Nemrégiben egy érdekes bejegyzést tettek fel a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság oldalára, melyben arra hívják fel a lakosság figyelmét, hogy a gyógyszertárban történő vásárlás során is fontos, hogy ellenőrizzék a lejárati időket. Emellett részletes tájékoztatást adnak az ide vonatkozó jogszabályról, a felhasználhatósági időről és a gyógyszerek dobozán lévő feliratok értelmezéséről. A bejegyzés végén arra biztatják az embereket, hogy ha túl közeli lejáratú vagy már lejárt gyógyszert kaptak a gyógyszertárban, akkor tegyenek bejelentést a fogyasztóvédelmi ügyben hatáskörrel rendelkező kormányhivatalnak.
Gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészként azonnal felmerül a kérdés, hogy lehet az, hogy egy egészségügyi ellátással kapcsolatos panaszt a fogyasztóvédelem vizsgál ki. Első látásra a közeli lejáratú vagy lejárt gyógyszerek expediálása tisztán szakmai hibának tűnik, amit az OGYÉI tisztifőgyógyszerészeinek kellene kivizsgálnia. Azonban alaposabban megvizsgálva a kérdést kiderül, a helyzet nem is annyira egyszerű, és bizony a fogyasztóvédelemnek is lehet hatásköre ezekben az ügyekben.
A probléma gyökere valószínűleg ebben az esetben is az, hogy a gyógyszertár nagyon különleges helyzetben van. Egyrészt egészségügyi szolgáltatást végző egészségügyi intézmény, másrészt pedig kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás. Mindennek következtében a napi gyakorlatban egyszerre kellene érvényesíteni mind a két terület előírásait, amely sokkal nehezebb, mint gondolnánk.
A fogyasztóvédelem feladatai
A kérdés tisztázásának érdekében először azt érdemes áttekinteni, hogy pontosan mivel is foglalkozik a fogyasztóvédelem. A fogyasztóvédelemről szóló törvény szerint a jogszabály hatálya a vállalkozások azon tevékenységére terjed ki, amely a fogyasztókat érinti vagy érintheti. (Ez alól kivételt jelentenek a Magyar Nemzeti Bank által felügyelt pénzügyi tevékenységet végző vállalkozások.)
Mivel ez egy meglehetősen általános meghatározás, ezért a törvény három csoportra bontva részletezi azokat az előírásokat, melyeket be kell tartatnia és ellenőriznie kell a hatóságnak.
Az első csoportba a fogyasztóvédelemről szóló törvénybe és az annak alapján kiadott rendeletekbe foglalt előírások tartoznak. Ilyenek például a panaszkezelés szabályai, vagy az árak feltüntetésének kötelezettsége is.
A második csoportot azok a rendelkezések alkotják, melyeket ugyan más törvények vagy rendeletek tartalmaznak, de az adott jogszabály fogyasztóvédelmi rendelkezésnek minősít.
A harmadik csoportba azok az előírások tartoznak, melyeknél nincs külön előírva, hogy ki ellenőrzi azokat, ezért a feladat a fogyasztóvédelemre hárul. Ebbe a csoportba az alábbiakkal kapcsolatos rendelkezések tartoznak:
- az áru fogyasztók számára való értékesítése,
- a fogyasztóknak forgalmazott termék minősége, összetétele, csomagolása,
- a fogyasztóknak értékesítésre szánt, illetve értékesített áru mérése, hatósági ára vagy egyébként kötelezően megállapított ára,
- a fogyasztói panaszok intézése,
- a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézése,
- a termék forgalmazása vagy szolgáltatás nyújtása során az egyenlő bánásmód követelménye,
- a fogyasztók tájékoztatása.
Mint ahogyan az a felsorolásból látszik a fogyasztóvédelem igen sokrétű feladatot lát el, és az ellenőrzési jogköre a vásárlással kapcsolatban szinte mindenre és mindenkire kiterjed.
De mi a helyzet a gyógyszertárakkal?
A gyógyszertárak nem egyszerű üzletek, hanem egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi intézmények, ahogyan azt a gyógyszergazdaságossági törvény (Gyftv.) definiálja is. A törvény rendelkezései alapján a gyógyszertárak működésével kapcsolatos előírásokat két részre oszthatjuk fel: szakmai és kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó szabályokra.
A kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó szabályok
A gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök kereskedelmi gyakorlatára vonatkozó rendelkezések nagyobb részét a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény (Fttv.), kisebb részét pedig a Gyftv. tartalmazza.
A Gyftv-ben előírt kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó szabályokat a fogyasztóvédelem jogosult ellenőrizni, mert a Gyftv. fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek minősíti azokat.
Az Fttv-ben előírt szabályok megsértése esetén szintén a fogyasztóvédelem jár el, kivéve néhány speciális esetet, amikor a Gazdasági Versenyhivatalnak van hatásköre.
A Gyftv. rendelkezései alapján tehát a kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó szabályok ellenőrzésével járó feladatokat alapvetően a fogyasztóvédelem látja el. És ugyanez igaz a gyógyszertárakra is, azzal a kis kiegészítéssel, hogy az ő esetükben az OGYÉI tisztifőgyógyszerészei is jogosultak ellenőrizni.
De mit is jelent pontosan a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat? Az Fttv. meghatározása szerint tisztességtelen az a gyakorlat,
- amelynek során nem érvényesül a szakmai gondosság követelménye, és
- amely a fogyasztói magatartást torzítja, vagy erre alkalmas.
A fentieket végiggondolva már egyértelműnek tűnik, hogy miért tette közzé a fogyasztóvédelmi hatóság a bevezetőben említett, gyógyszerek lejáratával kapcsolatos bejegyzését. Ha a lejárt gyógyszerek kiadása a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmába ütközik (szakmai gondosság követelménye), akkor a fogyasztóvédelem is eljárhat.
A szakmai szabályok
A szakmai szabályokkal kapcsolatban a Gyftv. a gyógyszertárak állami felügyeleténél látszólag egyértelműen fogalmaz:
„A gyógyszertáraknak a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, tápszerek és gyógyszertárban forgalmazható egyéb termékek forgalmazásával összefüggő szakmai felügyeletét az egészségügyi államigazgatási szerv gyakorolja.”
A fentiekből következik, hogy a forgalmazással kapcsolatos szakmai előírások is ebbe a körbe tartoznak, ahol megfelelő szakmai gondossággal kell eljárni, hogy a betegek a megfelelő készítményekhez jussanak.
A megfogalmazásnak a legnagyobb hibája az, hogy nem jelöli meg egyértelműen, hogy mely előírások tartoznak a csak az OGYÉI által ellenőrizhető szakmai előírások közé, és melyek vonatkoznak a kereskedelmi gyakorlatra. Még egy csavar a történetben, hogy a gyógyszertárban is forgalmazható egyéb termékek forgalmazásánál az egyéb törvényi kötelezettségek betartását a fogyasztóvédelem is ellenőrizheti.
Milyen következtetést vonhatunk le mindezekből?
Alaposabban megvizsgálva a Gyftv. rendelkezései nem egyértelműek és egymásnak ellentmondóak. A gyógyszerekkel kapcsolatos szakmai szabályokat az OGYÉI ellenőrzi, de ha a szakmai gondosság követelménye sérült, és ez a fogyasztói magatartást torzította, akkor a fogyasztóvédelem is jogosult eljárni. Ha pedig a fogyasztóvédelem jogosult eljárni, akkor az OGYÉI is. Mindezek alapján gyógyszerész legyen a talpán az, aki a sok jogszabályi rendelkezés sűrűjében meg tudja állapítani, hogy egy jogsértés szakmai hiba, vagy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Emellett célszerű lenne végre egyértelműen meghatározni azt is, hogy mik azok a követelmények, melyeket csak az OGYÉI vizsgálhat.
