Személyi jog visszavonás oda-vissza

Friss blogbejegyzésünkben folytatjuk az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXVII. törvény rendelkezéseinek részletes bemutatását. Most egy olyan témát dolgozunk fel, amely már ismerős lehet egy korábbi írásunkból: mi a különbség a személyi jog visszavonása és megszűnése között? Azoknak, akik először találkoznak ezzel a kérdéssel, érdemes lehet elolvasni az ezzel kapcsolatos korábbi blogbejegyzésünket.

A tavaly év végén hatályba lépő, egészségüggyel kapcsolatos salátatörvény 2015. január elsejétől módosította a személyi jog visszavonására vonatkozó rendelkezéseket. Az új szabályozás nem volt túl hosszú életű, mert a most júniusban megjelent újabb salátatörvény 2015. július elsejétől már meg is szünteti a fél évvel ezelőtt életbe lépett rendelkezéseket. Mit is jelentenek az újabb változtatások?

Ahhoz, hogy a módosítások hatásait könnyebben megértsük, vegyük egy rosszul működő gyógyszertár esetét. Példákban a képzeletbeli gyógyszertár azért nem működik jól, mert a személyi jogos gyógyszertárvezető gyógyszerész nem megfelelően vezeti. Folyamatosan elkövet kisebb-nagyobb szakmai hibákat, melyek még a betegeket is veszélyeztetik. Mindezek hatására a hatóság úgy dönt, hogy bezárja a gyógyszertárat, és visszavonja a létesítési és a működési engedélyét is. Eddig egyszerű és egyértelmű a helyzet.

A 2014. december 31-ig hatályos szabályozás szerint a működési engedély visszavonásával együtt a személyi jog is automatikusan megszűnt, és a gyógyszertárvezető gyógyszerész elmehetett dolgozni egy másik gyógyszertárba. Sőt, bármiféle megkötés nélkül akár már a megszűnést követő nap jelentkezhetett újra személyi jogos vezetőnek. Mivel a jogalkotó úgy vélte, hogy nem kellene személyi jogot adnia minden olyan gyógyszerésznek, akinek súlyos szakmai szabálysértések miatt bezárták a gyógyszertárát, idén januártól módosított a szabályozáson. Az akkor bevezetett rendelkezés értelmében a jogsértő tevékenységet folytató gyógyszertárvezetők 5 évig nem lehettek újra személyi jogos gyógyszerészek.

dreamstime_m_36329817

A bevezetett szankció azonban kérészéletűnek bizonyult, mert a június közepén megjelent törvénymódosítás alapján a gyógyszergazdaságossági törvény (Gyftv.) 59. § (1) bekezdésének c) pontjába visszakerül az a rendelkezés, mely szerint a személyi jog a működési engedély visszavonásával együtt azonnal megszűnik. Különös, hogy a visszavonást előíró rendelkezés (Gyftv. 58. § (1) bekezdés f) pont) továbbra is megtalálható a Gyftv. szövegében, csak lehetőség nem lesz az alkalmazására. Hogyan tudna ugyanis a hatóság visszavonni egy olyan jogosítványt, mely a törvény erejénél fogva automatikusan megszűnt?

Mi lehetne a helyzet megoldása?

Ez attól függ, hogy mi a célja a jogalkotónak. Ha az egészségügyi kormányzat az elmúlt pár hónapban a rendelkezés hatásait felmérve arra a döntésre jutott, hogy ez a gyógyszertárvezetőket sújtó szankció túl súlyos büntetés és nem kívánja többé alkalmazni, akkor nincs sok teendő. Július elsejét követően a személyi jog engedélyek simán megszűnnek, és a hatóságnak nem lesz lehetősége eljárást indítani a visszavonásukra. Elképzelhető, hogy egy későbbi módosítással kiveszik a fent említett és mára feleslegessé váló pontot a törvényből, ezzel teljesen törölve az év elején életbe lépett változásokat. Természetesen a friss módosítások nem hatályosak visszamenőlegesen, így azok a gyógyszerészek, akiknek az elmúlt fél évben vonták vissza a személyi jogát, továbbra sem szerezhetnek öt évig újabb gyógyszertárvezetői engedélyt.

Persze dönthet úgy is az egészségügyi kormányzat, hogy a jogsértő gyógyszerészeket szankcionálni kell, de egyúttal a szabályozást is egyszerűbbé kívánja tenni. Ez az eljáró hatóság részére is könnyebbséget jelenthetne. Ahhoz, hogy az adminisztrációt csökkentsük, a szükséges eljárások számát kell szűkítenünk. Adja magát a kérdés: a személyi jog kapcsán kell-e külön eljárás annak megállapítására, hogy történt-e jogsértés? A válasz az, hogy nem. A jogsértést már egy korábbi eljárásban megállapítják, melynek eredményeképpen visszavonják a gyógyszertár működési engedélyét. Ennek alapján felesleges a személyi jog visszavonása miatt egy újabb eljárásban megállapítani ugyanazokat a jogsértéseket. Így értelemszerűen egyszerűbb, ha a személyi jog egyszerűen megszűnik.

De hogyan lehetne a személyi jog megszűnése esetén is alkalmazni a szankciót?

A megoldás egyszerű. A Gyftv. 57. § (1) bekezdése sorolja fel azokat az eseteket, amikor nem engedélyezhető személyi jog a gyógyszerészeknek. Ezt a bekezdést kellene kiegészíteni egy új ponttal:

  1. § (1) Nem engedélyezhető személyi jog annak a gyógyszerésznek,
  2. c) akinek a személyi joga korábban a Gyftv. 54. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján szűnt meg, a megszűnés napjától számított 5 évig.

Ezzel az egyszerű módosítással lehetővé válna, hogy az adminisztráció is csökkenjen, és a szankció is megmaradjon. Persze a Gyftv. 58. § (1) bekezdés f) pontját ebben az esetben is törölni kellene, hiszen feleslegessé válna.

Persze a legfontosabb kérdés az, hogy van-e szándék az egészségügyi kormányzat részéről arra, hogy hogy ismét alkalmazza ezt a szankciót? Januárban még úgy tűnt, hogy igen, de most úgy látszik, hogy inkább visszalépés történt ezen a területen. A másik releváns kérdés az, hogyan látják a változásokat a gyógyszerészek.