Mennyire közvetett a közvetlen lakossági gyógyszerellátás?

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma november elején nyújtotta be az Országgyűlésnek a legújabb egészségügyi salátatörvény tervezetét, mely többek között az egyedi méltányossági gyógyszertámogatással, a gyógyászati segédeszközök forgalmazásával és a gyógyszertári ügyelettel kapcsolatban tartalmaz fontos módosításokat. A jelentősebb változtatások mellett azonban van néhány olyan kisebb is, amivel szintén érdemes foglalkozni. Az egyik ezek közül a közvetlen lakossági gyógyszerellátás és a közforgalmú gyógyszertárak definíciójának változása.

Mielőtt rátérnénk a tervezet bemutatására, előbb célszerű tisztázni, hogy hogyan definiáljuk pontosan magát a gyógyszerellátást. Az egészségügyről szóló törvény szerint a gyógyszerellátás célja az egészségügyi ellátás részeként biztosítani a gyógyító és megelőző tevékenységhez a gyógyszerek hivatalos jegyzékében szereplő megfelelő minőségű, biztonságos, hatásos és költséghatékony gyógyszereket. A gyógyszertörvény alapján a gyógyszerellátás azon tevékenységek összessége, amely magába foglalja a gyártást, az előállítást, a tárolást és a forgalmazást, és amelynek eredményeként a gyógyszer a közvetlen felhasználóhoz eljut.

hgysz-blog

A két törvény által adott meghatározás nem csak szövegében, hanem jelentésében is eltér egymástól. Az egészségügyi törvény rendelkezései alapján a gyógyszertár egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi szolgáltató, és a gyógyszerek forgalmazását az egészségügyi ellátás részeként végzi. Ebbe az egészségügyi ellátásba nem tartozik bele a gyártó, a nagykereskedő és a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazási engedéllyel rendelkező üzlet sem. A gyógyszertörvény szerint azonban ez utóbbiak is a gyógyszerellátás részét képezik, hiszen olyan tevékenységet végeznek, melynek eredményeként a gyógyszerek közvetlenül a felhasználókhoz jutnak.

A gyógyszergazdaságossági törvény (Gyftv.) az előző kettővel ellentétben a gyógyszerellátást nem, csak a közvetlen lakossági gyógyszerellátást definiálja. A Gyftv. szerint ez azon egészségügyi szolgáltatási tevékenységek összessége, amelyek során a gyógyszertár a gyógyszert beszerzi, készletezi, kiszolgáltatja és az alkalmazásával összefüggő szakmai információt közvetlenül vagy házhoz szállítás útján közvetetten a lakosság részére biztosítja, továbbá ide tartozik az interneten igényelt gyógyszerek kiszolgáltatása. A benyújtott tervezet szerint ez a fogalom azzal a gyógyszerkészítési tevékenységgel egészülne ki, melyet jelenleg a közforgalmú gyógyszertárak definíciója tartalmaz. Ennek következtében 2016 januárjától a törvény így határozná meg a közforgalmú gyógyszertárat: teljes körű közvetlen lakossági gyógyszerellátást biztosító egészségügyi intézmény.

Bár a két definíció pontosnak tűnik, ha összevetjük őket azokkal a tevékenységekkel, amit a gyógyszertárak a gyakorlatban végeznek, akkor kiderül, hogy van még mit csiszolni rajtuk. Az például nem szorul különösebb magyarázatra, hogy a közforgalmú gyógyszertár miért végez teljes körű gyógyszerellátást, és a fiókgyógyszertár miért nem. Az viszont már érdekesebb, hogy közvetlen lakossági gyógyszerellátást csak a közforgalmú és fiókgyógyszertárak, valamint szakfeladatként egyes intézeti gyógyszertárak végezhetnek. A kézigyógyszertárat működtető orvosok a Gyftv. szerint nem ellátással, hanem csak a gyógyszerek kiszolgálásával foglalkoznak. Emellett a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazási engedéllyel rendelkező üzletek egyértelműen gyógyszer kiskereskedelmet folytatnak, ami egyébként az egészségügyi törvény szerint nem, de a gyógyszertörvény szerint része a gyógyszerellátásnak.

A fekvőbeteg-gyógyintézetek, és az azok részeként működő járóbeteg szakrendelők gyógyszerrel történő ellátása az intézeti gyógyszertárak feladata. A Gyftv. rendelkezéseiből következik, hogy ez nem közvetlen, inkább közvetett lakossági gyógyszerellátásnak számít, hiszen a gyógyszer végül egy egészségügyi intézményen keresztül jut a betegekhez. Ehhez hasonló tevékenységet a közforgalmú gyógyszertárak is végeznek akkor, amikor szakrendelőket vagy háziorvosi rendelőket látnak el gyógyszerekkel és egyéb gyógyításhoz szükséges készítményekkel. Emellett sok gyógyszertár kézigyógyszertárat is ellát, ami szintén nem nevezhető közvetlen lakossági ellátásnak, de nagykereskedelmi tevékenységnek sem igazán.

A Gyftv. alapján a közvetett lakossági gyógyszerellátást máshogy is lehet értelmezni. A gyógyszerek túlnyomó többségét a betegek a gyógyszertárak officináiban kapják meg, de egyes esetekben van lehetőség házhozszállításra és csomagküldésre is. Az officinai és a házhozszállítás útján történő kiszolgálás között mindössze annyi a különbség, hogy a gyógyszerek kiadása és a szakmai információk átadása nem a gyógyszertárban, hanem a beteg otthonában történik meg. Gyógyszert házhoz csak a gyógyszertár alkalmazásában álló, expediálásra jogosult gyógyszerész vagy szakasszisztens szállíthat. Mindezek alapján a szakmai információk átadása a törvény értelmében attól válik közvetetté, hogy az nem az officinában történik meg. Arról viszont egyáltalán nem szól a jogszabály, hogy az interneten rendelt, csomagküldés útján kiszolgáltatott gyógyszerek forgalmazása közvetett vagy közvetlen ellátásnak minősül-e.

A fentiek alapján számtalan kérdés merül fel. Mi tartozik bele pontosan a Gyftv. alapján a gyógyszerellátás körébe? Mi a különbség a közvetett és a közvetlen gyógyszerellátás között? A közforgalmú gyógyszertárak csak közvetlen, vagy közvetett gyógyszerellátást is végeznek-e? A kézigyógyszertárak milyen tevékenységet végeznek pontosan?

Ahhoz, hogy a tevékenységek végzésének feltételeit pontosan rögzíteni tudjuk, előtte mindenképpen meg kell határoznunk ezeket a tevékenységeket. Mindez azonban csak úgy lehetséges, ha előtte a felvetett kérdésekre megtaláljuk a megfelelő válaszokat is.