Kiemelt ellenőrzési szempontok III. rész – Külföldi vények kiadhatósága

A nyár beköszöntével egyre több ember vesz ki szabadságot, és utazik el, hogy kipihenje a munka fáradalmait. Azonban nem csak mi utazunk külföldre, hanem nagyon sok külföldi is érkezik hozzánk, nem ritkán magukkal hozva a saját receptjeiket is. Persze nem csak a turistaszezonban, hanem az év bármely időszakában előfordulhat, hogy külföldi beteg tér be hozzánk, akit el kell tudnunk látni gyógyszerrel. Emellett a külföldi vényekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések idén februárban egyszer már megváltoztak, és várhatóan július 1-jétől ismét változni fognak, ezért érdemes feleleveníteni, hogy milyen szabályok vonatkoznak a külföldi vények kiadhatóságára.

Melyik gyógyszer adható ki külföldi vényre, és melyik nem?

Külföldi vényre bármely orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer kiadható, kivéve a kábítószerként (K1 és K2) és a pszichotróp anyagként (P2) minősített gyógyszereket.

Milyen feltétellel, és mennyi gyógyszert lehet kiadni?

A gyógyszerkiadás szabályai alapvetően megegyeznek a magyar és a külföldi vények esetén. (vény érvényességi ideje, adagellenőrzés, kiadható mennyiség ellenőrzése, stb.). Ennek megfelelően a külföldi vény is csak akkor érvényes, ha azt olyan személy állította ki, aki az adott államban gyógyszer rendelésére jogosult. Emellett fontos, hogy a rendelt gyógyszer azonossága, mennyisége és adagolása pontosan megállapítható legyen. Az olyan vényekre, amelyek nem az EGT-megállapodásban résztvevő országokból származnak, maximum 30 napra elegendő mennyiségű gyógyszer adható ki. Továbbá a gyógyszeranyagokat önmagukban külföldi vényre FoNo dosim mennyiségnél nagyobb mennyiségben nem lehet kiadni.

veny-hgysz-0612

Milyen alaki kellékek szükségesek a külföldi vényekre?

Először is egyértelműen beazonosítható kell, legyen a gyógyszert felíró személy kiléte. Ehhez szükséges a gyógyszert rendelő neve, rendelőjének címe, vagy azonosítója és a rendelésre jogosult aláírása. A beteg beazonosításához szükség van az illető nevére és születési idejére. A vény érvényességéhez elengedhetetlenül fontos, hogy feltüntessék a kiállítás dátumát is.

Egyes külföldi vényekre több gyógyszert is felírnak, vagy külföldön ismételten is ki lehet rá gyógyszert adni. Mi a teendő ilyen esetben?

A jogszabályi rendelkezések lehetőséget adnak rá, hogy a külföldi vények ezekben az esetekben visszaadásra kerüljenek. Az eredeti vényre rögzíteni kell azt, hogy melyik gyógyszerből mennyi került kiadásra, majd másolatot kell készíteni róla. Az eredeti vényt a gyógyszerész visszaadja a betegnek, míg a másolatot megőrzi.

Mi történik a vényekkel a kiadás után?

A külföldi vényeket, illetve az előző pontban felvázolt esetekben a másolatukat a gyógyszertár minden esetben elkülönítetten gyűjti és tárolja. A most folyamatban lévő egészségügyi salátatörvény rendelkezései szerint 2015. július 1-je után ezeket a vényeket 5 évig lesz majd szükséges megőrizni, majd azt követően meg kell őket semmisíteni.

Mi a teendő akkor, ha egy előírt alaki kellék hiányzik?

Mivel az egyes országok egészségügyi rendszerei is igen eltérőek, ezért az általuk alkalmazott orvosi vények is igen különbözőek lehetnek. Előfordulhat, hogy csak elektronikus receptet használnak, amin nem szerepel már a megrendelő aláírása. Más esetben a megrendelő orvos neve ugyan szerepel a nyomtatványon, de az azonosítója vagy a címe hiányzik. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ebben az esetben akkor sem adható ki vényköteles készítmény a külföldi receptre, ha teljes mértékben meg vagyunk győződve az eredetisége felől. Az alaki kellékek hiánya miatt a felügyeletet ellátó hatóság (OGYÉI) jogosulatlan gyógyszerkiadásnak fogja tekinteni a beteg ellátását, és szankciót alkalmazhat.

Mint ahogy azt sorozatunk második részében már megírtuk, a gyógyszerész a vényen csak a beteg lakcímét és születési dátumát pótolhatja. Külföldi vények esetében természetesen csak a születési idő pótlására van szükség. A magyar jogszabályok alapján minden más esetben csak a külföldi megrendelő orvos tudja pótolni a hiányosságokat.

De hogyan is néznek ki ezek a külföldi vények valójában?

Természetesen egy blogbejegyzés keretei között nincs lehetőség arra, hogy mindenre kiterjedő részletes tájékoztatást adjunk, de példaként be tudunk mutatni egy szlovák receptet.

Szótárak segítségével és némi internetes kereséssel rábukkanhatunk egy szlovák recept képére. Az üres vény rubrikáiban található feliratokból kikövetkeztethetőek a számunkra szükséges adatok. A beteg neve (priezvisko a meno) mellett található egy azonosító szám (rodné číslo), melynek első hat számjegye kódolja a születési dátumot (év, hónap, nap). A vényen ugyancsak megtalálhatjuk az orvos azonosítójának (kód lekára) helyéül szolgáló rubrikát, azonban az orvos nevének már nincs hely. A szlovák vények esetében ez azért nem okoz gondot, mert az orvosi bélyegzők tartalmazzák ezt az információt.

Ezen a linken megtekinthető egy orosz vény mintapéldánya is, amihez hasonlót használnak Ukrajnában is. Ezeken a vényeken nincs külön hely a rendelő címének és azonosítójának megadására, de (ahogy az a kép bal felső sarkában is látszik) egy bélyegzővel megoldható a probléma. Abban az esetben, ha nem látunk ehhez hasonló bélyegzőt, és a szükséges adat máshogy sincs feltüntetve, akkor a vényt nem fogadhatjuk el.

Azokban a helyzetekben, amikor nem vagyunk biztosak abban, hogy mit tehetünk, csak azt tudjuk tanácsolni minden gyógyszerésznek, hogy a felügyeleti szervhez forduljon útmutatásért. A legjobb megoldás persze az lenne, ha az OGYÉI honlapján megjelenne egy olyan tájékoztató, mely a leggyakrabban előforduló külföldi vényekről nyújt áttekinthető és közérthető információkat. Addig is reméljük, hogy ez a bejegyzés hasznos útmutatást fog adni a tára mellett dolgozó gyógyszerészeknek.