FIP konferencia Buenos Aires-ben: merre tovább gyógyszerészet?

Beszélgetés Vértessy Dániellel, a HUPSA elnökével a FIP éves konferenciájáról

hgysz-161104

A nemzetközi konferenciák segítségével betekinthetünk más országok gyógyszerellátási rendszereibe, illetve szakmai és személyes ismeretségeket is köthetünk külföldi kollégáinkkal. Vértessy Dániel, a HUPSA elnöke augusztus végén látogatott el Buenos Airesbe, hogy részt vegyen a FIP éves konferenciáján. Danit az élményeiről és tapasztalatairól kérdeztük.

Honnan jött az ötlet, hogy részt vegyél a konferencián?

Már több hasonló eseményen vettem részt korábban, például Düsseldorfban, de az Argentínában rendezett esemény rögtön különlegesnek tűnt számomra. Mindenképpen részt szerettem, volna venni rajta. Argentínában születtem és ott is éltem 12 évet, így a szakmai szempontok mellett személyes okokból is fontos volt számomra az esemény. A konferencián kettős minőségben vettem részt, a HUPSA elnökeként, valamint szervezőként is. A FIP konferencia szervezése során a szervező ország gyógyszerészei és hallgatói szervezőként csatlakozhatnak az eseményhez, és mint argentín én éltem is ezzel a lehetőséggel.

Mit kell tudni magáról a konferenciáról? Hogyan épül fel, milyen jellegű programmal várták a résztvevőket?

Az idei konferencia fő kérdése az volt, hogy hogyan csökkenthetnénk a betegségek okozta terheket globális szinten, és hogy a gyógyszerészek hogyan tudnak megfelelni ennek az új kihívásnak. A kongresszus több elemből állt, természetes voltak nagyobb szimpóziumok, előadások, de részt vehettünk kisebb workshopokon és tréningeken is. A FIP (a hazai MGYT-hez hasonlóan) szekciókban működik, és ez érvényesült a konferencián is. Voltak szakmai szempontok alapján összeállított programok a szekcióknak megfelelően például a gyógyszerellátás, az ipari gyógyszerészet vagy a biotechnológia témaköreiben, de az ágazatban betöltött feladatkörök alapján is voltak külön programok, például a dékánoknak és a fiatal gyógyszerészhallgatóknak.

A programokat nagyon jól válogatták össze, mindenki számára volt olyan szekció, ahol találhatott számára érdekes témákat. A konferenciához kapcsolódott egy kiállítás is, ahol a FIP és annak partnerei mellett gyógyszercégek is állítottak fel standokat és megismerkedhettünk a számunkra fontos új fejlesztésekkel és eszközökkel. Természetesen a társasági események sem maradhattak ki, a különböző szekcióknak rendezett vacsorák mellett nagyon érdekes helyi programokon vehettünk részt, valamint folyamatosak voltak a kisebb nagyobb társaságokban kialakult beszélgetések is.

A fiatalok mennyire voltak megszólitva az eseményen?

A gyógyszerészhallgatóknak minden segítséget megkaptak, például kedvezményes áron vehettek részt a konferencián, és szállást is olcsóbban szerezhettek a nemzetközi gyógyszerészhallgatók szervezete, az IPSF szervezésében. A fiatalok alapvetően együtt mozogtak, sok közös programon vettek részt, valamint a konferencián is volt külön szekciójuk. A fiatal gyógyszerészek csoportja alapvetően azért jött létre, hogy a pályakezdő gyógyszerészek lássák, hogyan működnek a nemzetközi szervezetek. A világ minden tájáról érkeztek gyógyszerészhallgatók és pályakezdők, így a beszélgetések során sok helyről kaptunk betekintést a rendszer működésébe.

Mi volt számodra a konferencia legnagyobb tanulsága?

A leghasznosabb tapasztalat az volt, hogy a magyar gyógyszerészeknek több nemzetközi kitekintésre lenne szüksége. Nagyon fontos, hogy lássuk, más országokban hogyan működnek a dolgok, és mi az, amit itthon is alkalmazhatnánk.

Milyen témák érdekeltek téged a leginkább? Milyen előadásokon vettél részt?

Szerencsére a szervezői munka ellátása mellett lehetőségem volt részt venni több eseményen is. A legérdekesebbnek azokat az előadásokat találtam, amelyek a gyógyszerészi szakma jövőjéről és a várható átalakulásáról szóltak. A betegségek kezelésében a gyógyszerészeknek mindenképpen nagyobb szerepe lesz, a fő kérdés az, hogy ebben milyen módon tudunk a leghatékonyabban részt venni.

Mely területeket érinti leginkább ez az átalakulás?

Volt egy előadás az elektronikus eszközök használatáról, melyen a világszerte bevezetés alatt álló vagy bevezetésre váró fejlesztéseket mutatták be. Részletesen szó volt például a Svédországban történt újításokról. Náluk az e-receptet és az online gyógyszer-rendelést már korábban bevezették, ráadásul úgy, hogy a gyógyszert házhoz is szállítják a gyógyszerész aktív közreműködésével. A gyógyszerészeknek nem kell adminisztrációval foglalkozniuk, így több idő jut a gondozásra. Le tudnak ülni a betegekkel és alaposan elbeszélgethetnek a problémákról. Persze ez felkészülést igényel a betegek részéről is, konkrét problémákkal javasolt felkeresniük a patikákat. Ha a gyógyszerész úgy látja jónak, a betegek tovább is küldhetik az orvoshoz.

A lakossági gyógyszerellátás egyre inkább az automatizálás felé halad, és ennek megfelelően változhat a gyógyszerészek szerepe. Ezek szerint ez már meg is valósult Svédországban?

Abszolút, ráadásul virágzik ez a megoldás. De máshol is láthatóak ennek a jelei. Argentína egyes részein például a gyógyszerészek át fogják venni egy online rendszer használatát. Minden orvos kap egy okostelefont, amellyel gyorsan, helyben is tud receptet írni, majd azt elektronikus úton elküldheti a betegnek. Így felgyorsítható a gyógyszerek kiváltása.

Egyetértek Meskó Bertalan orvos-jövőkutatóval, hogy a következő 10-20 évben jelentős átalakulás lesz a gyógyszerellátásában. A termékek eladása helyett a gyógyszertárak fő profilja a szolgáltatások nyújtása lesz. A fő kérdés ezután már nem az lesz, hogy hogyan tudjuk a gyógyszerek árát csökkenteni, hanem hogy hogyan lehet a patikai segítségnyújtás színvonalát emelni. Ezt nemzetközileg már mindenhol elkezdték, és ezt az átalakulást nem szabad meggátolni. Ahol nincsenek erre felkészülve, ott le fognak maradni.

Sokat beszélgettünk a társaimmal az oktatásról is. Egy francia gyógyszerészhallgató mesélte, hogy a gyógyszerészi gondozás már náluk is a tananyag része. És nem csak elméletben tanítják, hanem gyakorlati programokat is indítottak ezen a területen. Hasonlót hallottunk Kanadából és Ausztráliából is. Ezekben az országokban is felismerték, hogy a gyógyszerészi gondozás intézménye a jövő és érdemes ebbe fektetni. De más érdekes dolgokat is meséltek a beszélgetések során. Argentínában például több egyetemen a szakmai tárgyak mellett kommunikációt, marketinget, jogi ismereteket is tanítanak már az elejétől kezdve a gyógyszerészeknek. Nagyon érdekes volt hallani, hogy hogyan működnek ezek a dolgok más országokban, és azt is, hogy milyen lehetőségeink lennének itthon a továbbfejlesztésre.

A gyógyszerészet jövőjét befolyásoló dolgok, fejlesztések közül mit említettek még?

Nagyon érdekes előadás volt a Big data-ról is. Elhangzottak negatívumok és lehetőségek is ezzel kapcsolatban, és kiderült, hogy sokan félnek tőle. Itt ugye az egyénre jellemző adatokról van, szó, melyekkel ugyan vissza lehetne élni, ha nem jó kézbe kerül (ezért fontos a védelem), de ha anonim módon kezeljük, akkor nagyon hasznos lehet. Ugyanígy hasznos lehet az is, ha az egyéni adatainkat felhőben tároljuk, mert a fontos egészségügyi jellemzőink könnyen elérhetővé válnak. Ez akár az életünket is megmentheti.

Ha az egészségügyi intézmények és a gyógyszergyártók hozzáférnek a statisztikai adatokhoz, akkor jobb és aktuálisabb képet kaphatnak arról, hogy milyen problémákkal küzd a lakosság, és milyen kihívásokkal kell szembenézni. Többen félnek attól is, hogy a nagy gyógyszergyártók visszaélnek ezekkel az adatokkal. Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy az anonimizált statisztikai adatokat a gyógyszergyártás során nagyon jól fel tudják használni, ezzel időt és költséget megtakarítva. Hogy ez mikor történhet meg, mikor terjedhet el az egyes országokban, valamint nemzetközi szinten, az csak a szektor szereplőin múlik.

Véleményed szerint ez pozitív változást hozhat, vagy inkább veszélyesnek tartod ezeket a fejlesztéseket?

Az igaz, hogy ezekben a fejlesztésekben elsősorban profitorientált cégek vesznek részt, de a tevékenységük együtt jár az embereken való segítségnyújtással, a társadalmi jóléthez való hozzájárulással. Ezért én inkább a pozitív oldalát látom a Big data-nak.

Összességében milyen benyomásokat szereztél az eseményről?

Nagyon jól éreztem magam, és szakmailag is rendkívül hasznosnak találtam. Olyan betekintést kaptam első kézből, amit máshonnan nehezen sikerült volna összegyűjtenem.

A világban sok olyan ember, vállalkozás van, aki pozitívan áll hozzá a változásokhoz, és segíteni akar. Ezeket az erőfeszítéseket össze kell hozni, meg kell osztani a terheket, és együtt kell dolgoznunk. A FIP konferencia jó lehetőséget nyújt erre, valamint arra is, hogy világszerte jobban működjön a gyógyszerellátás.