2015. október közepén az EMMI egészségügyi államtitkársága véleményezésre bocsátotta az őszi egészségügyi salátatörvény tervezetét, mely többek között a gyógyszertári ügyeleti rendszer szabályozásával kapcsolatos módosító rendelkezéseket is tartalmazta. A gyógyszertári ügyeletre vonatkozó szabályokat a 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet írja elő, de a tervek szerint ezeket a rendelkezéseket a gyógyszergazdaságossági törvénybe építenék be. Ezzel a lépéssel az egészségügyi kormányzat részben eleget tenne azoknak a kéréseknek, melyeket Székely László, az alapvető jogok biztosa fogalmazott meg a júliusban nyilvánosságra hozott jelentésében.
A tervezetet áttanulmányozva világossá válik, hogy azon kívül, hogy rendeleti szintű helyett törvényi szintű szabályozás lép majd életbe, a legfontosabb változás a gyógyszertárak ügyeletre való kijelölésekor figyelembe veendő szempontokat érinti. A jelenlegi szabályozás alapján az egészségügyről szóló törvényben előírt folyamatos betegellátás biztosításán túl az elrendelő hatóságnak három körülményt kell figyelembe vennie: az adott településen vagy településrészen működő egészségügyi szolgáltatók szolgálati rendjét, az orvosi ügyelet helyét és idejét, valamint az adott gyógyszertár elérhetőségét. A tervezet az eddigi szempontokat újabb kettővel egészíti ki: az ellátandó lakosságszámmal és a gyógyszertár közfinanszírozott gyógyszerek forgalmazásából származó árréstömegével.
Egyáltalán nem meglepő, hogy az ellátandó lakosságszám megjelenik a vizsgálandó feltételek között, hiszen az ügyelet szervezésénél ennek alapján lehet majd következtetni a várható igénybevétel mértékére. Sajnos azonban a tervezetből az nem derül ki, hogy ezt a számot mi alapján állapítják majd meg. Így ez egyaránt jelentheti egy önkényesen kijelölt ügyeleti körzet, egy járás, vagy egy település lakosságszámát is. Az egészségügyi államtitkárság gyógyszertári ügyeletre vonatkozó koncepciójának ismerete hiányában csak találgatni lehet.
A gyógyszertárak közfinanszírozott gyógyszerek forgalmazásából származó árréstömegének beemelése a vizsgálandó szempontok közé véleményünk szerint jelentős problémákat okoz majd.
Azt már tudjuk, hogy a jövő évre elfogadott állami költségvetésben nem különítettek el forrást a gyógyszertári ügyelet finanszírozására, és jelenleg még kérdéses, hogy a későbbiekben erre ténylegesen sor kerül-e majd. Ez azt jelenti, hogy egyelőre a gyógyszertáraknak kell kigazdálkodniuk az ügyelet fenntartásához szükséges kiadások fedezetét.
Az egészségügyi államigazgatási szerv az ügyeleti és készenléti szolgálatot eddig a gyógyszertárak között egyenlő mértékben, vagy a gyógyszertárvezetők egymás közötti önkéntes megállapodása alapján osztotta be. A tervezett változás hatására azonban az egy településen működő gyógyszertárak között ezután különbséget kell majd tenni. Ennek következtében egyes gyógyszertárak kevesebbet, vagy egyáltalán nem ügyelnek majd, míg mások számára a jelenlegi többszöröse lesz kötelező, anélkül, hogy a megnövekedett költségeket az állam kompenzálná.
Emellett a közfinanszírozott árréstömeg önmagában nem is alkalmas a gyógyszertárak összehasonlítására, mert azon kívül több más tényező is befolyásolja a gyógyszertárak teherviselő képességét. A támogatott gyógyszereké mellett fontos a nem támogatott és egyéb készítmények forgalma, valamint jelentős különbségek lehetnek a működési költségekben is. Mindezek következtében előállhat olyan eset, amikor egy kisebb támogatott árréstömeggel rendelkező gyógyszertár terhelhetősége jelentősen nagyobb, mint a nagyobb árréstömegű gyógyszertáré.
Nem árt végiggondolni azt sem, hogy a gyakorlatban hogyan történik majd meg ennek a szempontnak a vizsgálata a hatósági eljárásokban. Mivel minden személyi jogos gyógyszerész és gyógyszertárat működtető vállalkozás ugyanolyan jogokkal rendelkező ügyfél, ezért ugyanúgy jogukban áll megismerni minden olyan adatot és információt, melyet a hatóság a döntés meghozatala során felhasznált. Könnyen elképzelhető, hogy milyen konfliktusokat generál majd a gyógyszerészek között az, hogy a gyógyszertárukkal kapcsolatos érzékeny üzleti adataik ezentúl mindenki számára megismerhetővé válnak.
Szövetségünk határozottan ellenzi a közfinanszírozott gyógyszerek után járó árréstömeg figyelembe vételét a kijelölési folyamat során, mivel ez több szempontból is jelentős károkat okozna a gyógyszertáraknak és a gyógyszerellátásnak egyaránt. Bízunk benne, hogy az egészségügyi államtitkárság is elfogadja érveinket, és ennek megfelelően módosítja a törvénytervezetet a parlamentbe történő benyújtás előtt.
A törvénytervezetben található további módosításokkal kapcsolatos véleményünk ezen a linken elérhető.
