Mit mutatnak a gyógyszerész szak felvételi statisztikái?

Nem újdonság, hogy az elmúlt években a munkaerőhiány a gyógyszertárakat is elérte, ezért egyre növekszik az igény a frissen végzett gyógyszerészekre. Hosszú távon a gyógyszerész-hallgatók létszámának változása előre jelezheti, hogy enyhülni vagy súlyosbodni fog a gyógyszertárakban a szakemberek hiánya. Ebben a helyzetben nagy jelentősége van annak, hogy mennyien jelentkeznek gyógyszerészképzésre. Ennek vizsgálatához kielemeztük a Felvi.hu felsőoktatási szakportál felvételi statisztikáit.

A gyógyszerész szakra történő felvételivel kapcsolatban a legutolsó nagy változás 2015-ben történt. Ahogy egy akkori blogbejegyzésünkben beszámoltunk róla, a kormányzat döntése értelmében a gyógyszerész szakra is bevezették a központi felvételi ponthatárt, amit először 400 pontban határoztak meg, valamint korlátozták az államilag finanszírozott képzésre felvehető hallgatók létszámát is. A gyógyszerészképző egyetemek és a szakmai szervezetek természetesen ellenezték a döntést, és ellenérveiket eljuttatták az oktatásért felelős államtitkárságra. A kormányzat ezeket elfogadta, és 400 pont helyett 385 pontnál húzta meg a központi felvételi ponthatárt.

A lépések eredményeképp 2015-ben jelentősen csökkent az állami finanszírozásra felvett hallgatók létszáma, és emelkedett az önköltséges képzésben résztvevők száma.

Az ábráról könnyen leolvasható, hogy ugyan a 2015-ös mélypont után az elmúlt években növekvő tendenciát mutatott az állami finanszírozásra felvett hallgatók száma, azonban idén ismét kevesebb diák kezdte meg tanulmányait gyógyszerészet szakon. Még egyértelműbb a csökkenés, ha az államilag finanszírozott és az önköltséges hallgatók összlétszámának változását nézzük az évek folyamán.

Az alapvetően pozitívum, hogy a tanulmányaikat idén kezdő hallgatók létszáma magasabb, mint a 2015-os, vagy 2016-os évben, és csak kicsiben marad el a 2013-as és 2014-es évektől.

Azonban tovább böngészve a felvételi statisztikákat olyan jelekre bukkantunk, melyek figyelmeztetőek lehetnek. Elemzésünkben nem csak a felvett hallgatók számát néztük meg, hanem azt is, hogy hány fő jelentkezett gyógyszerész szakra első helyen és összesen.

Az első dolog, ami feltűnhet, az a nagy visszaesés a jelentkezők számában 2013-ban. Az Oktatási Hivatal szerint ennek oka egyrészt a demográfiában keresendő (kevesebben töltötték be a 18. évüket), másrészt ekkor vezették be teljes körűen az emelt szintű érettségiket, valamint szigorodtak a nyelvvizsga követelmények is.

A 2013-as mélypontot követően a rá következő években az összes jelentkezők száma ismét növekedésnek indult egészen 2016-ig. A tavalyi és az idei évben ismét csökkent a gyógyszerész szakra jelentkezők összlétszáma. Azok aránya, akik első helyen jelölték meg ezt a szakot, alapvetően nem változott, nagyjából a felvételizők ötödét alkotják. Az ő létszámuk az elmúlt években enyhén hullámzott, míg végül idén már csak 372-en jelentkeztek erre a szakra első helyként.

Még látványosabb az eredmény, ha megnézzük az első helyen jelentkező felvételizők és a felvételt nyert hallgatók számának különbségét. Az alábbi ábrán világosan látszik az adatok hullámzása, és az elmúlt két év jelentős csökkenése.

A jelentkezők alacsonyabb száma azt jelenti, hogy csökken a verseny a felvételizők között a gyógyszerészképzésbe való bejutásért, aminek két következménye is lehet. Az egyik, hogy a felvételt nyert hallgatók között egyre kevesebb lesz a jobb képességű diák, ami a tanulmányi eredmények romlásához, és a lemorzsolódás veszélyének növekedéséhez vezethet. A másik, hogy a központi ponthatár miatt egyre kevesebb hallgatót vesznek majd fel a gyógyszerészeti egyetemek.

Sajnos a mostani felvételi adatokból az nem derül ki, hogy mi lehet a csökkenés hátterében. Könnyen lehet, hogy csak átmeneti állapotról van szó, és talán a következő években ismét emelkedni fog a jelentkezők száma. Ezt egyelőre nem tudjuk, ezért érdemes lesz figyelni a jövőben a statisztikai adatok változását, hogy egy esetleges negatív trend kialakulását még időben meg tudjuk előzni.

Ez mindannyiunk érdeke, hiszen ha egyre kevesebb gyógyszerész-hallgató lesz, és közülük egyre több morzsolódik le, akkor a végzett gyógyszerészek száma is drasztikusan csökkeni fog. A gyógyszerellátásnak pedig jelenleg nem kevesebb, hanem sokkal több gyógyszerészre lenne szüksége. És valószínűleg nemcsak most, hanem várhatóan 5, 10 és 15 év múlva is.