A salátatörvény gyógyszerészeket érintő legfontosabb változásai

Egy korábbi rövidhírünkben már összegyűjtöttük az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXVII. törvény gyógyszerellátással kapcsolatos rendelkezéseit. A rövid áttekintés mellett szeretnénk a gyógyszergazdaságossági törvény (Gyftv.) néhány jelentősebb módosítását részletesebben is bemutatni.

A gyógyászati segédeszköz forgalmazás változásai

A gyógyászati segédeszköz forgalmazás szabályainak változása egyaránt érinti a gyógyszertárakat és a gyógyászati segédeszköz boltokat is. A változás lényege, hogy a társadalombiztosítási támogatással rendelhető segédeszközöket 2016. január elsejétől kizárólag a forgalomba hozótól lehet majd beszerezni. Ez hazai gyártású eszközöknél a gyártókat, külföldi gyártású eszközöknél pedig az importőr cégeket jelenti. A támogatással nem rendelkező eszközökre a szabályozás nem vonatkozik, azokat továbbra is be lehet majd szerezni nagykereskedőktől. A törvény indoklása szerint minderre azért van szükség, mert a támogatásvolumen-szerződések miatt a segédeszközök forgalomba hozóját visszafizetési kötelezettség terheli. A beszerzés korlátozásával az egészségügyi kormányzat a forgalomba hozót kívánja védeni.

dreamstime_m_35690338

De hogyan is néz ki mindez a gyakorlatban?

Az OEP a honlapján jelenleg is folyamatosan közzéteszi a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyászati segédeszközök adatait. Ezek az adatok az Online Segédeszköz JegyzéKben találhatóak meg (SEJK), amiben ISO besorolás és név szerint is kikereshetőek a segédeszközök. Az OEP a forgalmazási adatok között tájékoztatást ad a forgalomba hozó nevéről is.
Ez a tájékoztatás a salátatörvény rendelkezéseinek megfelelően 2015. október elsejétől közhiteles nyilvántartássá alakul. Ebből a nyilvántartásból minden gyógyszertárvezetőnek ki kell keresnie azoknak az eszközöknek a forgalomba hozóit, amelyekből 2016. január elsejét követően is szeretne rendelni. Érdemes minél hamarabb felvenni a kapcsolatot és szerződést kötni ezekkel a cégekkel, hogy az átállás az új szabályozásra zökkenőmentes legyen.

Felhívjuk arra is a figyelmet, hogy a Gyftv. rendelkezéseinek értelmében a gyógyszertáraknak az adott funkcionális csoportba tartozó referenciaeszközöket, vagy az azzal azonos árú eszközöket is forgalmaznia kell. Ez azt jelenti, hogy, ha az általunk forgalmazni kívánt terméknek van olcsóbb helyettesítője, akkor bizony több szerződés megkötésére is szükség lehet majd. A referenciaeszközökről szóló OEP tájékoztatás itt érhető el.

A szabályozás életbe lépésével a korábban beszerzett eszközöket sem kell kidobni. Az idén december 31-ig beszerzett eszközöket január elseje után akkor is lehet majd árusítani, ha azokat még nem a forgalomba hozótól szereztük be.

Új feltétel gyógyszertárvezetéshez

Az intézeti és a közforgalmú gyógyszertárak vezetőit is érintheti az a változás, mely szerint a Gyftv. szakgyógyszerészi szakképesítést ír majd elő a gyógyszertár vezetéséhez. A kötelezettség bevezetésének időpontja 2025. január elseje, tehát közel 10 évünk van rá, hogy felkészüljünk a változásra.

Kiket érint a változás?

A változás minden olyan gyógyszerészt érint, aki 2025. január 1. után szeretne gyógyszertárat vezetni, de 1975. január 1. után született, és egyáltalán nem rendelkezik szakvizsgával, vagy olyan szakvizsgája van, ami nem megfelelő. Azt, hogy melyik szakvizsga lesz megfelelő, egy július elseje után megjelenő egészségügyi miniszteri rendelet határozza majd meg.

A jelenleg megszerezhető szakképesítések listáját a 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet 1. melléklete tartalmazza:

Gyógyszerellátási szakgyógyszerészet:

  1. Gyógyszertár üzemeltetés, vezetés
  2. Gyógyszerészi gondozás
  3. Gyógyszerkészítés
  4. Gyógyszertári minőségbiztosítás
  5. Fitoterápia
  6. Gyógyszerügyi szakigazgatás
  7. Farmakológia, farmakoterápia

Kórházi-klinikai szakgyógyszerészet:

  1. Kórházi-klinikai szakgyógyszerészet
  2. Klinikai laboratóriumi gyógyszerészet
  3. Klinikai mikrobiológiai laboratóriumi gyógyszerészet

A könnyebb áttekinthetőség érdekében a rendeletben található gyógyszerészekre vonatkozó táblázatokat kivonatos formában segédletben gyűjtöttük össze.

A vezetéshez szükséges szakképesítéseket várhatóan ezek közül választják majd ki. Találgatásokba természetesen nem szeretnénk bocsátkozni, de közforgalmú gyógyszertárak esetén a gyógyszertár üzemeltetés és vezetés, míg intézeti gyógyszertárak esetén a kórházi-klinikai szakgyógyszerészet szinte biztosra vehető.

Azok a gyógyszerészek, akik a 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet hatályba lépése előtt szereztek szakvizsgát, a rendelet 7. számú melléklete alapján tudják megfeleltetni a régi szakirányukat a jelenlegieknek. Azok pedig, akik külföldön szereztek szakvizsgát, a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv alapján kell honosítaniuk azt.

Kiket nem érint a változás?

Értelemszerűen nem érinti a változás azokat a gyógyszerészeket, akik 2025. január elseje után már nem kívánnak sem közforgalmú, sem intézeti gyógyszertárat vezetni. Nem érinti azokat a gyógyszerészeket sem, akik 1975. január 1. előtt születtek, mert az 50 év feletti gyógyszerészek esetén nem kell majd alkalmazni ezt az előírást. Azoknak sem lesz miért izgulniuk, akik már jelenleg is rendelkeznek a megfelelő szakvizsgával. Reméljük, hogy a kötelező szakképesítéseket előíró rendelet hamarosan megjelenik, és így mindenki számára egyértelművé válhat, hogy megfelelő képesítéssel rendelkezik-e.

A településrész meghatározása

A Gyftv. 3. §-a július elsejétől egy újabb definícióval bővül:

„25. településrész: a településnek azon része, amely önálló településrészi önkormányzattal (részönkormányzattal) rendelkezik és a település más lakott településrészeivel – a lakott területek földrajzi (domborzati), térbeni, építészeti elkülönültsége alapján – egybe nem tartozó lakott településrész;”

A földrajzilag elkülönülő településrészek általában alacsony lélekszámmal rendelkeznek, de közigazgatásilag egy nagyobb településhez tartoznak. Ennek következtében ezeken a területeken nem érte volna meg közforgalmú gyógyszertárat működtetni, vagy jogszabályi korlátozások miatt nem is lehetett volna sem közforgalmú, sem pedig fiókgyógyszertárat létesíteni. A fogalom pontos meghatározásával a jövőben lehetővé válik fiókgyógyszertárak létesítése már településrészeken is. Ennek alapvetően két feltétele van. Egyrészt a településrészi önkormányzatot (részönkormányzatot) létrehozó képviselő-testületnek a létesítéshez hozzá kell járulnia, másrészt, a működtetni kívánt fiókgyógyszertár bejárata és a településen már működő gyógyszertárak bejárata között számított − közúton mért – távolságnak minimum 1000 méternek kell lennie.

Reméljük, hogy a fentiek segítségével könnyebb lesz eligazodni a változások között. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az általunk adott tájékoztatás mellett feltétlenül szükséges a konkrét jogszabályi rendelkezések áttanulmányozása is.