Az ÁNTSZ újjászületése

A magas színvonalú egészségügyi ellátás megteremtéséhez és biztosításához szükség van olyan szakmai felügyeleti szervekre is, melyek feladata az egészségügyi szolgáltatók működésének engedélyezése és ellenőrzése. Ahhoz, hogy ezek az intézmények hatékonyan és eredményesen végezzék a munkájukat, stabil háttér és kiszámítható működési körülmények kellenek. Ezek hiányában fennáll a veszélye annak, hogy nem tudnak megfelelően reagálni az egészségügyben jelentkező problémákra, és a lakosság ellátásának színvonala csökkenni fog.  

2017 március végéig a magyar lakosság egészségügyi ellátásának egyik legfontosabb intézménye az Állami Népegészségügyi és Tisztifőorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) volt. Annak idején sokan nem értettek egyet a megszűntetésével, és az ő véleményüket erősíti az, hogy október elsejétől egy új állami intézmény kezdi meg a működését Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) néven. Az új hatóságnak a feladatai kísértetiesen hasonlítanak az egykori ÁNTSZ felelősségi körére, ami nem véletlen. Ha megnézzük, hogy miből és hogyan alakult ki az új hatóság, akkor nyugodtan kijelenthetjük, hogy az új szervezetben az ÁNTSZ született újjá.

A történet 2016 nyarán kezdődött, amikor a kormányzat a bürokráciacsökkentés érdekében hatalmas közigazgatási átalakításba kezdett bele: több, mint ötven állami szervezet szűnt meg, alakult át vagy olvadt össze. Az átalakítás olyan jelentős szervezeteket érintett például, mint az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK), vagy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). Ennek az átalakítási folyamatnak a része volt az ÁNTSZ jogutódlással történő megszűntetése is.

Az szervezet a felszámolása előtt több különálló intézményből állt össze, melyek az Országos Tisztifőorvosi Hivatal szakmai irányítása alatt álltak az országos tisztifőorvos vezetésével.

Megszűnése idején az ÁNTSZ-t az alábbi öt intézmény alkotta:

  • Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH),
  • Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI),
  • Országos Közegészségügyi Központ (OKK),
  • Országos Epidemiológiai Központ (OEK),
  • Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI).

A kormányzat döntése értelmében 2017. április elsejével mind az öt intézmény vagy átalakult vagy beolvadt másik szervezetbe. Az OTH feladatainak túlnyomó többségét az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) vette át, kisebb részét az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK). A minisztériumon belül létrejött az Országos Tisztifőorvosi Feladatokért Felelős Helyettes Államtitkárság (OTFFHÁ), melyet helyettes államtitkári rangban vezetett tovább az országos tisztifőorvos.

Az Országos Közegészségügyi Központ egybeolvadt az Országos Epidemiológiai Központtal, és új néven, Országos Közegészségügyi Intézetként (OKI) folytatta működését. Emellett ez az intézet látta el az OTH korábbi feladatainak egy részét is. Az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet általános jogutódja az ÁEEK lett. A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet feladatait pedig az EMMI, az ÁEEK és az OKI között osztották szét.

Kevesebb, mint másfél év működés után azonban kiderült, hogy ez az intézményi rendszer nem képes hatékonyan ellátni a feladatát, ezért idén október elsejével újabb jelentős átalakítás történt. Az Országos Tisztifőorvosi Feladatokért Felelős Helyettes Államtitkárság és az Országos Közegészségügyi Intézet összevonásával létrejött a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK). Ezzel egyidőben a helyettes államtitkárság gyermekegészségüggyel kapcsolatos feladatait a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet vette át.

Az intézményi átalakulásokat az alábbi ábrán tüntettük fel:

A korábbi ÁNTSZ-hez hasonlóan az NNK-t is az országos tisztifőorvos vezeti, és a feladatai is nagymértékben megegyeznek a 2017-ben feldarabolt szervezettel. A kormányhatározat szerint az NNK a közegészségügy, a járványügy, a munkaegészségügy, az egészségfejlesztés, valamint az egészségügyi igazgatás és koordináció területén fogja végezni a neki kijelölt állami feladatokat. Az intézmény vezetésével dr. Kovács Attilát bízták meg, aki korábban éveken keresztül látta el a helyettes országos tisztifőorvosi feladatokat.

Reméljük, hogy az NNK létrejöttével végre egy olyan szervezeti struktúra alakult ki, amely hosszú távon is képes lesz ellátni az egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatos feladatait. Ez nem csak az új szervezet érdeke lenne, hanem mindannyiunké is, akik igénybe veszik a mai magyar egészségügyi ellátást.