Megrendelőlapok a gyógyszertárban: mikor melyiket?

Korábban már több alkalommal is szót ejtettünk az egészségügyi szolgáltatók gyógyszerbeszerzéséhez szükséges megrendelőlapról, azonban ezekben a bejegyzésekben főleg az alaki kellékekre fókuszáltunk. Ebben az írásunkban azt mutatjuk be, hogy a közforgalmú és intézeti gyógyszerellátás területén milyen megrendelőlapok vannak, valamint, hogy ezeket mikor és hogyan kell alkalmazni.

Egészségügyi szolgáltatók gyógyszerellátása közforgalmú gyógyszertárból

Közforgalmú gyógyszertárban leggyakrabban a 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet szerinti megrendelőlappal találkozhatunk, melyeken az orvosok és fogorvosok az egészségügyi tevékenységük végzéséhez szükséges gyógyszereket rendelhetik meg. Ezeken a megrendelőlapokon egyszerre többféle gyári és magisztrális gyógyszerkészítmény is megrendelhető, a fokozottan ellenőrzött szerek és a clonazepam hatóanyagtartalmú készítmények kivételével.

A megrendelt gyógyszereket a megrendelőlap kiállításától számított 30 napon belül lehet kiadni, és a kiváltást követően 5 évig kell megőrizni. Természetesen erre a megrendelőlapra nem csak közforgalmú gyógyszertárból, hanem vényforgalmas részleget működtető intézeti gyógyszertárból is beszerezhetők a szükséges gyógyszerek. Erről részletesebben itt és itt lehet olvasni.

Felmerülhet a kérdés, hogy mi a helyzet a fokozottan ellenőrzött szerekkel és a clonazepam tartalmú készítményekkel.

A 43/2005. (X. 15.) EüM rendelet szerint a járóbeteg-ellátás intézményei a betegellátáshoz szükséges fokozottan ellenőrzött szereket az 5 példányos OGYÉI megrendelő tömbbel tudják beszerezni. (Ezt a megrendelőtömböt hívtuk korábban ENKK megrendelőtömbnek, amíg meg nem szűnt az ENKK.)

A clonazepam hatóanyag tartalmú készítményeket az egészségügyi szolgáltatók szintén az 5 példányos OGYÉI megrendelőtömbbel szerezhetik be, azonban nem a fokozottan ellenőrzött szerekre vonatkozó rendelkezések miatt. Ezeket a készítményeket a 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet alapján kell beszerezni, melyről ebben a bejegyzésünkben írtunk részletesebben.

Az intézeti gyógyszertár megrendelőlapja

A következő megrendelőlap típust az intézeti gyógyszertárak használják. A 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet szerint a fekvőbeteg gyógyintézethez tartozó osztályok és szakrendelők a gyógyításhoz szükséges gyógyszereket osztályos, illetőleg névre szóló, vagy elektronikus megrendelőlapon rendelhetik meg.

A rendelet előírásai alapján a megrendelőlapnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

  • az osztály, valamint a beteg nevét, a beteg azonosító számát,
  • a gyógyszerrendelésért felelős aláírását és az osztály bélyegzőjének lenyomatát, elektronikus megrendelés esetén a felelős nevét,
  • a rendelés dátumát,
  • a rendelt gyógyszer nevét, hatáserősségét, gyógyszerformáját,
  • a rendelt gyógyszer mennyiségét,
  • a kiadott gyógyszer mennyiségét,
  • a kiadás dátumát,
  • a kiadást végző gyógyszerész aláírását, valamint
  • az átvevő aláírását és az átvétel időpontját.

A 43/2005. (X. 15.) EüM rendelet alapján ugyanilyen megrendelőlapon rendelik a fokozottan ellenőrzött szereket az intézeti gyógyszertárból az osztályok részére a felelős személyek, valamint ugyanezt használják a járó- és fekvőbeteg szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók és az orvosi ügyeletek is.

Állatgyógyászati megrendelőlap

Ugyan nagyon kicsi a valószínűsége, de van még egy fajta megrendelőlap, mellyel összefuthatunk a gyógyszertárban. Az állatorvos humán gyógyszert vagy állatgyógyászati készítményt a saját rendelője részére ugyan nem rendelhet megrendelőlapon, de nagy létszámú állattartó telepet vagy takarmánykeverő üzemet elláthat ilyen formában.

Az állatgyógyászati megrendelőlapon legalább az alábbi adatokat kell feltüntetni:

  • a megrendelő állatorvos neve, székhelye,
  • a megrendelt készítmény neve, mennyisége,
  • és a felhasználás helye.

A többi megrendelőlaphoz hasonlóan ezt is 5 évig kell megőrizni, és ellenőrzés esetén be kell tudni mutatni. Kivételes esetben erre a megrendelőlapra humán gyógyszert is lehet rendelni, ám ennek több feltétele is van:

  • az élelmiszer-termelő állatfaj betegségének kezelésére nem áll rendelkezésre törzskönyvezett állatgyógyászati készítmény,
  • a készítményben szereplő hatóanyagok szerepelnek a 470/2009/EK rendelet I., II. vagy III. mellékletében,
  • és az állatorvos előírja a megfelelő élelmezés-egészségügyi várakozási időt, melyet a megrendelőlapon is feltüntet.

Mint látható a gyógyszerellátás területén többféle megrendelőlap is található, azonban mindegyiket máshol és másmilyen céllal alkalmazzuk. Reméljük, hogy ez a rövid áttekintés segít eligazodni közöttük.