A gyógyszerészek véleményét kérdeztük

A Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) megbízásából a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Intézet országos, reprezentatív felmérést készített a gyógyszerészek körében 2018. augusztus – október folyamán. A felmérés során arra kerestük a választ, hogy a személyi jogos és beosztott gyógyszerészek hogyan látják a gyógyszertárak fenntarthatóságát és milyen kihívásokra számíthatnak közép- és hosszútávon. A kutatás alapján a gyógyszerészek számára a gyógyszertárak fenntartható működtetése, a munkaerőhiány, a degresszív árrés és a fiatal gyógyszerészek tulajdonhoz jutása a legfontosabb kihívások.

A kutatásban résztvevő gyógyszerészek

Összesen 223 fő töltötte ki az online kérdőívet, akik közül 140-en személyi jogos gyógyszertárvezetők (63%), 83-an pedig beosztott gyógyszerészek (37%) voltak. A személyi jogos gyógyszerészek közül a 46-62 éves korosztály vett részt a felmérésben a legnagyobb arányban, míg a beosztott gyógyszerészek jellemzően a 24-35 évesek közül kerültek ki.

A felmérés alapján figyelemre méltó, hogy a beosztott gyógyszerészek körében nagyon vékony a 36-45 éves korosztály rétege (20%), pedig nekik kellene hamarosan átvenni az idősebb gyógyszerészektől a gyógyszertárak vezetését. Az ideális kormegoszlás a 40% (24-35 év között) – 35% (36-45 év között) – 20% (46-62 év között) lenne.

A kérdőívben arra is kitértünk, hogy a megkérdezett gyógyszerészek hol és milyen tulajdonosi háttérrel rendelkező gyógyszertárakban dolgoznak. A felmérésben résztvevő gyógyszerészek 18%-a a fővárosban dolgozik, míg a többi válaszadó 27-28%-kal egyenletesen oszlott meg a megyeszékhelyek, a városok és a falvak között.

Válaszadóink közül a legtöbben független, magántulajdonban lévő gyógyszertárakban dolgoznak. Közel ennyien dolgoznak olyan gyógyszertárban, mely ugyan nem tartozik egyetlen tulajdonosi körhöz, azonban részt vesz valamilyen hálózatos működési formában, mint például a beszerzési társulás, a marketing szövetség vagy a franchise. Végül a legkevesebben azok voltak, akik tulajdonosi alapú hálózatos formában működő gyógyszertárakban dolgoztak. 

A gyógyszertárak fenntartható működése

A gyógyszertárak és a gyógyszerkiskereskedelmi szektor közép- és hosszútávú fenntarthatóságát alapvetően semlegesen, enyhén pozitívan ítélik meg a gyógyszerészek. Azonban vannak olyan területek, amelyek nagymértékben megnehezítik a gyógyszertárban dolgozó gyógyszerészek mindennapjait. Ezek közé tartozik a munkaerőhiány, a forgalom nagysága, a nehezen követhető jogszabályi változások, a készletezés és az EESZT üzemeltetése. Ez utóbbi várhatóan hosszú távon nem lesz probléma, ha a rendszer kezdeti hiányosságait orvosolják.

Emellett vannak olyan problémák is, melyek hosszú távon okozhatnak gondokat, és ronthatják a szektor és a gyógyszertárak fenntarthatóságát. A gyógyszerészek több mint fele szerint a legnagyobb hátrányt a támogatott gyógyszerek alacsony árrése okozza, majd ezt követi a magas működési költségek és a munkaerőhiány.

A munkaerőhiány

A gyógyszertárak 52%-ánál már okozott valamilyen problémát a munkaerőhiány. Ez elsősorban a vidéki gyógyszertárakat érinti, a falvakat és a kisebb városokat. A válaszok alapján nagyjából ugyanolyan nehéz gyógyszerészt találni, mint szakasszisztenst.

A degresszív árrés

A gyógyszerészek fenntarthatósággal kapcsolatos aggályainak másik kiemelt eleme az árrés. A támogatott készítmények államilag szabályozott árrésének jelenlegi formáját a válaszadók kevesebb mint egytizede tartotta elfogadhatónak. A gyógyszerészek túlnyomó többsége szerint alacsony az árrés, és emelésre van szükség. Emellett sokan abban látják a problémát, hogy az árrés degresszív.

A fiatal gyógyszerészek tulajdonhoz jutása

A közforgalmú gyógyszertárakban dolgozó gyógyszerészek átlagéletkora folyamatosan emelkedik, ez különösen igaz a személyi jogos gyógyszerészekre. Ezért a jövőben kulcskérdés lesz, hogy a fiatal gyógyszerészek át tudják-e venni a visszavonuló gyógyszerészektől a gyógyszertárakat. A beosztott gyógyszerészek (ahol többségében vannak a fiatalok) több mint fele szerint nehézségekbe ütközik a tulajdonszerzés, míg kevesebb, mint ötöde mondja azt, hogy ez nem jelent akadályt.

A kutatás részletes számait és megállapításait a közeljövőben külön blogbejegyzésekben mutatjuk be.