Lesz-e több gyógyszerész?

Az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer működtetésének feladatát jelenleg az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) látja el. Az ENKK az előző év adatai alapján minden év április 30-ig elkészíti az éves beszámolóját, melyet az egészségügyért felelős miniszter jóváhagyását követően a honlapján is megjelentet. Erre idén elég sokáig kellett várnunk, hiszen a tavalyi évről szóló beszámoló csak az elmúlt hetekben került fel a hatóság honlapjára.

A humánerőforrás-monitoringrendszer célja, hogy az egészségügyi ágazat humánerőforrással kapcsolatos adatainak összegyűjtésével elősegítse az ágazati stratégia kialakítását, valamint a megtett intézkedések nyomonkövetését. A beszámolóban található, gyógyszerellátással kapcsolatos legjelentősebb információkat az alábbiakban részletesen is bemutatjuk.

gyogyszeresz

Humánerőforrás szempontjából az egészségügy legfontosabb adatforrásai az alap- és a működési nyilvántartás. Az alapnyilvántartásba hivatalból minden gyógyszerészt felvesznek, aki Magyarországon szerzett gyógyszerész-diplomát, vagy honosíttatja a külföldön szerzett képesítését. Ez a szám mutatja meg, hogy hány gyógyszerész van összesen hazánkban. Ebbe a számba beletartoznak például az iparban, a nagykereskedelemben, az egyetemeken, vagy a közigazgatásban dolgozók, a nyugdíjasok és a pályaelhagyók is.

Az alapnyilvántartással ellentétben a működési nyilvántartásba már mindenkinek magának kell kérelmeznie a felvételt. Ez azért fontos, mert csak ez alapján végezhetünk önállóan egészségügyi tevékenységet. A működési nyilvántartást ötévente meg kell újítani, melynek feltétele az előírt számú továbbképzési pont megszerzése. Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező személyek számából tudunk következtetni arra, hogy hány gyógyszerész dolgozhat ténylegesen a gyógyszerellátásban.

Az alapnyilvántartásban és a működési nyilvántartásban szereplő gyógyszerészek száma az elmúlt években az alábbiak szerint változott.

hgysz-gyogyszeresz-nyilvantartas

A grafikonról könnyen leolvasható, hogy az alapnyilvántartásban szereplő gyógyszerészek száma öt év alatt több mint 1200 fővel növekedett. Az ENKK beszámolója szerint ezt az adatot torzítja az a tény, hogy az elhunyt gyógyszerészek számáról nem rendelkeznek naprakész információkkal, ezért a tényleges szám ennél valamivel kisebb lehet. Az is jól leolvasható az ábráról, hogy a gyógyszerész diplomával rendelkezőknek csak egy része dolgozik az egészségügyben. Az érvényes működési nyilvántartással nem rendelkező gyógyszerészek vagy inaktívak (nyugdíjasok és pályaelhagyók), vagy olyan munkakörben dolgoznak, ahol nem végeznek egészségügyi tevékenységet (például közigazgatásban vagy kutatóintézetben).

A 2010-es évben jól megfigyelhető egy töréspont az érvényes működési nyilvántartással rendelkező gyógyszerészek számában. Ennek oka az ötéves képzési ciklus bevezetésében keresendő. Ekkor ugyanis a különböző időpontokban végzett gyógyszerészek közül nagyon sokan egyszerre léptek be a rendszerbe, melynek következtében a továbbképzési ciklusaik is egyszerre jártak le 2010-ben. Ebben az évben összesen 777 fő nem kérte a kártyája megújítását, ami önmagában több, mint az azt követő négy évben összesen.

Legközelebb idén várható hasonló visszaesés, bár ennek mértéke valószínűleg kisebb lesz a 2010-ben tapasztaltakhoz képest. Ez annak köszönhető, hogy a nyilvántartásban egyre nagyobb arányban szerepelnek majd olyanok, akik folyamatosan léptek be a rendszerbe, és nem azonos időben.

Még pontosabb képet kapunk a humánerőforrás helyzetéről, ha megvizsgáljuk a nyilvántartásokban szereplő gyógyszerészek számát korcsoportos bontásban is. Az alábbi grafikon a 2014-es év adatait mutatja be:

hgysz-gyogyszeresz-blog

Az ábrán azonnal a szemünkbe tűnik az alapnyilvántartásban szereplő 70 év feletti gyógyszerészek magas száma, akik közül meglepően sokan aktívan dolgoznak is. A működési nyilvántartási adatokból kiderül, hogy a gyógyszerellátásban feltételezhetően aktívan dolgozó gyógyszerészek 15%-a 65 évnél idősebb (1175 fő), míg 28%-a 35 évnél fiatalabb (2131 fő). Összehasonlításképp érdemes megnézni ugyanezeket az adatokat 2009-re vonatkozóan. Hat évvel ezelőtt a 65 évnél idősebb gyógyszerészek aránya ugyanúgy 15% (1155 fő) volt, míg a 35 évnél fiatalabbaké 26% (1969 fő). Az adatok alapján tehát a fiatal gyógyszerészek aránya csak nagyon lassan nő.

A változások nyomonkövetéséhez érdemes azt is megvizsgálni, hogy hogyan változott az elmúlt években az alapvető nyilvántartásokba történő új felvételek száma.

hgysz-blog-gyogyszeresz

Az alapnyilvántartásban szereplő gyógyszerészek száma a vizsgált időszakban inkább emelkedett vagy stagnált, az érvényes működési nyilvántartásba vettek száma viszont egyre csökkenő tendenciát mutat. Érdekes jelenség, hogy 2009-2011 között több gyógyszerész kérte a felvételét a működési nyilvántartásba, mint ahány frissen végzett bekerült az alapnyilvántartásba. Ennek oka valószínűleg az lehet, hogy a közforgalmú gyógyszertárak számának emelkedésével párhuzamosan egyre több olyan gyógyszerész kezdett a gyógyszerellátásban dolgozni, akik korábban nem kérték a működési nyilvántartásba vételüket, mivel más területen dolgoztak.

Az alap- és működési nyilvántartás mellett érdekesek még a hazánkba érkező, és a hazánkból távozó gyógyszerészek számával kapcsolatos adatok is. A külföldi egyetemeken végzett, de a magyar egészségügyben dolgozó gyógyszerészek számát könnyű nyilvántartani, mert a munkavégzés megkezdése előtt a diplomát egy külön eljárásban honosíttatni kell.

A külföldön munkát vállaló gyógyszerészek számát azonban sokkal nehezebb vizsgálni. Ezeknek a gyógyszerészeknek ugyan hatósági bizonyítványt kell szerezniük a végzettségük igazolásához, ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy sikeresen el is tudtak helyezkedni. Vannak olyan külföldi állampolgárok is, akik azért érkeztek Magyarországra, hogy itt szerezzenek diplomát, és aztán a végzés után azonnal visszatérjenek saját hazájukba. Emellett vannak olyanok is, akiknek időről időre új bizonyítványt kell igényelniük, például azért, mert munkahelyet váltanak.

Mindezek következtében az ENKK a beszámolójában közreadja a nyers adatokat, és a zavaró tényezőktől „tisztított” adatokat is. Az alábbi grafikonon az elmúlt években hazánkba érkezett, és a hazánkból feltételezhetően távozott gyógyszerészek számát mutatjuk be.

gyogyszeresz

A statisztikai adatokból kiderül, hogy sokkal több gyógyszerész megy külföldre, mint amennyi hazánkba érkezik. Hozzánk külföldről elsősorban Romániából érkeztek gyógyszerészek, de összességében a számuk 2014-ben már csökkent az előző évhez képest. Jól látható, hogy a külföldre távozók száma az elmúlt néhány évben viszont nagymértékben megugrott. A gyógyszerészek körében tavaly magasan a legnépszerűbb célország Németország volt.

Milyen következtetéseket lehet levonni ezekből az adatokból?

Jól látható, hogy nagyszámú gyógyszerész vált inaktívvá 2010 előtt, akik már nem újították meg a működési nyilvántartási kártyájukat. Ezt viszont ellensúlyozta az, hogy 2011-ig sok olyan gyógyszerész kezdte meg a munkáját a gyógyszerellátásban, akik korábban más területen dolgoztak. A két hatás eredőjeként 2014-ben körülbelül ugyanannyi gyógyszerész rendelkezett érvényes működési nyilvántartási kártyával, mint 2009-ben. Ez annak fényében nem tekinthető túl jó eredménynek, hogy közben az alapnyilvántartásba vett gyógyszerészek száma több mint ezerrel emelkedett.

Ha ehhez még hozzávesszük azt is, hogy 2015-ben valószínűleg ismét nagyszámú gyógyszerész nem újította meg a nyilvántartási kártáját, akkor egyértelművé válik, hogy az egészségügyben dolgozó gyógyszerészek száma nem növekedett jelentős mértékben. Ehhez hozzájárulhatott az is, hogy sokan távoztak külföldre. Emellett a fiatalabb korosztály részaránya sem nőtt jelentősen, a nyugdíjas korú gyógyszerészek száma pedig még mindig meghatározó.

Egy nemrég megjelent tanulmány szerint a közforgalmú ellátásban nagyjából 1200-1700, az intézeti gyógyszertárakban pedig legalább 300-350 további gyógyszerész munkájára lenne még szükség. A humánerőforrás-monitoringrendszer adatai szerint ennek a célnak a teljesítésétől igencsak messze vagyunk. Főleg ha ehhez még hozzátesszük azt is, hogy a gyógyszerészképzésbe felvett hallgatók létszámát éppen idén kezdték el csökkenteni.