Megjelent a 2016-os év első egészségügyi salátatörvénye

Elfogadása után nem sokkal megjelent a Magyar Közlöny 64. számában az idei év első egészségügyi salátatörvénye. A gyógyszerellátást érintő rendelkezések egy része a kihirdetést követő napon már életbe is lépett, míg a többi 2016. július elsejétől lesz hatályos. A gyógyszerészet szempontjából a gyógyszergazdaságossági törvény (Gyftv.) módosításai a legérdekesebbek, ezért az alábbiakban ezeket tekintjük át.
dreamstime_m_13189334

  1. Ahogy arról már korábban is beszámoltunk, a legjelentősebb változás az, hogy a továbbiakban lehetővé válik az épületben működtetett és a mozgó mellett egy harmadik féle fiókgyógyszertár működtetése is. Az ideiglenesen telepített fiókgyógyszertár segítségével a legalább három napig folyamatosan működő és legalább 20 000 résztvevőt vonzó szabadtéri rendezvények gyógyszerellátását lehet megoldani. A szabályozás ellentmondásaival kapcsolatban már korább leírtuk véleményünket.
  2. Módosulnak a kézigyógyszertár működtetésére vonatkozó szabályok is. Főszabály szerint a működtető orvosnak a gyógyszerrel történő ellátásra elsősorban a legközelebbi közforgalmú gyógyszertár működtetőjével kell szerződést kötnie. Ez továbbra is így marad, azonban ha a legközelebbivel nem sikerül megállapodni, akkor ezentúl csak olyan gyógyszertár jöhet szóba ellátóként, ami maximum 30 km-re fekszik a kézigyógyszertártól.
  3. A működési célú támogatás igényléséhez szükséges hatósági bizonyítványokat az OGYÉI egy speciális eljárás keretében adja ki, melynek menete jelentősen eltér a szokásos eljárásoktól. Emiatt külön kell szabályozni azt, hogy a bizonyítvány iránti kérelmet melyik időponttól és meddig nyújthatják be a gyógyszertárak a hatóságnak. A módosítás értelmében a benyújtásra nyitva álló időtartamok a következőképpen alakulnak:
    I. negyedév: május 1. – június 20.
    II. negyedév: szeptember 1. – október 20.
    III. negyedév: november 1. – december 20.
    IV. negyedév: február 1. – március 20.
     
    Nagyon fontos tudnivaló, hogy az összes határidő jogvesztő, ami azt jelenti, hogy aki elmulasztja időben beadni a kérelmét az később sem pótolhatja!
  4. A közforgalmú gyógyszertárak létesítésére kiírt pályázatok eljárási szabályai nem voltak teljes körűen lefektetve, ezért ki kellett egészíteni azokat. A Gyftv. szerint érvénytelen a pályázat, ha
    – nem jogosult pályázott,
    – a pályázatot hiányosan nyújtották be,
    – az nem felel meg a pályázati felhívásban foglaltaknak,
    – vagy határidőn túl nyújtották be.
     
    Eredménytelen a pályázati eljárás, ha nem adtak be egy pályázatot sem, vagy ha mindegyik érvénytelen volt.
  5. A Gyftv. jelenleg a rendkívül szigorú ismertetési szabályokat csak a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök esetében írja elő, ezt azonban ezentúl kiterjesztik a tápszerekre is.
  6. A bürokráciacsökkentő törvénycsomag egyik jelentős rendelkezése volt, hogy az ügyintézés elhúzódásának megakadályozása érdekében jelentősen szigorították a hatósági eljárások felfüggesztésének lehetőségeit. Erre azonban a gyógyszertárak létesítésével és működésével kapcsolatos eljárásokban nagy szükség lehet, ezért szükségessé vált a Gyftv. módosítása is.
  7. A Gyftv. mostantól egy külön rendelkezésben mondja ki, hogy a gyógyszertárak létesítési és működési engedélye forgalomképtelen, azaz nem lehet érte fizetni vagy pénzt kérni.
  8. Az eddig is egyértelmű volt, hogy a személyi jog átruházását követően szükség van a működési engedély módosítására is. Az viszont nem volt egyértelmű, hogy ez pontosan kinek a feladata: a személyi jogosé vagy a gyógyszertár működtetőé? A jogalkotó most ezt is szabályozta, így ezentúl a kérelem benyújtásának kötelezettsége mindenképpen a gyógyszertár működtetőjét terheli.
  9. A településrész definiálására a Gyftv-ben eredetileg azért volt szükség, hogy azok a kis forgalommal rendelkező gyógyszertárak is igénybe tudják venni a működési célú támogatást, akik közigazgatásilag ugyan egy nagyobb városhoz tartoznak, de a gyakorlatban csak egy elkülönülő kisebb településrészt látnak el. A meghatározás nem volt ugyan túl pontos, de a célnak megfelelt.

Az első módosítás akkor vált szükségessé, amikor a jogszabály lehetővé tette a településrészeken a fiókgyógyszertárak létesítését is. Ekkor szigorítottak az előíráson, és már településrészi önkormányzatnak is lennie kellett ahhoz, hogy elkülönült településrészről lehessen beszélni. A korlátozás következtében néhány gyógyszertárnak megszűnt a lehetősége a működési célú támogatás igénylésére. A jelenlegi módosítás ezt a hibát köszörüli ki: a működési célú támogatáshoz nem kell településrészi önkormányzat, a fiókgyógyszertár létesítéséhez viszont igen.

Reméljük, hogy a fentiek segítségével könnyebb lesz eligazodni a változások között. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az általunk adott tájékoztatás mellett feltétlenül szükséges a konkrét jogszabályi rendelkezések áttanulmányozása is.