Kiemelt ellenőrzési szempontok II. rész – Jogosult és jogosulatlan gyógyszerkiadás

Az ellenőrzési szempontrendszereket feldolgozó sorozatunk második részében a vényköteles készítmények jogszerű és jogszerűtlen kiadásának eseteivel fogunk foglalkozni.

Igyekszünk azokra a problémákra koncentrálni, amik a napi gyakorlatban előfordulhatnak, de – mint az az első résznél is kiderült – bárkinek lehet olyan kérdése, amire itt nem kap választ. Ebben az esetben kérjük, hogy ne habozzanak, írjanak nekünk.

A közforgalmú gyógyszertárak ellenőrzési szempontjai közé az idei évben bekerült az orvosi vényre történő gyógyszerkiadások ellenőrzése is. Mivel a szabályosan kitöltött vényeken múlik a gyógyszertárak finanszírozása, ezért általában elég nagy figyelem irányul arra, hogy a jogszabályoknak megfelelően minden alaki kellékkel rendelkezzen a recept. De mi a helyzet akkor, ha nincs meg minden alaki kellék? Mit pótolhat rajta a gyógyszerész, és mihez kell feltétlenül az orvos is?

A választ természetesen az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló rendeletben találjuk meg. A 13. § második bekezdése szerint a gyógyszerész mindössze két adatot pótolhat: a beteg lakcímét és a születési idejét. Ezeket is csak akkor, ha hitelt érdemlően bizonyíthatóak, és a pótlást követően az adatokat a gyógyszerész az aláírásával is megerősíti. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a gyógyszerésznek csak és kizárólag ennek a két adatnak a pótlására van lehetősége! Sem a beteg más adatát (név, TAJ-szám), sem a vény további alaki kellékét (felírás dátuma, BNO-kód) nem pótolhatja más, csak a felíró orvos. Ezekben az esetekben sajnos mindenképpen vissza kell küldenünk a beteget a rendelő orvoshoz javított receptért.

Még nehezebb helyzetben van a gyógyszerész, ha a beteg figyelmetlenségből nem váltja ki a receptjét, és annak az érvényessége lejár. Sokszor nehéz elmagyarázni, hogy hiába van vény a vényköteles gyógyszer kiváltásához, a három hónap elteltével az már érvénytelenné vált, így nem használható fel. Sokan úgy próbálják meg áthidalni ezt a helyzetet, hogy támogatás nélkül, teljes áron adják ki ilyen esetben a gyógyszereket. Ez a gyakorlat azonban sajnos helytelen. A rendelet értelmében ugyanis vényköteles készítményt csak olyan vényre szabad kiadni, amely minden elemében megfelel a jogszabálynak. Ennek következtében a lejárt vényre történő gyógyszerkiadás (akkor is, ha támogatás nélkül történt) mindenképpen jogosulatlan gyógyszerkiadásnak számít, és szankciót vonhat maga után a hatóság részéről.

Idén február elsejétől ismét kötelezővé vált a vényköteles gyógyszerek vény nélküli kiadásának nyilvántartása. Mivel egy új előírásról van szó, ezért természetes volt, hogy meg fog jelenni a hatóság ellenőrzési szempontjai között, és épp emiatt érdemes végignézni, hogy kinek, mit és hogyan lehet szabályosan kiadni vény nélkül.

A kinek kérdésre a válasz egyszerű: orvosnak (ide értve a fogorvosokat is), állatorvosnak és gyógyszerésznek, akkor, ha végzettségét hitelt érdemlően igazolni tudja. Az igazoláshoz praktikusan a legegyszerűbb a működési nyilvántartási kártyát vagy a kamarai tagsági kártyát lehet használni, de orvosok esetén mindenképpen szükség lesz az orvosi pecsétre, vagy legalább annak számára. Nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy orvosi és gyógyszertári szakasszisztensek számára nem engedi meg a jogszabály azt, hogy vényköteles gyógyszereket recept nélkül vásároljanak meg a gyógyszertárban.

A jogosultság ellenőrzését követően a vényköteles készítményekből legfeljebb harminc napra elegendő mennyiségben lehet kiadni. Ez alól a szabály alól azonban van három kivétel. Vény nélkül semmiképpen sem adható ki:

– a kábítószerként (K1, K2) és pszichotróp anyagként (P2, P4) minősített gyógyszer,

– FoNo dosim mennyiségnél nagyobb mennyiségű gyógyszeranyag önmagában,

– és az alkalmazási előírása szerint az influenzavírus okozta megbetegedések megelőzésére és kezelésére szolgáló gyógyszerkészítmény, legfeljebb az alkalmazási előírása szerinti terápiás alkalmazáshoz szükséges mennyiségben.

Ha meggyőződtünk arról, hogy a megfelelő személy számára a megfelelő gyógyszert adjuk ki a megfelelő mennyiségben, akkor már csak a megfelelő dokumentálás hiányzik. A vényköteles gyógyszerek vény nélküli kiadásának nyilvántartását a41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet írja elő. A rendelet szerint a nyilvántartásnak nem kell hitelesítettnek lennie, és az alábbi adatokat tartalmazza: a kiadott gyógyszer neve, a kiadás időpontja, az átvevő végzettségét vagy jogosultságát hitelt érdemlően tanúsító okirat száma, orvos esetén az orvosi bélyegző száma vagy lenyomata, valamint a kiadó és az átvevő aláírása.

Ennek a nyilvántartásnak a vezetésére célszerű egy külön füzetet vagy nyomtatványt használni, annak ellenére, hogy van olyan gyógyszertári elszámoló rendszer, amely alkalmas olyan bizonylat nyomtatására, mely az összes szükséges adatot tartalmazza. Az országos tisztifőgyógyszerész tájékoztatása alapján a blokknyomtatón kinyomtatott és aláírt bizonylatok összegyűjtve önmagukban nem elegendőek a nyilvántartás vezetéséhez, és az eljárás egy esetleges ellenőrzés során problémákat vethet fel.

A bizonylatok használata mindenképpen segítene csökkenteni az adminisztrációval járó terheket, ezért Szövetségünk megpróbál lehetőséget találni arra, hogy hogyan lehetne ezeket a bizonylatokat megfelelő nyilvántartásként elfogadni. Addig is, amíg ez be nem következik, azt tanácsoljuk mindenkinek, hogy mindenképpen állítsanak rendszerbe egy minden szempontból megfelelő füzetet vagy nyomtatványt erre a célra