldásra. Jelenleg jogszabály nem szabályozza a sürgősségi gyógyszerellátás pontos feladatát, azt, hogy hol és milyen időtartamban kell ügyeletet vagy készenlétet tartani, ezért nehezen kiszámítható és egyenlőtlen rendszer alakult ki. Az országos tisztifőgyógyszerész döntése alapján ugyanis bármely közforgalmú gyógyszertár kötelezhető készenléti és ügyeleti ellátás nyújtására az adott településen működő és érintett gyógyszertárak javaslatai alapján.

Az ÁNTSZ adatai és a HGYSZ kutatása szerint a 2322 közforgalmú gyógyszertár közül 805 gyógyszertár tart ügyeletet valamilyen formában, 222 településen. A fővárossal nem számolva, 221 településen 788 gyógyszertár áll rendelkezésre ügyeleti szolgálattal. A 175 vidéki járás közül összesen 152-ben van valamilyen szintű ügyeleti ellátás. Az ügyelettel nem rendelkező 23 járásban közel 480 000-en élnek.

Mivel az ügyelet finanszírozását a gyógyszertárnak kell biztosítania, a legtöbb településen és járásban nem egy gyógyszertár vállalja az ügyeleti szolgálatot, hanem váltásban több. A nagyobb városokra, megyeszékhelyek többségére jellemző, hogy akár tíznél több gyógyszertár tart ügyeletet. Ez a lakosság számára kényelmetlenséget okozhat, hiszen sokszor nehezen követhető, hogy melyik gyógyszertárban kaphatják meg ügyeleti időben a szükséges gyógyszereket.

A HGYSZ részletesen megvizsgálta a sürgősségi gyógyszerellátás rendszerét, és ez alapján készítette el szakmai állásfoglalását. A javaslat hangsúlyozza, hogy a gyógyszergazdaságossági törvénybe kerüljön be a sürgősségi gyógyszerellátás pontos meghatározása, azt pedig rendeleti szinten határozzák meg, hogy mikor, hol és milyen formában kell sürgősségi gyógyszerellátást biztosítani, valamint, hogy milyen szabályok szerint válasszák ki azokat a gyógyszertárakat, amelyek ezt a szolgáltatást ellátják. A gyógyszertár kijelölésekor figyelembe kell venni az ellátandó terület lakosságszámát és méretét, a gyógyszertárak számát, valamint a térségben működő sürgősségi orvosi ellátást is. A sürgősségi gyógyszerellátó rendszer kidolgozása során arra kell törekedni, hogy az egyszerre legyen kiszámítható, átlátható és jól tervezhető a lakosság, a gyógyszertárak és az állam számára egyaránt.

A HGYSZ javaslatai:

A. Területi alapon meghatározott ügyeleti rendszer:
A HGYSZ ebben az esetben a legfontosabb szempontként azt határozta meg, hogy az ország minden lakosának lehetősége legyen sürgősségi gyógyszerellátás igénybe vételére, függetlenül attól, hogy mely régióban, illetve megyében él vagy tartózkodik. A körzetek meghatározásánál két szempontot kell figyelembe venni: az adott terület méretét, valamint lakosságszámát. Ez kétféleképpen lehetséges:

  1. Ügyeleti körzetek kialakítása
    A HGYSZ véleménye szerint a sürgősségi gyógyszerellátás megoldható legfeljebb 120 gyógyszertár bevonásával, melyből 8-10 gyógyszertár Budapesten lát el ügyeleti szolgáltatást, míg 100-110 a vidéki településeken érhető el. Az ügyeletes gyógyszertárak a kijelölt ügyeleti központban működnek.
  2. Ügyeleti körzetek meghatározása a járási rendszer alapján
    Az ügyeleti körzeteket úgy javasolt meghatározni, hogy olyan területet és lakosságszámot fednek le, amelyet egy gyógyszertár el tud látni. Ezt figyelembe véve a leghatékonyabb és legmegfelelőbb területi felosztást a járási rendszer alapján lehet meghatározni.

B. Szolgáltatás alapján meghatározott ügyeleti rendszer:
A HGYSZ ebben az esetben fő szempontként azt határozta meg, hogy a sürgősségi gyógyszerellátás elsődleges feladata, hogy biztosítsa a sürgősségi orvosi ellátás során javasolt kezelés folytatásának feltételeit a megfelelő gyógyszerek rendelkezésre bocsátásával. Ezért a sürgősségi gyógyszerellátást a sürgősségi orvosi ellátási rendszer felépítését figyelembe véve szervezné meg.

A teljes anyag és a mellékletek letölthetőek innen.