Miért foglalkozunk mindig a homeopátiával?

Néhány héttel ezelőtt jelent meg az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) állásfoglalása a homeopátia alkalmazásával kapcsolatban. A tudományos testület arra a megállapításra jutott, hogy a homeopátiás szerek a placebo hatáson kívül más gyógyhatással nem rendelkeznek, és alkalmazásuk akár a betegek egészségét is veszélyeztetheti. Az állásfoglalás nyilvánosságra hozatala természetesen számos újságcikket generált, emellett megszólalt az orvosi és a gyógyszerészi kamara is.

Sokakban felvetődött a kérdés, hogy mi az oka annak, hogy ilyen nagy visszhangot vált ki egyetlen nyilatkozat megjelenése a médiában? Miért van az, hogy ilyen „össztűz” zúdul a homeopátiára? És persze, hogy miért csak a homeopátiát támadják a tudományos testületek és szervezetek ilyen nagy vehemenciával? Az alábbiakban ezekre a kérdésekre próbálunk meg választ találni.

A legfőbb cél a beteg üdve
Egészségügyi dolgozóként arra teszünk esküt, hogy a lehetőségeinkhez képest mindent megteszünk majd a munkánk során, hogy a hozzánk forduló betegeken segíteni tudjunk. Ennek érdekében igyekszünk fejleszteni a tudásunkat és a képességeinket, hogy az éppen aktuálisan elérhető legjobb kezeléseket és készítményeket tudjuk biztosítani a számukra.

Ebben segítenek minket az orvostudomány és a gyógyszerészet legújabb tudományos eredményei, melyek folyamatosan újabb ismeretanyagokkal szolgálnak számunkra. A legújabb kutatások megerősíthetik vagy cáfolhatják a korábban alkalmazott gyógymódok hatásosságát, új terápiás lehetőségeket nyithatnak meg előttünk, és elavulttá tehetnek korábban széles körben alkalmazott kezeléseket.

A tudományos alapossággal végzett kísérletek azonban nem csak az egészségügy fejlődéséhez járulnak hozzá, hanem azt is világosan megmutatják, hogy melyek azok a széles körben alkalmazott gyógymódok, melyek hatásosságára nincs semmilyen tudományos bizonyíték. Sokáig úgy gondolták, hogy ezzel a módszerrel hatásosan lehet felvenni a küzdelmet az áltudományos gyógymódok ellen, a gyakorlatban viszont pontosan az ellenkezője történt.

Az áltudományos gyógymódok hívői ahelyett, hogy a tudományos tényeket racionálisan elfogadnák, érzelmi alapon elvből elutasítják azokat az eredményeket, melyek cáfolják az általuk támogatott módszer hatásosságát. Mondhatjuk úgy is, hogy immunissá válnak a tényekkel szemben, így nagyon nehéz meggyőzni őket. Ez az oka annak, hogy csak nagyon lassan lehet eredményeket elérni a hatástalan terápiák visszaszorításában.

Miért éppen a homeopátia?
Az előbbi néhány bekezdésből világosan látszik, hogy az egészségügyi szakembereknek a betegek érdekében az összes áltudományos terápia ellen fel kell venniük a küzdelmet, azonban a híreket olvasva az az érzése támad az embernek, hogy igazán hevesen csak a homeopátiát támadják. Ennek az az oka, hogy a homeopátia a többi módszerrel szemben kivételezett helyzetben van.

A homeopátia ugyanis az egyetlen olyan alternatív gyógymód, melyet a jogalkotás hivatalosan elismert gyógymódként tart nyilván, annak ellenére, hogy a hatásosságára semmilyen bizonyítékot nem kell szolgáltatnia. A homeopátiás készítményeket kötelező gyógyszernek nevezni, és minden gyógyszertárnak kötelező őket forgalmaznia. A gyógyszerésznek még akkor is ki kell adnia az igényelt homeopátiás gyógyszereket a gyógyszertárból, ha az alkalmazásával nem ért egyet.

Sokan félreértik azt is, hogy mi a szándéka a bizonyítékokon alapuló orvoslás híveinek a homeopátiával szemben. Ők ugyanis nem azt szeretnék elérni, hogy a döntéshozó szervek tiltsák be a homeopátiát, hanem csak azt, hogy ugyanúgy tudományos bizonyítékokkal kelljen alátámasztani ezeknek a készítményeknek a hatásosságát, mint bármilyen más gyógyszerét.

A jelenleg érvényben lévő uniós szabályozás alapján ma egy homeopátiás szer forgalombahozatalához elegendő igazolni azt, hogy a nagyfokú hígítás következtében teljesen ártalmatlan, és hogy teljes egészében a homeopátiás irányelveknek megfelelően készült. A monokomponensű készítmények engedélyezési eljárásában a gyártónak nemhogy a hatásosságot nem kell igazolnia, de még csak azt sem kell megadnia, hogy milyen javallatra kellene alkalmazni az adott gyógyszert.

Ilyen szinten kivételes szabályozási háttérrel egyetlen más alternatív, komplementer vagy integratív medicina sem rendelkezik, így talán már érthető, hogy miért pont a homeopátia kerül folyton a támadások kereszttüzébe. Azt is látni kell azonban, hogy mivel uniós szintű szabályozás van érvényben hazánkban is, ezért bármilyen változás eléréséhez mindenképpen az uniós jogrend módosítása szükséges, ami nagy elszántság mellett is minden bizonnyal hosszú évekre elnyúló folyamat lehet.