Mi történt az OEP-pel?

A kormány még tavaly nyáron döntött arról, hogy az irányítása alá tartozó háttérintézmények jelentős részét jogutódlással megszűnteti vagy átalakítja. Az egészségügy szempontjából ennek a döntésnek az egyik legfontosabb következménye, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ez év elejétől kezdve elvesztette az önállóságát, valamint megváltozott a neve és a feladatköre is. Az alábbiakban a december 29-én kiadott tájékoztató alapján igyekszünk röviden bemutatni az átalakítás részleteit, és hogy a jövőben az ügyintézéssel hová fordulhatunk.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat, és az általa ellátott feladatokat az egészségbiztosítási szervekről szóló kormányrendelet alapján öt részre osztották fel.

1. Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK)

A feladatok oroszlánrészét az OEP jogutód szervezete a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) kapta meg. A NEAK az egészségbiztosításért felelős miniszter irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv.

A NEAK gyógyszerellátással kapcsolatos legfontosabb feladatai:

  • szerződést köt az egészségügyi szolgáltatókkal a szolgáltatások finanszírozására, valamint a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök kiszolgáltatására,
  • szakmai szempontból ellenőrzi a szerződésekben foglaltak teljesülését,
  • az Egészségbiztosítási Alap kezelésének keretében végzi a finanszírozással és ártámogatás elszámolással kapcsolatos feladatokat,
  • vezeti a társadalombiztosítási támogatásban részesülő gyógyszerekről, gyógyászati segédeszközökről, gyógyászati ellátásokról szóló egységes nyilvántartást,
  • lefolytatja a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásával, a gyógyászati ellátások, az egészségügyi technológiák befogadásával kapcsolatos eljárásokat,
  • ellátja a speciális finanszírozású gyógyszerek és orvostechnikai eszközök (tételes elszámolás alá eső hatóanyagok, egyszer-használatos eszközök és implantátumok, valamint különkeretes támogatási technikájú gyógyszerek) természetben történő biztosításával kapcsolatos feladatokat,
  • lefolytatja a jogszabályokban előírt egyedi engedélyezési, illetve méltányossági eljárásokat,
  • jogszabályban foglalt feladatkörében statisztikai adatokat gyűjt és továbbít.

Ahogy az a felsorolásból is kiderül, a gyógyszertárak a gyógyszerek finanszírozásához szükséges ártámogatási szerződést ezentúl a NEAK-kal kötik meg. Ugyanez a szervezet végzi a szerződésben foglaltak ellenőrzését, így például ők folytatják majd le a tételes vényellenőrzéseket is.

2. Megyei kormányhivatal

A korábbi OEP feladatai közül a megyei kormányhivatalok főleg az egészségbiztosítási nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatokat kapták meg. Ennek megfelelően ők intézik például a biztosítási jogviszonyok ellenőrzését, illetve felügyelik a foglalkoztató és kifizető helyeket.
A gyógyszertárak szempontjából lényeges, hogy a megyei kormányhivatalok a felelősek a gyógyszertári finanszírozási előleg folyósításáért is. A fővárosi és a megyei kormányhivatalok elérhetőségét itt lehet kikeresni. A Pest megyei gyógyszertáraknak fontos, hogy ők Budapest Főváros Kormányhivatala alá tartoznak, így a kérelmeikkel hozzájuk kell fordulniuk.

3. Járási kormányhivatal

A járási kormányhivatalok a pénzbeli ellátásokkal, a baleseti táppénzzel, az utazási költségtérítéssel, a keresőképtelenség és keresőképesség felülvéleményezésével kapcsolatos járási szintű feladatokat látják el. Emellett foglalkoznak még például a közgyógyellátással és az anyatej-elszámolásokkal is.

4. Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF)

Az ONYF kapta meg az OEP-től a pénzbeli ellátások, a baleseti táppénz és az utazási költségtérítés országos szintű feladatait. Ez az intézmény később Nemzeti Családtámogatási és Társadalombiztosítási Hivatallá alakul majd át.

5. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), mint az egészségügyért felelős minisztérium

Annak ellenére, hogy a NEAK önálló hivatal, a gazdálkodásával és üzemeltetésével kapcsolatos feladatok egy részét mégis az EMMI látja el. Emellett foglalkozik még a bérkiegészítéssel, a jövedelem-kiegészítéssel, és a fiatal szakorvosi támogatással. Elemzéseket készít, statisztikát vezet, valamint orvos szakértői és egészségügyi szakmai szempontból ellenőrzi az Egészségbiztosítási Alap felhasználását. A feladatok ellátására az EMMI Egészségügyért felelős államtitkárságán belül felállították az Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős helyettes államtitkárságot.

Ami számunkra érdekes lehet, hogy a minisztérium gyakorolja majd a gyógyszertári elővásárlási joggal kapcsolatos feladatokat is. Ezzel a jogával eddig még nem élt az állam, és egyelőre úgy néz ki, hogy egy ideig még nem is fog.

Alaposan áttekintve az átalakításokat nehéz elképzelni, hogyan fog hatékonyan működni az új rendszer. Míg korábban csak egyetlen szervezeten belül kellett az országos és a területi szervezetek működését összehangolni, addig idéntől ezeket a feladatokat öt különböző intézmény látja el. Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy a minisztérium a korábbinál sokkal szorosabb kontroll alatt tudja tartani az Egészségbiztosítási Alapot is. Reméljük, hogy az átalakulások tényleg zökkenőmentesen történnek meg, és a tervezett létszámcsökkentés sem megy az ügyintézés minőségének rovására.