Előző írásunkban körbejártuk, hogy miért van szükség a gyógyszertár áthelyezésre, és hogy miként változott a szabályozás napjainkig. Most azt részletezzük, hogy milyen gyakorlati problémákat okoz a nem megfelelő szabályozás, valamint bemutatjuk javaslatunkat a helyzet megoldására.
A gyógyszergazdaságossági törvény a 2010-es módosítása óta konkrétan meghatározza azokat az indokokat, melyekre hivatkozva lehet kérelmezni az áthelyezést. Ráadásul a szabályozás egyáltalán nem egységes minden gyógyszertárra: az egy települést egyedül ellátó gyógyszertáraknak nem kell indokot megadniuk, míg minden más gyógyszertár csak a törvényben meghatározott négy helyzetben kérelmezheti az áthelyezést. Az alábbiakban ezeket tekintjük át röviden.
Az első ok az áthelyezésre az lehet, ha a gyógyszertár megsemmisül (árvíz, tűzvész, stb.), szerencsére ez meglehetősen ritkán fordul elő. A második lehetséges ok az áthelyezésre, ha olyan pályázat alapján fejlesztik az alapellátást, amelyet 2011. január 1. előtt hirdettek meg. Ezek a pályázatok nagy valószínűséggel már mind megvalósultak, ezért ez nem valódi opció.
A következő lehetséges indok, melyet már a gyakorlatban is lehet alkalmazni, ha a gyógyszertárnak helyet adó ingatlan bérleti joga az ingatlan tulajdonosának a bérlőt hátrányosan érintő rendelkezése okán megszűnik. Elsőre úgy tűnhet, hogy ez az előírás egyértelmű, és nem okozhat problémát. A helyzet azonban az, hogy a gyakorlatban az ingatlan bérlésénél általában bérbeadó és bérbevevő van, ahol a bérbeadó nem feltétlenül az ingatlan tulajdonosa. Ez főleg olyan nagyobb településeknél fordulhat elő, ahol az önkormányzat az ingatlanai kezelését vagyonkezelő cégre bízza, amelynek a feladata az épületek hasznosítása.
Képzeljük el annak a gyógyszerésznek a helyzetét, aki egy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanban működteti a gyógyszertárát. Egyik nap a bérbeadó cég rendelkezése folytán a bérleti jog megszűnik, és a gyógyszertárnak költöznie kell. Igen ám, de a bérbeadó cég nem a tulajdonos, mert a tulajdoni joggal az önkormányzat rendelkezik. Az önkormányzat viszont nem rendelkezhet a bérbeadásról, mert az ezzel kapcsolatos jogokat a cégre ruházta át. A kör bezárul és a gyógyszerész tehetetlen.
Az utolsó lehetőség az, ha a bérleti jog azért szűnik meg, mert bérlemény helyett saját ingatlanba költözik a gyógyszertár. Ez valójában csak a nagyon jó forgalommal rendelkező gyógyszertárak számára jelent igazi lehetőséget, hiszen ebben az esetben az áthelyezés költségei mellett egy ingatlan vásárlására is elegendő forrással kell rendelkezni.
Azoknak a gyógyszertáraknak, amelyek saját tulajdonú ingatlanból költöznének el, és nem semmisül meg az épületük, jelenleg semmilyen lehetőséggel nem rendelkeznek az áthelyezésre. Hogy ez miért van így, azt nem tudjuk. Emellett kihangsúlyozandó, hogy a törvény szerint jelenleg nem elegendő indok az áthelyezésre az, hogy az új helyen a gyógyszertár jobb körülmények között, a betegek igényeinek jobban megfelelve tudna működni. Úgy látszik a betegek érdeke nem volt szempont a szabályozás kialakításánál.
Úgy gondoljuk, hogy az 1994. évi LIV. törvény nem véletlenül nem korlátozta a gyógyszertár áthelyezést az indokok felsorolásával. A gyógyszertár áthelyezésnek számos oka lehet, és nem csak a jogszabály által felsoroltak, ezért Szövetségünk azt javasolja, hogy szűnjön meg a gyógyszertárak közötti hátrányos megkülönböztetés, és ne kelljen indokolni az áthelyezést.
De nem csak az indok megadása a probléma a jelenlegi szabályozással. Létezik egy másik korlátozás is, ami szintén azokat a gyógyszertárakat sújtja, akik egy települést nem egyedül látnak el: a gyógyszertárat maximum 1000 méteren belül lehet áthelyezni. Természetesen a két gyógyszertár közötti 250/300 méteres korlátozás teljesen elfogadható, de nem világos, hogy az 1000 méteres határra mi szükség van. A korlátozást életbe léptető törvény indoklása szerint azért volt rá szükség, mert a jogalkalmazás során problémát okozott a szabályozás pontatlansága. Arra sajnos a törvény indoklása nem tér ki, hogy pontosan milyen jogalkalmazási problémát okozott az, hogy nem volt korlátozás. Arra sincs magyarázat, hogy miért pont 1000 méter lett a határ, és miért nem 800, 1200 vagy 1500 méter.
2011 eleje óta a gyógyszertárak működési engedélyei az adott településre/településrészre/kerületre szólnak. A pályázat útján elnyert engedéllyel a gyógyszertár az adott területen belül bármelyik arra alkalmas ingatlanban megkezdheti a működését. Ez a lehetőség azonban csak addig áll fenn, amíg meg nem kezdi a működését, mivel a már működő gyógyszertáraknak mindenképpen 1000 méteren belül kell új helyet találniuk. Lehetőség szerint olyat, ami megfelel minden jogszabályi előírásnak, és esetleg még a betegek igényeit is jobban kielégíti. Szövetségünk álláspontja szerint az 1000 méteres korlát fenntartása a gyógyszertár áthelyezés szabályozásában teljesen felesleges, ezért kezdeményeztük annak eltörlését.
A fentiekből egyértelműen kiderül, hogy a hatályos előírások a gyógyszertárvezetők lehetőségeit szűkíti, az eljáró hatóságot pedig feleslegesen terheli. Ráadásul indokolatlanul különbséget tesz az egy települést ellátó gyógyszertárak és az összes többi gyógyszertár között. Éppen ezért reméljük, hogy az egészségügyi kormányzat elfogadja a javaslatainkat, ezzel több lehetőséget teremtve a gyógyszerészeknek a betegek igényeinek kielégítésére.
A HGYSZ állásfoglalása a gyógyszertár áthelyezéssel kapcsolatban itt olvasható.
