Milyen ügyeleti rendszert javaslunk?

A gyógyszertári ügyeleti ellátás szabályozatlansága a rendszerváltás óta megoldatlan probléma. A legfőbb gondot az jelenti, hogy működése kiszámíthatatlan a lakosság számára, emellett az állami hozzájárulás hiánya miatt a gyógyszertáraknak is jelentős terhet jelent. A HGYSZ 2015 márciusában kezdeményezte, hogy a kormány és a szakmai szervezetek között kezdődjön párbeszéd a mainál hatékonyabb, a betegek és a gyógyszerészek érdekeit figyelembe vevő gyógyszertári ügyeleti rendszerről. Az elmúlt hónapokban az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a gyógyszerészeti szakmai szervezetek több alkalommal egyeztettek egy új, átlátható, hatékony és fenntartható ügyeleti rendszer kidolgozásáról. Ezt követően a HGYSZ elkészítette és benyújtotta az egészségügyi államtitkárságnak a gyógyszertári ügyeleti rendszer kialakítására vonatkozó részletes javaslatát.

A jelenlegi ügyeleti rendszer

Jelenleg az ügyeleti rendszer kiszámíthatatlanul, egyenlőtlenül és ad hoc módon működik. Ennek elsődleges oka, hogy a hatályos rendelkezések alapján nem lehet pontosan meghatározni, hogy a nyitvatartási idő után hol és milyen ellátást kell biztosítaniuk a gyógyszertáraknak.

hgysz-gyogyszeresz

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) havonta közzéteszi a gyógyszertári ügyeletre és készenlétre vonatkozó aktuális adatokat, melyek alapján lehetővé válik a jelenlegi rendszer vizsgálata. Ezek alapján hazánkban jelenleg 309 településen érhető el valamilyen formában nyitvatartási időn túli gyógyszerellátás, de ez nem feltétlenül jelent automatikusan folyamatos ellátást is.

Folyamatosnak akkor tekintjük az ellátást, ha az adott településen az év minden napján a legtovább nyitva tartó gyógyszertár zárásától a leghamarabb nyitó gyógyszertár nyitásáig van ügyeletes/készenlétes gyógyszertár. Ennek a kritériumnak csak 104 település ellátása felel meg, holott egy átlagos hétköznap összesen 248 településen, míg hétvégéken és ünnepnapokon pedig közel 230 településen van valamilyen szintű ellátás.

A fennmaradó településeken vagy nem egész éjjel, vagy csak hétköznap, vagy csak hétvégén áll rendelkezésre gyógyszertár. Emellett több helyen az is előfordul, hogy az ügyeleti és készenléti szolgálatot nem is egy, hanem több település gyógyszertára látja el.

A folyamatos ellátás esetén is bonyolódhat a rendszer, ha azt nem egy, hanem több gyógyszertár váltva biztosítja. Ez általában hetente történik, de szélsőséges esetben a feladatot 17-19 gyógyszertár napi váltásban osztja meg. Ugyancsak problémát okozhat, ha egy településen egy gyógyszertárnak kell ellátnia a feladatot folyamatosan, ez különösen igaz azokra a kistelepülésekre, ahol csak egy gyógyszertár működik.

2015-ben a gyógyszertárak összesen kicsivel több, mint 1 millió órányi nyitva tartás utáni ellátást biztosítottak, melynek nagy része ügyeleti, kisebb része pedig készenléti szolgálat volt (530 ezer és 480 ezer óra).

A HGYSZ javaslata

A gyógyszertári ügyelet működésének szabályozása során a lakosság, az állam és a gyógyszerészek érdekeit kell összehangolni. Fontosnak tartjuk, hogy egyértelmű és könnyen végrehajtható szabályozást alakítsanak ki, melynek keretein belül jó minőségű, átlátható és fenntartható rendszer működhet.

Javaslatainkat az alábbi alapelvek mentén alakítottuk ki:

  • A gyógyszerellátás része a folyamatos egészségügyi ellátásnak, de nem része az alapellátásnak és a sürgősségi ellátásnak;
  • A gyógyszertár a nyitvatartási időn túl is teljes körű lakossági gyógyszerellátást végez;
  • Az ügyeleti és készenléti szolgálat költségeit az állami kompenzáció, az ügyeleti díj és az ügyeleti forgalomból származó árréstömeg együttesen fedezi.

Határozott álláspontunk, hogy az ügyeletre vonatkozó új szabályozást az állami finanszírozás bevezetésével együtt kell hatályba léptetni.

Az ügyeletes/készenlétes települések kiválasztása

Az ügyeletes/készenlétes települések kijelöléséhez ügyeleti körzetek kialakítását javasoljuk, melyek számát a költségvetési források mértéke határozza meg. Az ügyeletes körzetek kijelölése során a már létező és bevált közigazgatási egységekből, a járásokból és megyékből indultunk ki.

Az infrastruktúra és az elérhetőség szempontjából a nyitvatartási időn túli gyógyszerellátás biztosítására elsősorban az orvosi ügyelettel rendelkező járásközpontok és a megyeszékhelyek alkalmasak. Ügyeleti/készenléti szolgálat ellátására körzetenként egy település jelölhető ki. A lakosságnak az ellátás igénybevétele során a körzetek határaira nem kell tekintettel lennie.

A fentiek figyelembevételével állásfoglalásunkban négy lehetséges megoldást dolgoztunk ki az ügyeleti rendszer átalakítására. A főváros esetében minden esetben 5 ügyeletes körzettel számoltunk, míg a különböző javaslatok a vidéki ügyeletes körzetek számában térnek el egymástól. Ezekben a lehetséges változatokban meghatározott lakosságszám alapján egyesítettünk és olvasztottunk össze járásokat.

1. A lakosság számára a 160 vidéki ügyeletes körzetet tartalmazó koncepció a legkényelmesebb, és ennek szabályozása is a legegyszerűbb. Nagy hátránya viszont, hogy ennek a rendszernek a működtetéséhez több gyógyszerész és nagyobb állami támogatás szükséges.

2-3. A 126 és 99 vidéki ügyeletes körzettel számoló koncepciók esetében sokkal kevesebb gyógyszerészre és költségvetési forrásra van szükség, azonban ez együtt jár azzal, hogy a lakosság számára is érezhetően csökken a nyitvatartási időn túli gyógyszerellátás elérhetősége.

4. A 18 vidéki körzettel számoló koncepció azt mutatja be, hogy mekkora költséggel járna a minimális szolgáltatás biztosítása. Ennek bevezetése nem valószínű, mert a jelenlegi rendszerhez képest akkora szolgáltatáscsökkenéssel járna együtt, ami heves tiltakozást váltana ki a lakosság és az önkormányzatok részéről egyaránt.

A négy javaslat közül a 2. és 3. verzió valamelyikét tartanánk megfelelőnek, mivel véleményünk szerint 100-130 gyógyszertár megfelelően és hosszú távon fenntarthatóan el tudja látni az ügyeleti szolgálatot.

Az ügyeletes/készenlétes gyógyszertárak kiválasztása

Az ügyeletes körzetek meghatározását követően ki kell jelölni a településen található gyógyszertárak közül azokat, melyek az ügyeleti/készenléti szolgálatot ténylegesen ellátják. Nem kell kijelölni gyógyszertárat olyan körzetben, ahol egy gyógyszertár már vállalta a 24 órás nyitvatartást, vagy a folyamatos ügyeleti/készenléti ellátást. Amennyiben az ügyeletes településen csak egy gyógyszertár működik, akkor azt kell kijelölni. (Ez csak a 165 ügyeletes körzetet tartalmazó koncepcióra igaz.)

Minden más településen elsősorban az önként jelentkező gyógyszertárak között, és lehetőleg a gyógyszertárvezetők egymás közötti megegyezése alapján történjen meg az ügyeleti rend elrendelése. Váltott ügyeleti szolgálat esetén javasoljuk, hogy a váltás időtartama minél hosszabb legyen. Ideális esetben ez egy hónapot vagy fél évet jelent, de a heti váltás is elfogadható. Napi váltás csak kivételesen indokolt esetben legyen lehetséges.

Az ügyeletes/készenlétes gyógyszertárak finanszírozása

A finanszírozás tervezésénél a nagyobb lakosságszámmal rendelkező ügyeletes körzetekben nagyobb betegforgalommal számolhatunk, melyhez nagyrészt ügyeleti ellátásra van szükség, azonban ennek fajlagos költségei is magasabbak. Az alacsonyabb lakosságszámú körzetekben inkább készenléti szolgálatra lesz szükség, melynek ugyan kisebbek a költségei, azonban a forgalomból származó árréstömeg is kevesebb. Emellett közös az érdeke az államnak és a gyógyszertáraknak abban, hogy a költségvetési forrásokat minél egyszerűbben és átláthatóbban osszák szét.

Mindezek figyelembevételével Szövetségünk átalánydíj bevezetését javasolja, melynek folyósítása a gyakorlatban a kisforgalmú gyógyszertárak működési célú támogatásához hasonló módon történhetne meg. Az átalánydíj számításánál figyelembe kellene venni a gyógyszertárak fajlagos költségeit, az ügyeletes és készenlétes órák számát, valamint a várható forgalom mértékét is. 

A HGYSZ részletes javaslata letölthető innen.

A képre kattintva a táblázatot teljes méretben is megtekintheti.

ügyelet_táblázat_honlapra

A teljes méretű infografikáért kattintson a képre!

HGYSZ_ügyelet infografika_20160202