Jelentős változás következett be 2016. július 20-án az élelmiszerek forgalmazásának szabályozásában. Egy uniós rendelkezés alkalmazásának következtében a különleges táplálkozási célú élelmiszerek fogalma teljes egészében megszűnt, melynek a forgalmazási kör szabályozásán keresztül jelentős hatása lesz a gyógyszertárak működésére is.
A különleges táplálkozási célú élelmiszerek szabályozásának gerincét eddig alapvetően két keretszabály jelentette. Az egyik a különleges táplálkozási célú élelmiszerekről szóló 2009/39/EK irányelv, a másik pedig a 36/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet volt. A keretszabályozást az egy-egy termékcsoportra vonatkozó speciális szabályokat tartalmazó ún. termék-specifikus rendeletek egészítették ki.
Az új szabályozást tartalmazó 609/2013/EU rendelet már 3 évvel ezelőtt, 2013. július 20-án hatályba lépett, de az előírásait csak a türelmi idő letelte után kell alkalmazni. A változás lényege, hogy a korábban érvényes 2009/39/EK irányelv hatálytalanná válik, és a különleges táplálkozási célú élelmiszerek fogalma teljes egészében megszűnik. A fogalom alá tartozó élelmiszercsoportok egy része önállóan továbbra is megmarad, míg a többi egyszerűen csak hagyományos, „normál” élelmiszerré válik, és elveszíti speciális jellegét.
Fennmaradó termékkategóriák
A régi termékkategóriák közül csupán négy marad meg önállóan az új keretszabályozás alatt:
- anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek (20/2008. (V. 14.) EüM rendelet),
- feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek (35/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet),
- speciális gyógyászati célra szánt tápszerek (24/2003. (V. 9.) ESZCSM rendelet),
- testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerek (27/2004. (IV. 24.) ESZCSM rendelet).
A „testtömeg csökkentés céljára szolgáló csökkentett energiatartalmú élelmiszerek” átnevezésére azért volt szükség, mert a kategóriába tartozó élelmiszerek köre is némiképp változik. Kikerültek a szabályozás alól azok a termékek, melyek csak a napi étrend egy részét, illetve egy vagy több étkezés helyettesítését szolgálták, és belekerültek a nagyon alacsony energia tartalmú étrendek.
A szabályozás változásával kapcsolatban azonban nem az az érdekes, ami megmarad, hanem ami eltűnik. Ugyanis ezek azok a változások, amelyek a leginkább érintik majd a gyógyszertárakat.
Szénhidrát anyagcserezavarokban szenvedők számára készült diabetikus élelmiszerek
A cukorbetegség hatékony kezelésének egyik alapvető eleme, hogy a betegeknek a gyógyszeres terápia mellett megfelelő diétát is tartaniuk kell. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy oda kell figyelniük arra, hogy rendszeresen kisebb mennyiségű szénhidrátot vigyenek be a szervezetükbe, annak érdekében, hogy a vércukorszintjük ne legyen se túl magas, se túl alacsony.
A cukorbetegeknek a diéta megtartásához nem különleges élelmiszerekre van szüksége, hanem arra, hogy pontosan tisztában legyenek azzal, hogy az adott termék mennyi és milyen minőségű szénhidrátot tartalmaz. Ez a felismerés vezetett ahhoz a változáshoz a szabályozásban, hogy a diabetikus élelmiszerek ezentúl már nem lesznek különleges élelmiszerek.
A szemléletváltás másik velejárója, hogy a termékcsoport megszűnésével egyidőben a „diabetikus”, a „cukorbetegek is fogyaszthatják” és a narancssárga kör jelölés is eltűnik majd a termékekről. A hatóságok tájékoztatása szerint a fogyasztók számára a jelölések használata megtévesztő volt, sokan azt hitték, hogy ezek a termékek egyáltalán nem tartalmaznak cukrot, és korlátlanul lehet őket fogyasztani. A feliratozás változásával kapcsolatban érdemes elolvasni az OGYÉI erre vonatkozó közleményét is.
Gluténérzékenyeknek szánt élelmiszerek
A diabetikus élelmiszerekhez hasonlóan az elmúlt időszakban az allergénmentes élelmiszerek szabályozásában is szemléletváltás következett be. Korábban az allergénekre vonatkozó tájékoztató feltüntetése nem volt általános követelmény az élelmiszerek forgalmazásánál, így a gluténérzékenyek számára nagy jelentősége volt a gluténmentes termékek egyértelmű jelölésének.
Manapság azonban egyetlen élelmiszer sem számít különlegesnek pusztán azért, mert valamelyik allergén hiányzik belőle. A jogalkotó figyelme az allergének hiányáról inkább az allergének jelenlétére terelődött át. Ennek következtében ma már nem azt kell feltüntetni, ha egy termék valamilyen allergéntől mentes, hanem azt, ha valamelyiket tartalmazza. A 1169/2011/EU rendelet 2. számú melléklete összesen 14 féle allergént sorol fel, és ezek közül csak egy a glutén.
Mivel a gluténmentes élelmiszerek a továbbiakban nem lesznek különleges táplálkozási célú élelmiszerek, ezért a hozzájuk kapcsolódó szabályozás is változni fog. Ennek megfelelően bejelenteni sem kell majd őket, és a 828/2014/EU rendelet is mindössze azt határozza meg, hogy a forgalmazók milyen kifejezéseket használhatnak, ha a gluténmentességet fel szeretnék tüntetni a csomagoláson és a tájékoztatókban.
Nagy izomerő kifejtését elősegítő, elsősorban sportolóknak, nehéz fizikai munkát végzőknek szánt élelmiszerek
Ez a termékkategória a szabályozás változásával teljesen megszűnik, de nem biztos, hogy véglegesen. Az Európai Uniós Bizottság ugyanis megvizsgálta azt a kérdést, hogy a sportolóknak szánt élelmiszereknek szükséges-e specifikus szabályozás-e vagy sem. Az erről készült jelentést már benyújtották az Európai Parlament és a Tanács részére, de döntés még nem született róla. Erről bővebben az OGYÉI honlapján lehet tájékozódni.
Egyéb, az előzőekben fel nem sorolt különleges táplálkozási célú élelmiszerek
A különleges táplálkozási célú élelmiszerek fogalmával együtt ez a kategória is megszűnik.
Ahogy azt már korábban is említettük, az élelmiszerekre vonatkozó előírások változása a gyógyszertárakat a forgalmazási kör szabályozásán keresztül érinti majd. Ezt a profilrendelet határozza meg, ami viszont a 36/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendeletre hivatkozik. A különleges táplálkozási célú élelmiszerek fogalmának megszűnésével azonban újra kell gondolni a hazai szabályozást is.
