Miért nem kaphat még orvos sem influenza elleni vakcinát vény nélkül?

Az influenza vírus által okozott megbetegedés rengeteg embert érint, a figyelőszolgálat adatai szerint járványos időszakban hetente több tízezren fordulnak emiatt orvoshoz. Éppen ezért nagyon fontos, hogy minél többen beadassák maguknak az influenza elleni védőoltást, amivel jó eséllyel meg lehet előzni egy súlyos betegséget. Az oltási időszakban tűnt fel több gyógyszerésznek, hogy bármennyire is fontos a védőoltás, az influenza elleni vakcinákat még orvosoknak sem lehet kiadni vény nélkül. Mi lehet vajon ennek az oka?

A 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet szerint, ha a végzettségét hitelt érdemlően bizonyítani tudja, akkor orvosnak, állatorvosnak és gyógyszerésznek is ki lehet adni egyébként vényköteles készítményeket vény nélkül. A jogszabály alapján azonban akad néhány kivétel:

  • a kábítószerként (K1, K2) és pszichotróp anyagként (P2, P4) minősített gyógyszerek,
  • a FoNo dosim mennyiségnél nagyobb mennyiségű gyógyszeranyagok önmagukban,
  • és az influenzavírus okozta megbetegedések megelőzésére és kezelésére szolgáló gyógyszerkészítmények.

Az még egyértelműnek tűnik, hogy az első két kategória miért került bele a szabályozásba, de vajon mi lehet az oka annak, hogy az influenza elleni készítményeket is belevették a korlátozásba? Ennek a kérdésnek a megválaszolásához több, mint tíz évet kell vissza mennünk az időben, egészen a 2006-os madárinfluenza és a 2009-es sertésinfluenza járványig.

A madárinfluenza és a sertésinfluenza

A madárinfluenza vírus egy alapvetően madarakra veszélyes kórokozó, mely a vándormadarak által az egész világon elterjedt. Egyes ázsiai országokban a folyamatosan jelen lévő H5N1 típusú madárinfluenza vírus patogenitása jelentősen megnőtt, melynek következtében az fertőzőképesebb lett és súlyosabb tünetekkel is járt. Erről bővebben az állatorvosi információs oldalon lehet olvasni.

A madárinfluenza új típusának megjelenése két okból is aggodalommal töltötte el az egészségügyi szakembereket. Egyrészt a madárinfluenza alapjában véve nem veszélyes az emberre, de extrém körülmények között az embereket is megbetegítheti, például a szárnyasok tenyésztésével foglalkozó dolgozókat. Másrészt félő volt, hogy a sokkal patogénebb H5N1 törzs kereszteződik majd a humán megbetegedést okozó influenza törzsekkel, így előidézve egy pusztító világjárványt.

Az új típusú kórokozó a vándormadarak közvetítésével lassan elkezdett terjedni, így hamarosan elérte kontinensünket is. Hazánkba 2006-ban érkezett meg a H5N1 madárinfluenza járvány, amely szerencsére nem okozott tömeges emberi megbetegedéseket.

A H1N1 típusú influenza törzset először Mexikóban mutatták ki 2009-ben. Ez a fajta vírus korábban csak sertéseket fertőzött meg, azonban idővel emberekre is veszélyessé vált.  Az új típusú, H1N1 influenza a szezonális influenzával párhuzamosan terjedt el a földrészek között. A világjárvánnyal kapcsolatos tudnivalókat nagyon jól összefoglalja az Orvosi Hetilap cikke.

Reakciók az influenza járványokra

Természetesen a járványok terjedésével egyidőben a szakemberek is meghozták a szükséges védőintézkedéseket. A hatóságok és a gyógyszeripar megkezdték a védőoltások kifejlesztését, valamint 2009-ben a FoNo VII. kiegészült az oseltamivir hatóanyagot tartalmazó Solutio antiviralis előirattal.

A szakemberek nem számoltak azzal, hogy a madárinfluenza terjedésének hírére pánik tör ki a lakosság körében, és az emberek elkezdik otthon felhalmozni és tartalékolni a vírusellenes készítményeket. Ez azért sem volt indokolt, mert a 2006-os madárinfluenza járvány még nem okozott tömeges emberi megbetegedéseket. Azonban a hirtelen megugrott keresletnövekedés hatására gyorsan készlethiány lett például a vírusellenes hatású oseltamivirt tartalmazó gyári készítményekből.

A további hiány megakadályozásának érdekében 2006 októberében az akkori egészségügyi kormányzat egy új rendelkezéssel egészítette ki a 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendeletet.

A 16. § (3) bekezdés új c) pontja szerint orvosnak, állatorvosnak és gyógyszerésznek is csak vényre adható ki

„az alkalmazási előírása szerint influenzavírus okozta megbetegedések kezelésére szolgáló – oseltamivir és amantadin hatóanyagot tartalmazó – készítmény, legfeljebb az alkalmazási előírása szerinti terápiás alkalmazáshoz elegendő mennyiségben.”

2009-ben az újabb járvány miatt a rendelet szövegét tovább finomították, és ezzel kialakult a rendelet 16. § (3) bekezdés c) pontjának mai napon hatályos változata:

„az alkalmazási előírása szerint az influenzavírus okozta megbetegedések megelőzésére és kezelésére szolgáló gyógyszerkészítmény, legfeljebb az alkalmazási előírása szerinti terápiás alkalmazáshoz szükséges mennyiségben.”

Mi történt azóta?

A jogszabálymódosítás elérte a célját, és azt követően egyetlen egészségügyi szakember sem tudott vényköteles vírusellenes szert kezelés és megelőzés céljára vény nélkül gyógyszertárban vásárolni. A két nagy járvány alatt a felhalmozott vírusellenes készítményekre szerencsére nem volt nagy szükség, így azok idővel lejártak, és megsemmisítették azokat. Emellett később érkeztek hírek arról is, hogy talán nem is lettek volna annyira hatásosak ezek a készítmények influenza ellen. (Erről az Index cikkében lehet olvasni.) A NEAK forgalmi adatai szerint 2017-ben társadalombiztosítási támogatással mindössze egyetlen doboz oseltamivir tartalmú készítményt adtak ki közforgalmú gyógyszerellátásban.

A lényeg a fenti történetből számunkra leginkább az, hogy 10 évvel ezelőtt született egy olyan szabályozási elem a gyógyszerellátásban, amire akkor szükség volt, mára azonban már feleslegessé vált. A nagy járványok és a pánikhelyzet elmúltával a helyzet normalizálódott, és azóta csak a minden évben támadó szezonális influenzával szemben kell felvennünk a harcot. Talán éppen itt lenne az ideje megszűntetni ezt a rendelkezést, amely jelenleg egyetlen hatása csak annyi, hogy az egészségügyi szakemberek nehezebben jutnak influenza elleni védőoltáshoz.