A HGYSZ véleménye az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatásról

Szerző: | 2024. febr. 29. | Állásfoglalások, Blogbejegyzés

A Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége továbbra sem ért egyet az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás rendszerének kialakításával és annak módjával. A múlt héten kihirdetett, a Kormány 33/2024 (II. 22.) rendelete olyan részletszabályokat tartalmaz a rendszer elképzelt működtetésére vonatkozóan, amelynek szabályai, keretei nincsenek kidolgozva. További aggályunk, hogy az intézeti gyógyszerellátási szolgáltatás egy projekttársaság kezében fog összpontosulni, amely egyszemélyben kvázi felügyelő és hatósági hatásköröket kap, illetve ellenőrzési, szabályalkotási, munkáltatói jogosultságai révén a rendszer működtetése a biztonságos gyógyszerellátást is veszélyeztetheti. Ezért is érthető számunkra, hogy több szakmai szervezet – köztük a HGYSZ is – kifejezte aggályait a rendelet korábban megismert szabályaival és a projekttársaság ágazatba történő belépésével kapcsolatban. A 2000-es években volt már hasonló kísérlet az egészségügy és a gyógyszerellátás területén, de az végül sikertelenül zárult, mivel sem a betegek, sem az egészégügyi intézmények, sem pedig az állam számára nem hozott minőségi javulást.

A rendelkezésre álló szabályozás és információk alapján az egyik legfőbb aggályunk az, hogy nem látjuk a pozitív hozadékát a projekttársaság bevonásának, mivel nem egyértelmű, hogy miben fog fejlődni, előrelépni az ágazat, különös tekintettel az intézeti gyógyszertárakra. A kórházakban működő gyógyszertárak eddig is rendkívül magas színvonalon működtek, ezért meglátásunk szerint a szolgáltatás minőségének biztosítása érdekében nincsen szükség külső, még nem is létező vállalkozás bevonására. Emellett a kórházi adósságállomány kérdését sem oldja meg várhatóan, mivel csak egy újabb szereplő lép be az ellátási láncba, amely nem ad garanciát a működés gazdaságosabbá és biztonságosabbá tételére.

Az intézeti gyógyszertárak alapfeladata a fekvőbeteg gyógyintézet ellátása gyógyszerekkel. Ezen felül további feladatként úgynevezett vényforgalmú egységek révén a lakosságot is közvetlenül elláthatják a közforgalmú gyógyszertárakhoz hasonló módon. Míg a közvetlen lakossági betegellátó tevékenység tekintetében nincsen különbség az intézeti és a közforgalmú gyógyszertárak között, a létesítésre és a működtetésre vonatkozó szabályok eltérőek, ezek lényegesen szigorúbbak a közforgalmú gyógyszertárak esetében.

Az intézeti gyógyszertárak vényforgalmú egységeinek eltérő feltételekhez kötött létesítése lehetővé teszi azt, hogy ezek a kórházak bármely, a feltételeknek megfelelő telephelyén megnyithatóak legyenek, akár egy már régóta működő közforgalmú gyógyszertár közvetlen közelében is. Ez a törvényben biztosított kötelező népességszám szerinti távolság figyelmen kívül hagyása miatt a biztonságos és gazdaságos gyógyszerellátás törvényi alapelveivel ellenkezik, nem utolsó sorban pedig ezzel komoly versenyhátrányt, avagy a működést veszélyeztető gazdasági hátrányt okoz az érintett közforgalmú gyógyszertáraknak. Ez utóbbiak, azaz a közforgalmú gyógyszertárak létesítése viszont továbbra is szigorú feltételekhez kötött mind az ellátandó lakosságszám, mind a legközelebbi gyógyszertár távolsága tekintetében, ellentétben az intézeti gyógyszertárakkal. Ugyanez elmondható a gyógyszertári szakszemélyzetre és gyógyszertári kialakításra vonatkozó szabályokra is. Az a körülmény, hogy az intézeti gyógyszertárak gyakorlatilag kizárólagosan a projekttársaságtól szerezhetik be a gyógyszereket, és emellett a projekttársaság munkáltatói jogkörrel irányítja az általa működtetett intézeti gyógyszertárak kiskereskedői tevékenységét, hátrányosan befolyásolhatja a biztonságos és gazdaságos gyógyszerellátást.

Ezt a jelenleg is fennálló kettős mércét fókuszba hozza, ha egy olyan profitorientált vállalkozás kap kulcsszerepet az intézeti gyógyszertárak működtetésében, amely érdekelt új lakossági gyógyszerellátó egységek létesítésében. Ezáltal a versenyhátrányba kerülő, a közvetlen lakossági gyógyszerellátást alapvetően biztosító közforgalmú gyógyszertárak működése mind gazdasági, mind pedig szakmai szempontból veszélybe kerülhet.

A törvényi alapelvek figyelmen kívül hagyása ugyancsak tetten érhető a gyógyszertárak tulajdonlását illetően is. A 2017-ben lezárt tulajdonosi program alapján a közforgalmú gyógyszertárak csak akkor működhetnek, ha többségi gyógyszerészi tulajdonban vannak. Ennek egyik fő indoka az volt, hogy a gyógyszerellátás biztonságát a többségi gyógyszerészi tulajdon biztosíthatja. A változások következtében a gyógyszertár fennmaradásának biztosítása érdekében a gyógyszerészek sok esetben rákényszerültek, hogy – akár hitel felvétele árán is – kivásárolják a gyógyszertár 51%-os tulajdonrészét. A közvetlen lakossági gyógyszerellátási szolgáltatásba belépő projekttársaságnál ilyen feltételek nem szükségesek, azaz nincsen kötelező gyógyszerészi tulajdon.

Hírlevél feliratkozás

Ha szeretnél értesülni a legújabb hírekről, akkor iratkozz fel a hírlevelünkre.