Félmillióan patikai ügyelet nélkül

Összesen 480 ezren élnek abban a 23 hazai járásban, ahol semmilyen formában nem működik gyógyszertári ügyelet – derül ki az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének friss kutatásából. Az utóbbi szervezet szerint a jelenlegi sürgősségi gyógyszerellátás nem szolgálja sem a lakosság, sem a gyógyszerészek érdekeit, ezért eljuttatták javaslataikat a szakminisztériumnak.

A 175 vidéki járás közül összesen 152-ben van valamilyen szintű gyógyszertári ügyelet, a fennmaradó 23 járásban viszont egyáltalán nincs. Az érintett területeken csaknem 480 ezren élnek – derül ki a Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) által közölt friss adatsorból. Elsősorban Kelet-Magyarországon van több ügyeleti ellátás nélküli járás (Észak-Magyarországon nyolc, az Észak-Alföldön hat), míg a Dunántúlon összesen hét járás volt ilyen szolgáltatás nélkül. Az ügyeleti lefedettség alapján 4,6 millió embernek érhető el ma állandó gyógyszertári ügyelet, 2,3 millióan időszakos ellátásban részesülnek, míg a csak hét végi állandó vagy időszakos ügyeletet 626 ezren vehetik igénybe.Lapunk megkeresésére Zlinszky János, a HGYSZ alelnöke elmondta: a megyék közül állandó ügyelet szempontjából négyben – Bács-Kiskun, Nógrád, Somogy és Vas megyében – a legrosszabb a helyzet, ezekben csak egy járásban volt állandó ügyelet a januári adatok szerint. A legtöbb állandó ügyelettel bíró járás Pest megyében található. A városokat tekintve több olyan is van, ahol sok patika tart állandó ügyeletet napi váltásban, például Szolnokon 23, Sopronban 17, Győrben pedig 16 gyógyszertár ügyel váltva. Budapesten 17 patika tart állandó ügyeletet a hónap minden napján.A szakemberek szerint a mostani rendszer nem szolgálja sem a lakosság, sem a gyógyszerészek érdekeit. Ugyanis ad hoc módon, a területi eloszlást tekintve egyenetlenül működik, és a finanszírozás aránytalanul nagy terhet ró a gyógyszertárakra. Továbbá nem rendezi jogszabály a sürgősségi gyógyszerellátás pontos feladatát, vagyis azt, hogy hol és milyen időtartamban kell ügyeletet vagy készenlétet tartani. Ezért egy nehezen kiszámítható és egyenlőtlen rendszer alakult ki. Mivel az ügyelet finanszírozását az adott gyógyszertárnak kell biztosítania, a legtöbb településen és járásban nem egy gyógyszertár vállalja az ügyeleti szolgálatot, hanem váltásban több.

Javaslat

A HGYSZ ezért részletesen megvizsgálta a sürgősségi gyógyszerellátási rendszert, és ez alapján állásfoglalást készített, amelyet elküldött az Emberi Erőforrások Minisztériumának, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmiszer-egészségügyi Intézetnek, valamint a települési önkormányzatoknak. A javaslat szerint a gyógyszer-gazdaságossági törvénybe be kellene kerülnie a sürgősségi gyógyszerellátás pontos meghatározásának. Emellett rendeleti szinten kell meghatározni, hogy mikor, hol és milyen formában kell sürgősségi gyógyszerellátást biztosítani, valamint hogy milyen szabályok szerint válasszák ki azokat a gyógyszertárakat, amelyek ezt a szolgáltatást ellátják. A HGYSZ szerint a gyógyszertár kijelölésekor figyelembe kell venni az ellátandó terület lakosságszámát és méretét, a gyógyszertárak számát, valamint a térségben működő sürgősségi orvosi ellátást is. A sürgősségi gyógyszerellátó rendszer kidolgozása során pedig arra kell törekedni, hogy egyszerre legyen kiszámítható, átlátható és jól tervezhető a lakosság, a gyógyszertárak és az állam számára.A szervezet javaslata szerint a sürgősségi gyógyszerellátás megoldható legfeljebb 120 gyógyszertár bevonásával, amelyből 8-10 gyógyszertár Budapesten lát el ügyeleti szolgáltatást, a további 100-110 pedig a vidéki településeken lenne elérhető. Az ügyeletes gyógyszertárak ebben a szisztémában a kijelölt ügyeleti központban működnének. Véleményük szerint az ügyeleti körzeteket úgy javasolt meghatározni, hogy olyan területet és lakosságszámot fedjenek le, amelyet egy gyógyszertár el tud látni.Arra a kérdésünkre, hogy a javasolt átalakítás mekkora forrást igényelne, Zlinszky János azt mondta: ahhoz, hogy az ügyeleti rendszer minden ebben részt vevő gyógyszertár szempontjából veszteség nélkül tudjon működni, a HGYSZ számításai szerint néhány száz millió forinttól másfél milliárd forintig terjedő pluszerőforrásra van szükség, attól függően, milyen szempontok alapján határozzák meg az ügyeleti rendet, és hogy hány patika lát el ügyeletet.A cikk az MNO oldalán található