Két lépést előre, egyet hátra: úton az elektronikus ügyintézés felé

Az idő előrehaladtával egyre természetesebb, hogy ügyeinket elektronikusan végezzük: email-ben levelezünk, bankkártyával és elektronikus pénztárcával fizetünk, webáruházból vásárolunk. Bár a közigazgatás jellemzően lassabban reagál a technológiai fejlődésre, a változás ezt a területet sem hagyja érintetlenül. A NAV ma már elfogadja az elektronikusan beküldött adóbevallásunkat, az OEP pedig a VirEP rendszeren keresztül megküldött adatok alapján utalja a támogatást.

A változás szele természetesen nem kerülte el a gyógyszertárak szakmai felügyeletét ellátó hatóságot, az OGYÉI-t sem. Tavaly októberben megjelent a FoNo VIII. hatályos kiadásának a módosításokkal kiegészített elektronikus változata, és a tervek szerint pár éven belül a Gyógyszerkönyv is elérhető lesz hasonló formában. Emellett idén februártól a gyógyszertárak adatait egy kereshető adatbázisban teszi közzé a hatóság.

A sok jó hír mellett azonban akadt egy nem annyira örömteli is, ami nem kapott nagy nyilvánosságot. Köztudott, hogy minden gyógyszert forgalmazó kiskereskedelmi egységnek regisztrálnia kell egy e-mail címet az OGYÉI-nél, annak érdekében, hogy a hatóság azonnal értesítést küldhessen a gyógyszerek forgalomból történő kivonásáról. Ezt az elektronikus levelezési címet eddig egy külön erre szolgáló felületen egyszerűen és gyorsan be lehetett jelenteni, ennek azonban mostantól vége.

A tájékoztató szerint a bejelentési felület megszüntetése mellett „a gyógyszertárak adminisztratív terheinek könnyítése miatt döntött” az intézet. Az adminisztrációs teher csökkenése ebben az esetben nem azt jelenti, hogy nincs többé bejelentési kötelezettség, hanem azt, hogy nem lehet azt egy online felületen pár gyors kattintással elintézni. Ehelyett le lehet tölteni az OGYÉI honlapjáról egy kérelem-mintát, amit ki kell nyomtatni, tölteni, aláírni, lepecsételni, borítékolni és postára adni. A biztonság kedvéért mindezt természetesen ajánlva és tértivevénnyel, jelenleg minimum 585 forintért.

Az teljesen egyértelmű, hogy nem ez a legpraktikusabb módja a hatósági ügyek intézésének, ezért az igazi kérdés inkább az, hogy hogyan lehetne ezt másképp csinálni? Három különböző, de egyformán praktikus megoldást találtunk erre a problémára.

Ügyfélkapus regisztráció használata

Az ügyfélkapus regisztrációval rendelkező állampolgárok száma az elmúlt tíz évben folyamatosan nőtt, és mára már több, mint 2 millióan vannak. Az ügyfelek számához hasonlóan az ügyfélkapu segítségével intézhető ügyek listája is folyamatosan bővül, így egyáltalán nem ördögtől való ötlet, hogy a gyógyszertárak hatósági ügyintézése is ezen keresztül valósuljon meg.

Az ügyfélkapus regisztráció használata azért lenne egyszerű, mert 2017-től egyébként is minden gyógyszerész rendelkezik majd ilyen típusú hozzáféréssel. Addigra ugyanis bevezetésre kerül az e-recept, és az már biztos, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) szolgáltatásainak eléréséhez ügyfélkapus regisztráció lesz szükséges.

Saját ügyintézési portál használata

Persze előfordulhat, hogy az ügyfélkapus rendszer bevezetése informatikailag túl bonyolult és költséges lenne, ezért lehet, hogy olyan megoldás jön szóba, melyet az OGYÉI jelenleg is használ. A decentralizált-, kölcsönös elismerési-, illetve a nemzeti eljárásban benyújtott új forgalomba hozatali engedély iránti kérelmeket ugyanis 2016 januárjától nem csak a hagyományos úton, hanem az európai gyógyszerügyi hatóságok által működtetett közös felületen keresztül is be lehet nyújtani.

elektronikus-ugyintezes-hgysz

Ennek neve a Common European Submission Portal, vagy röviden CESP, és ennek segítségével a kérelmeket és a hozzájuk kapcsolódó dokumentációkat teljesen elektronikus úton is be lehet nyújtani. A portál létrehozásakor kifejezett cél volt az, hogy a nemzeti hatóságok idővel ne csak a forgalombahozatali engedélyekkel kapcsolatos, hanem a saját országukra jellemző egyedi ügyeik intézésére is ezt a felületet használják. Ezek alapján előfordulhat, hogy nem csak a gyógyszer gyártók, hanem a gyógyszertárak is ezen keresztül kommunikálnak majd az OGYÉI-vel.

Elektronikus aláírás használata

Nem olyan régen ejtettünk szót blogunkban az új típusú személyi igazolványról, melynek egyik új funkciója, hogy tartalmazhatja a tulajdonos elektronikus aláírását is. Ez a szolgáltatás minden állampolgár számára ingyenes, de emellett léteznek olyan piaci alapon működő szolgáltatók is, melyek előfizetési díj ellenében kínálják ugyanezt.

Az elektronikus aláíráshoz először is szükség van egy titkos kulcsra, melyet jellemzően egy külön eszközben tárolnak. Ez lehet egy csipes kártya (mint a személyi igazolványnál) vagy egy pendrive-szerű eszköz (ilyen például a banki token). A tikos kulcsot egy olvasó készülékkel lehet kinyerni a kártyából, a KEKKH erre a célra a Magyar Posta termékeit ajánlja. A titkos kulcs feldolgozásához egy külön erre a célra szolgáló alkalmazást kell használni. A személyi igazolványhoz hamarosan lesz egy ilyen program (eSzemélyi Kliens) ingyenesen, de egyelőre csak tesztelés alatt áll.

Miután az elektronikus aláírás elkészült, azt aztán szinte bármilyen elektronikus dokumentumhoz hozzá lehet kapcsolni.  A levelezőprogramban hitelesíthetünk vele e-maileket, a szövegszerkesztőben szöveges dokumentumokat, vagy akár pdf fájlokat is. Az elektronikus aláírás addig érvényes, amíg a dokumentum nem sérül, vagy amíg az aláírást hitelesítő szervezet ezt tanúsítja. A személyi igazolvány esetén a tanúsító szervezet a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. lesz, és szintén ingyenesen nyújtja majd ezt a szolgáltatást.

Az elektronikus aláírást az ügyintézésben most is alkalmazza az OGYÉI, így valószínűleg nem lenne nehéz más ügytípusokra is kiterjeszteni ezt a gyakorlatot.

Hogy végül melyik megoldás valósul meg, azt egyelőre nem tudhatjuk, egy dolog azonban bizonyos. A technológiai fejlődés nem áll le. Ezt jelzi az is, hogy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseinek értelmében 2017. január elsejétől minden államigazgatási szervnek kötelező lesz biztosítania az elektronikus ügyintézés feltételeit. Így könnyen lehet, hogy az idén februári visszalépést követően jövőre ismét kettőt léphetünk előre.