Milyen lesz az elektronikus retaxa?

Bevezetésének közeledtével egyre gyakrabban bukkan fel a hírekben az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér és az e-recept. A sajtóban megjelent információk alapján tudjuk, hogy március elejével megkezdődött a tesztidőszak, ami várhatóan augusztus közepéig tart. Ezt követően a gyógyszertárak szeptember elejétől önkéntesen, majd novembertől kötelezően csatlakoznak az új rendszerhez. Bár a gyógyszerészek túlnyomó többsége nagy várakozással tekint az e-recept bevezetésére, azért vannak kérdőjelek is a fejlesztésekkel kapcsolatban. Az egyik ilyen pont a vények önellenőrzése, azaz a retaxa.

Papír alapú vényre történő gyógyszerkiadás esetén az expediáló szakembernek számos feladata van, mielőtt kiadja a betegnek a felírt készítményeket. Ellenőriznie kell, hogy megvannak-e a vény alaki kellékei, hogy a szakmai szabályoknak megfelelően írták-e fel az adott gyógyszert, és hogy elszámolható-e rá a társadalombiztosítási támogatás.

Az alaki kellékek ellenőrzésénél első körben meg kell állapítani, hogy valódi-e a recept, és hogy a lejárati ideje alapján érvényes-e még. Emellett a vénynek rendelkeznie kell a jogszabályok által előírt összes alaki kellékkel a beteg nevétől és lakcímétől kezdve az orvos aláírásáig és pecsétjéig.

Ezt követően szakmai szemmel is meg kell vizsgálni a felírt készítményeket. Észre kell venni például azt, ha felnőttnek írtak gyerekgyógyszert, ha rossz az adagolás, vagy ha nem megfelelő a gyógyszerforma. Magisztrális készítményeknél azt is el kell dönteni, hogy az adott gyógyszer egyáltalán elkészíthető-e úgy, ahogy az orvos felírta.

Végezetül pedig arra is figyelni kell, hogy a jogszabályi rendelkezések alapján a vény elszámolható legyen a társadalombiztosítás felé.

Mindez persze a napi gyakorlatban annyira rutinosan működik, hogy a legtöbb vény esetében az ellenőrzés csak pár másodpercig tart. Ebben nagy segítségünkre van az extra vonalkód is, mely nagyban meggyorsítja az adatok bevitelét.

És pontosan az expediálásra fordított rövid idő és a rutinszerű kiadás miatt van szükség egy újabb ellenőrzési körre, hogy a kiadást követően, nyugodt körülmények között még egyszer újra átnézzük a vényeket, annak érdekében, hogy az esetleges hibákat kiszűrjük. A retaxálás során azonban nem csak a fenti szempontokat vesszük figyelembe, hanem a blokk alapján azt is nézzük, hogy az adott receptre a megfelelő készítmény lett-e beütve.

Ezt az önellenőrzést a gyógyszertárak nem csak önszorgalomból végzik, hanem jogszabály is kötelezi őket erre. A gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök árához nyújtott támogatások elszámolását szabályozó kormányrendelet szerint csak olyan vényeket lehet elszámolni, melyet a gyógyszertár a kiváltás után leellenőrzött, és szerepel rajta az ellenőrzést végző szakember kézjegye is.

A kérdés az, hogy hogyan fogjuk végezni ezt az ellenőrzést az elektronikus vények esetében?

Az EESZT működésének egyik alapelve, hogy az elektronikus térben csak előre meghatározott módon lehet rögzíteni az adatokat. Ez azt jelenti, hogy lehet, hogy az egyedi gyógyszertári és orvosi rendszerek egymástól teljesen eltérően működnek, de az elektronikus térbe mindannyian ugyanolyan formában küldik meg az adatokat. Ebből következik az is, hogy az EESZT-be csak úgy lehet rögzíteni az elektronikus vényt, hogy az rendelkezik minden szükséges alaki kellékkel. Emellett az elektronikus vények a lejáratukat követően automatikusan megszűnnek, így azokat még véletlenül sem lehet kiadni.

Az alaki kellékek ellenőrzése tehát elektronikus vények esetében már nem a gyógyszerészek és a szakasszisztensek feladata lesz, hanem a számítógépes szoftvereké. Ugyanez vonatkozik majd a társadalombiztosítási támogatások vizsgálatára is.

A korábbi hírek szerint az EESZT kialakításával párhuzamosan a NEAK is megkezdte a saját vényelszámoló rendszerének fejlesztését, amelyen keresztül az Alapkezelő kapcsolódik majd elektronikus térhez. A NEAK új rendszerének segítségével az elektronikus vények társadalombiztosítási elszámolhatóságának ellenőrzése akár még az előtt megtörténhet, hogy a beteg kiváltaná a gyógyszert.

Ezek alapján a receptek ellenőrzése során a szakszemélyzetnek egyetlen feladata marad: a felírt vények szakmai vizsgálata. Mivel az alaki kellékek és a társadalombiztosítási támogatás problémájával többé már nem kell foglalkoznunk, nagyobb figyelmet szentelhetünk a betegek gyógyszeres terápiájának. Ez mindenképpen pozitív változás, viszont az a kérdés még mindig nyitott, hogy vajon csak a szakmai szempontok ellenőrzése miatt szükség lesz-e a retaxára.

A papír alapú vényekhez hasonlóan a kiváltott elektronikus vények adatai is rendelkezésre állnak majd a gyógyszertárban, így technikai akadálya biztosan nem lesz az ellenőrzésnek. Mivel az e-recepttel kapcsolatos szabályozás ma még nem teljes, most még azt sem lehet tudni, hogy az önellenőrzés önkéntessé válik-e, vagy továbbra is jogszabályi kötelezettség marad.

Abban biztosak vagyunk, hogy az elektronikus recept bevezetése hatalmas technológiai ugrást jelent majd a magyar egészségügyben, aminek várhatóan olyan előnyei lesznek, melyeket ma még el sem tudunk képzelni. Emellett azonban az is biztos, hogy a mindennapi működéssel kapcsolatban is számos kérdés merül fel, amelyekre pár hónappal a bevezetés előtt sem tudjuk a válaszokat. Reméljük, hogy hamarosan több információt kapunk majd a tesztüzem eredményeiről, hogy időben fel tudjunk készülni az e-recept használatára.

  • Egy kis pontosításra szorul a 3. mondat. Nem novembertől, hanem november 1.ig kötelező a csatlakozás.

  • Ezt a kérdést (is) a végrehajtási rendelet tisztázni fogja. 😉

  • Reméljük, hogy így lesz.

  • Szerintem nem ezen fogunk összeveszni. 🙂 A lényeg, hogy onnantól kezdve minden gyógyszertárban elérhető lesz.

  • Összeveszni nem fogunk, az biztos! De nem árt, ha egy gyógyszerész pontos 😉

  • Így lesz 😉