Az Egészségügyi Ágazati Stratégiáról

Mint ahogyan arról már korábban is írtunk, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Egészségügyért Felelős Államtitkársága a tavalyi év végén társadalmi vitára bocsátotta az „Egészséges Magyarország 2014-2020” Egészségügyi Ágazati Stratégia elnevezésű tervezetét, melyhez a Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége is elküldte véleményét és javaslatait. Az egyeztetést követően a végleges változatot a kormány 2015. február 10-én fogadta el, majd nem sokkal később nyilvánosságra is hozta. Mivel a stratégia 2020-ig határozza meg a főbb irányvonalakat, megvizsgáltuk, hogy mi várható a gyógyszerellátás területén a következő öt évben.

A javaslatunkban jeleztük, hogy véleményünk szerint a gyógyszerellátás egyik legfontosabb problémája a következő időszakban a vidéki kisforgalmú gyógyszertárak megfelelő működésének biztosítása lesz. A hátrányos helyzetű kistérségekben működő gyógyszertáraknak amellett, hogy ingatag a pénzügyi helyzetük, azzal is meg kell küzdeniük, hogy egyre több az idős gyógyszertárvezető, akinek a helyére nem találnak fiatal gyógyszerészt. Azt reméltük, hogy a stratégia hiteles képet ad majd a jelenlegi helyzetről, és felvázolja a generációváltás elősegítésének érdekében tervezett lépéseket, de csak a háziorvosi, a fogorvosi és a védőnői szolgálat problémáit elemezték ki, a gyógyszerellátásra sajnálatos módon egyetlen szó sem jutott.  

A generációváltás mellett a másik égető kérdés a gyógyszertári ügyeleti rendszer fenntarthatatlansága. Ezzel a már közel 20 éve fennálló problémával kapcsolatban sok gyógyszerész kifejtette véleményét és megoldási javaslatait, kézzelfogható és tapasztalható eredmény nélkül. Az egészségügyi ágazati stratégiát megvizsgálva azonban a gyógyszerészeknek csalódottan kell tudomásul venniük, hogy a gyógyszertári ügyelet még csak említés szintjén sem szerepel benne. Ezzel szemben a háziorvosi ügyeleti rendszer fejlesztéséről beszámol a dokumentum:

 „Szükséges a háziorvosi ügyeletek kompetenciájának pontos meghatározása és a földrajzi adottságoknak megfelelő sürgősségi ellátás összehangolt működési feltételeinek megteremtése az egyes működtetők, ill. szolgáltatók között. Az összehangolt működés és ennek a lakosság felé való egységes megjelenítés érdekében kidolgozásra kerül a háziorvosi ügyeletek kompetencia listája, a háziorvosi hatásköri lista alapján, mely alapján egységes triage rendszer kerül megfogalmazásra. Ehhez kapcsolódóan elvégezzük a szükséges tananyagfejlesztését és a háziorvosi ügyeleti szolgálatok egészségügyi dolgozóinak (orvos és szakdolgozó) továbbképzését.” (79. oldal)

Az elfogadott anyag oldalakon keresztül értekezik az e-egészségügyről, azonban konkrét elképzelés nincs arról, hogy mikorra várható az e-recept bevezetése, és milyen lépések szükségesek hozzá. Ugyanígy említést sem tettek az Európai Gyógyszer Ellenőrzési Rendszerrel (EMVS) kapcsolatban sem. A rendszert 2018-ban tervezik elindítani, de a működéshez szükséges feltételek előteremtésével már most el kellene kezdeni foglalkozni.

A javaslatunkban a legjelentősebbnek vélt problémákat vetettük fel, de ezeken kívül még számos kisebb-nagyobb ügy van a gyógyszerellátás területén, mely megoldásra vár. Természetesen nem vártuk, hogy ezek mindegyike szerepeljen a stratégiában, de jó lett volna látni, ha legalább érintőlegesen megjelenik néhány gondolat. Csalódottan szembesültünk azzal, hogy az a dokumentum, amely bemutatja a kormányzat elképzeléseit az egészségügy elkövetkezendő öt éves céljaival és fejlesztési irányaival kapcsolatban, mennyire nem foglalkozik a gyógyszerellátással.

2011. január elseje óta a gyógyszergazdaságossági törvény alapján a közforgalmú gyógyszertár a lakosság közvetlen és teljes körű gyógyszerellátását biztosító egészségügyi intézmény. Az Egészségügyi Ágazati Stratégiát olvasva viszont az az ember érzése, hogy a gyógyszerellátás azóta sem lett igazán az egészségügy része. Említés szintjén néha-néha megjelenik, de egyáltalán nem hangsúlyos szereplő. Vajon mire lenne szükség, ahhoz, hogy ez megváltozzon?

Aki további részletekre kíváncsi, az a teljes anyagot elérheti itt.

A javaslatunkban jeleztük, hogy véleményünk szerint a gyógyszerellátás egyik legfontosabb problémája a következő időszakban a vidéki kisforgalmú gyógyszertárak megfelelő működésének biztosítása lesz. A hátrányos helyzetű kistérségekben működő gyógyszertáraknak amellett, hogy ingatag a pénzügyi helyzetük, azzal is meg kell küzdeniük, hogy egyre több az idős gyógyszertárvezető, akinek a helyére nem találnak fiatal gyógyszerészt. Azt reméltük, hogy a stratégia hiteles képet ad majd a jelenlegi helyzetről, és felvázolja a generációváltás elősegítésének érdekében tervezett lépéseket, de csak a háziorvosi, a fogorvosi és a védőnői szolgálat problémáit elemezték ki, a gyógyszerellátásra sajnálatos módon egyetlen szó sem jutott.  

A generációváltás mellett a másik égető kérdés a gyógyszertári ügyeleti rendszer fenntarthatatlansága. Ezzel a már közel 20 éve fennálló problémával kapcsolatban sok gyógyszerész kifejtette véleményét és megoldási javaslatait, kézzelfogható és tapasztalható eredmény nélkül. Az egészségügyi ágazati stratégiát megvizsgálva azonban a gyógyszerészeknek csalódottan kell tudomásul venniük, hogy a gyógyszertári ügyelet még csak említés szintjén sem szerepel benne. Ezzel szemben a háziorvosi ügyeleti rendszer fejlesztéséről beszámol a dokumentum:

 „Szükséges a háziorvosi ügyeletek kompetenciájának pontos meghatározása és a földrajzi adottságoknak megfelelő sürgősségi ellátás összehangolt működési feltételeinek megteremtése az egyes működtetők, ill. szolgáltatók között. Az összehangolt működés és ennek a lakosság felé való egységes megjelenítés érdekében kidolgozásra kerül a háziorvosi ügyeletek kompetencia listája, a háziorvosi hatásköri lista alapján, mely alapján egységes triage rendszer kerül megfogalmazásra. Ehhez kapcsolódóan elvégezzük a szükséges tananyagfejlesztését és a háziorvosi ügyeleti szolgálatok egészségügyi dolgozóinak (orvos és szakdolgozó) továbbképzését.” (79. oldal)

Az elfogadott anyag oldalakon keresztül értekezik az e-egészségügyről, azonban konkrét elképzelés nincs arról, hogy mikorra várható az e-recept bevezetése, és milyen lépések szükségesek hozzá. Ugyanígy említést sem tettek az Európai Gyógyszer Ellenőrzési Rendszerrel (EMVS) kapcsolatban sem. A rendszert 2018-ban tervezik elindítani, de a működéshez szükséges feltételek előteremtésével már most el kellene kezdeni foglalkozni.

A javaslatunkban a legjelentősebbnek vélt problémákat vetettük fel, de ezeken kívül még számos kisebb-nagyobb ügy van a gyógyszerellátás területén, mely megoldásra vár. Természetesen nem vártuk, hogy ezek mindegyike szerepeljen a stratégiában, de jó lett volna látni, ha legalább érintőlegesen megjelenik néhány gondolat. Csalódottan szembesültünk azzal, hogy az a dokumentum, amely bemutatja a kormányzat elképzeléseit az egészségügy elkövetkezendő öt éves céljaival és fejlesztési irányaival kapcsolatban, mennyire nem foglalkozik a gyógyszerellátással.

2011. január elseje óta a gyógyszergazdaságossági törvény alapján a közforgalmú gyógyszertár a lakosság közvetlen és teljes körű gyógyszerellátását biztosító egészségügyi intézmény. Az Egészségügyi Ágazati Stratégiát olvasva viszont az az ember érzése, hogy a gyógyszerellátás azóta sem lett igazán az egészségügy része. Említés szintjén néha-néha megjelenik, de egyáltalán nem hangsúlyos szereplő. Vajon mire lenne szükség, ahhoz, hogy ez megváltozzon?

Aki további részletekre kíváncsi, az a teljes anyagot elérheti itt.

Korábbi írásunk itt érhető el.