Miért fontos a kanyaró elleni védőoltás?

Bármelyik gyógyszertárban dolgozó gyógyszerész megtapasztalhatta már, hogy a gyógyszerellátás során ennyire nehéz a beteget meggyőzni arról, hogy az ő állapotában mi szolgálja igazán az egészségét. Egy ilyen munkához türelemre, kitartásra és jó kommunikációs készségre van szükség. Nem egyszerű feladat elfogadtatni valakivel, hogy a vérnyomáscsökkentőjét vagy koleszterinszint-csökkentőjét ezentúl egész életében szednie kell, és nem hagyhatja abba akkor sem, ha már javultak az eredményei. De az is előfordul, hogy nem rábeszélni kell egy terápiára a beteget, hanem éppen fordítva: arról kell meggyőznünk, hogy ne használja az adott a készítményt. A betegek számos helyről szereznek be információkat, melyek alapján végül döntenek: ismerősöktől, internetes fórumokról, újságokból, könyvekből és reklámokból is. Bárki megtapasztalhatta már, hogy milyen nehéz is a tudományos tévhitek ellen küzdeni, még akkor is, ha a bizonyítékokon alapuló orvostudomány eredményei teljesen egyértelműek.

Ennél nehezebb dolgunk már csak akkor van, ha a tévhiteket nem csupán laikus személyek, hanem képzett egészségügyi szakemberek is terjesztik. Nemrég egy megyei napilapban jelent meg egy olyan cikk, amely eléggé egyoldalúan mutatta be két oltáskritikus család esetét. A cikkben szereplő háziorvos egyben egy oltáskritikus egyesület elnökségének tagja is. (Aki további részletekre kíváncsi a hazai oltásellenes mozgalomról, annak figyelmébe ajánlom ezt az írást.)

Talán a kanyaró az egyik legjobb példa arra, hogy mennyire káros lehet az egészséggel kapcsolatos tévhitek terjedése, és mekkora jelentősége is van a jól szervezett népegészségügyi programoknak.

A kanyaró egy vírus által okozott, cseppfertőzéssel terjedő emberi megbetegedés. A fertőződést követően 9–11 nap múlva hirtelen fellépő nátha, láz, köhögés és kötőhártya-gyulladás jelentkezik, valamint a szájüregi nyálkahártyán úgynevezett Koplik-foltok jelennek meg. Később kiütések alakulnak ki a bőrön, egyúttal a láz csökken. A fertőzés lezajlása után egész életen át tartó immunitás alakul ki a kórokozóval szemben. A kanyaró legnagyobb veszélye, hogy a fertőzés súlyos komplikációkkal járhat, továbbá a legyengült immunrendszer miatt bakteriális felülfertőződés alakulhat ki. (Wikipedia) Nagyon szemléletesen mutatja be a kanyaró lefolyását ez a videó is.

A WHO adatai szerint a kanyaró még mindig az egyik vezető halálok a gyermekek körében: 2013-ban világszerte 145 700-an haltak bele a fertőzésbe, többségében 5 év alatti gyermekek. A széleskörű oltási programoknak köszönhetően 2000-től 2013-ra 75%-kal sikerült csökkenteni a kanyaró okozta halálozást, ezáltal megmentve körülbelül 15,6 millió életet. Magyarországon a kanyaró elleni védőoltást a rózsahimlő (rubeola) és a mumpsz (járványos fültőmirigy gyulladás) elleni kombinált védőoltással együtt kapják meg 15 hónapos korukban a gyermekek. Az ÁNTSZ adatai szerint, míg 1951-60 között évente átlagosan több mint 40 ezer megbetegedés fordult elő és 150 beteg halt meg, addig az oltási rendszernek köszönhetően az 1990-es évek óta nem fordult elő haláleset, és 2002 óta hazai eredetű megbetegedést sem jelentettek.

Sajnálatos módon az oltáskritikusok is pont ezekre a nagyszerű eredményekre hivatkozva támadják a kötelező védőoltási rendszert. Mi értelme oltani, ha már nem betegszenek meg ilyen fertőzésben az emberek? A választ egyértelműen azok a fejlett egészségügyi rendszerrel rendelkező nyugati országok adják meg, ahol a kanyaró elleni védőoltás hazánktól eltérően nem kötelező, hanem választható. Az Egyesült Államokban az oltási programoknak köszönhetően már 2000-ben megszűntek a belföldi járványok, és kizárólag külföldön lehetett kapcsolatba kerülni a vírussal. Az oltásellenes mozgalmak tevékenységének köszönhetően azonban ismét felütötték a fejüket a járványok. 2014-ben már összesen 664 esetet regisztráltak, és az egyik legnagyobb járvány éppen a Los Angeles-i Disneylandben tört ki, amely végül 14 államra terjedt át. (forrás) Németországban tavaly októberben kezdődött egy jelentős méretű kanyaró járvány, melynek következtében idén februárban meghalt egy másfél éves kisfiú is. (forrás)

Láthatjuk tehát, hogy az oltási programoknak köszönhetően mennyi fertőzést lehet megelőzni, és mennyi életet lehet megmenteni. A kanyaró esetében azonban még ennél is többről van szó. A Science folyóiratban most megjelent tanulmány szerint a kanyaró elleni védőoltás nem csak a kanyaró ellen védte meg a beoltott gyermekeket, hanem más, potenciálisan halálos fertőzések megelőzésében is segített. De hogyan lehetséges mindez?

Az már régóta ismert volt, hogy a kanyaró vírusa gátolja az immunrendszer működését, ezért a fertőzés legyőzését követően a szervezetnek még hetekre és hónapokra van szüksége arra, hogy ismét teljesen működőképessé váljon. A tanulmány eredményei szerint azonban ez a hatás akár két-három évig is eltarthat. És hogy miből következtetnek erre?

A kutatók olyan országok epidemiológiai adatait vizsgálták meg, ahol bevezették a kanyaró elleni védőoltási programokat. Összevetették az immunizáció előtti és utáni adatokat, és arra a nem meglepő következtetésre jutottak, hogy a vakcinációval hatékonyan megelőzhető a kanyaró betegség. Emellett azonban azt is észrevették, hogy a kanyaró mellett más fertőző betegségek morbiditási és mortalitási arányai is csökkentek. Hogyan lehetséges ez?

A hatásmechanizmus egyelőre nem bizonyított, de feltételezik, hogy fertőzés során a kanyaró vírusa az immunrendszer emlékező sejtjeit is megtámadja, ezáltal mintegy „kitörli” a korábbi betegségek során szerzett immunitást. Ennek következtében a kanyarót követően a fiatal szervezetnek újra úgy kell megküzdenie korábban már legyőzött betegségekkel, mintha azokkal először találkozna.

A tanulmány eredményeit a WHO ezzel kapcsolatos statisztikái is megerősítik. Tudományos módszerekkel sikerült tehát bebizonyítani azt, hogy az oltáskritikusok egyik legfőbb érve nem állja meg a helyét. Nem teszi erősebbé az immunrendszert az, ha „természetes” módon találkoznak a betegségekkel. Éppen ellenkezőleg: a vakcinák segítségével felkészíthetjük a szervezetet a megfelelő védekezésre, ezáltal lehetőséget adva arra, hogy olyan fertőzésekkel szemben is ellenálló legyen, melyekre nem létezik védőoltás.

Mint azt a kanyaró példája is jól mutatja, nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a bizonyítékokon alapuló orvoslás legújabb eredményeivel az egészségügyi rendszerünk által elért sikerek további fenntartása érdekében. Kiváló oltási rendszerünknek köszönhetően a magyar gyermekek számára mára már ismeretlenek olyan fertőző betegségek, melyek korábban mindennaposak voltak. Részben a gyógyszerészek felkészültségén is múlik, hogy a szülők és a betegek megfelelő tájékoztatásával ez továbbra is így maradjon.

A védőoltásokkal kapcsolatos tények iránt érdeklődőknek ajánljuk ezt a blogot.