Nemcsak a gyógyszerellátás, hanem a kiskereskedelem minden területén fontos a fogyasztóvédelem, melynek egyik igen lényeges eleme a termékbiztonság. Régóta és igen részletesen szabályozott, hogy hogyan kell eljárnia a kereskedőknek abban az esetben, ha az általuk forgalmazott termék minősége nem megfelelő. Ennek köszönhetően mindenkinek megvan arra a lehetősége, hogy panasszal éljen, ha nem elégedett a korábban vásárolt áruval. Ezt figyelembe véve furcsának tűnhet, hogy a gyógyszerek visszavételének szabályai eddig nem voltak pontosan meghatározva.
A gyógyszer különleges termék, aminek a gyártása és forgalmazása is kiemelten ellenőrzött és szabályozott, emiatt a gyógyszer-kiskereskedelem esetében nem alkalmazható a többi kereskedelmi területen megszokott gyakorlat. Ez a helyzet megnehezítette az expediáló gyógyszerészek munkáját, mivel újra és újra el kellett magyarázniuk a betegeknek, hogy a gyógyszereiket nem cserélhetik ki ugyanúgy, mint a ruháikat, ha nem a megfelelő méretet vásárolták. A korábban már elvitt gyógyszert akkor sem lehet visszavenni, ha utólag derül ki, hogy mégis inkább egy másik gyógyszert vettek volna meg, és nincs lehetőség arra sem, hogy „levásárolják” az árát. Arra a kérdésre, hogy miért nem válthatóak vissza a gyógyszerek, csak annyit lehetett válaszolni, hogy miután a gyógyszert megvásárolták a patikában, már nem volt nyomon követhető hogy mi történik vele, így már nem számított biztonságosan felhasználhatónak. Ez a válasz a legtöbbször nem volt megnyugtató a beteg számára.
Minderre azonban már nem lesz szükség. 2015. február 1-jétől az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet végre kiegészült a gyógyszer-visszaváltásra vonatkozó rendelkezésekkel. A jogszabály alapvetően két olyan esetet határoz meg, amikor a gyógyszertár köteles visszavenni a gyógyszereket. Az egyik ilyen ok, hogy a gyógyszerészeti egészségügyi hatóság (mely jelenleg a GYEMSZI-OGYI) a nem megfelelő minőségű gyógyszert a forgalomból kivonta vagy a forgalmazását felfüggesztette. A másik lehetőség az, hogy a gyógyszertár követett el olyan hibát, melynek következtében a beteg nem használhatja fel a kiadott gyógyszert. Jó példa erre a nem megfelelő minőségű magisztrális készítmény, vagy a rossz hatáserősségben expediált gyógyszer.
A rendelet nemcsak azt írja elő, hogy mi alapján lehet visszaváltani a gyógyszereket, hanem azt is, hogy hogyan. Természetesen a beteg által fizetett térítési díjat minden esetben teljes egészében vissza kell fizetni, értelemszerűen a vásárlást igazoló számla vagy nyugta ellenében. Nem szabad elfelejtkeznünk arról sem, hogy a társadalombiztosítási támogatást is rendeznünk kell az OEP felé. Az még a jövő kérdése, hogy a nagy értékű gyógyszerek forgalmi kivonását követő nagy összegű sztornózások után is következik-e majd automatikusan készletellenőrzés.
A gyógyszerbiztonság szempontjából a legfontosabb szabály, hogy a visszavett gyógyszert újra kiadni nem szabad. Ez igaz még abban az esetben is, ha a visszaváltás nem minőségi hiba miatt történt. A visszavett készítmény további sorsa attól függ, hogy mi volt a visszavétel oka. Ha a terméket a GYEMSZI-OGYI vonta ki a forgalomból, akkor a gyógyszer a nagykereskedőkön keresztül visszakerül a gyártóhoz. Ha a gyógyszertár hibája miatt került sor a visszavételre, akkor a készítmény gyógyszer-hulladékká válik, és a már jól ismert módon kell megsemmisíteni.
Bár örvendetes, hogy a gyógyszer-visszaváltás végre meghatározott módon történhet, az új szabályok egyike igencsak érdekes. A rendelet szerint a gyógyszertár csak a kiadást követő 5. nap végéig köteles visszavenni a fel nem használható gyógyszereket, ami bizony igen kevés idő a betegeknek. A gyógyszerekkel ellentétben más kereskedelmi forgalomban kapható termékek esetében az sem ritka, hogy akkor is visszavesznek árut kereskedők, ha a minőségi hibát csak az eladást követően hónapokkal később fedezik fel. Az igaz ugyan, hogy a kiváltott gyógyszereket feltételezhetően rövid időn belül kezdik el alkalmazni a betegek, és nem őrizgetik sokáig, de az azért egyáltalán nem ritka, hogy a kiváltást követően egy-két hónap is eltelik, mire erre sor kerül. Ha csak ekkor derül ki egy készítményről, hogy nem megfelelő, akkor a beteg már csak a gyógyszertár jóindulatában bízhat, hiszen a kötelezettség 5 nap után megszűnik. Véleményünk szerint megnyugtatóbb lenne, ha nem lenne időkorlátja annak, hogy a betegek meddig vihetik vissza a gyógyszertárba a nem megfelelő gyógyszereiket.
És végül nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy nem csak a gyógyszertár dolgozóit kell értesítenünk erről a változásról, hanem a betegeket is. Adott esetben akár szóban is megtehetjük ezt, de célravezetőbb, ha jól látható helyen már előre felhívjuk rá a figyelmet. A Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége éppen ezért elkészített egy tájékoztatót, melyet bárki kihelyezhet a gyógyszertára officinájába.
A most életbe lépő rendelkezések talán nem tökéletesek, de mindenképpen nagy előrelépést jelentenek a gyógyszer-visszaváltás kérdésének szabályozásában. A napi gyakorlatban történő alkalmazás során összegyűlt tapasztalatok alapján pedig reméljük, hogy lesz lehetőség arra, hogy a jogalkotó finomítsa az előírásokat.
