Receptforradalom küszöbén az egészségügy: ha a tervezet átmegy, a patikákban is rendelhetők lesznek egyes vényköteles gyógyszerek – csakhogy míg a gyógyszerészek régóta várt szakmai előrelépésről beszélnek, az orvosok betegbiztonsági kockázatokat és kihagyott egyeztetéseket emlegetnek. Politikai akarat már van, a vita éles, a kérdés pedig egyszerű: gyorsabb hozzáférés vagy túl nagy ugrás a sötétbe? Utánanéztünk, mi forog kockán a receptírás új korszakában.
Múlt pénteken járt le a rendelettervezet társadalmi véleményezése, ami a gyógyszerészek és az alapellátásban dolgozó emelt hatáskörű ápolók részére szabályozná a jogosultságot a betegek által rendszeresen szedett gyógyszerek közül egy meghatározott kör esetében arra, hogy vis maior helyzetben ezekhez orvosi vény nélkül is hozzájuthassanak.
Magyarul a jövőben gyógyszerészek is megrendelhetnek olyan, korábban felírt vényköteles gyógyszereket, amelyek eddig háziorvosi hatáskörbe tartoztak.
Az erről szóló rendelet még nem jelent meg a Magyar Közlönyben, ám az Index megkereste az ügyben a Magyar Gyógyszerészi Kamarát (MGYK), a Magyar Orvosi Kamarát (MOK), valamint a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségét (HGYSZ), amelyek nem egy oldalon állnak a sztoriban. Nézzük, miért.
MOK: ezt így nem lehet elfogadni
A „kontra szerepét” betöltő orvosi kamara korábban honlapján közzétette a rendelettervezettel kapcsolatos aggályait. Ebben többek között az szerepel, hogy „a döntés előkészítéséből az orvosokat – többszöri kérésünk ellenére – szándékosan kihagyták. Ennek következtében alapvető betegbiztonsági garanciák hiányoznak a törvényjavaslatból, szakmai szempontból elfogadhatatlan, nagyon alacsony minőségű munka”.
Az Index megkeresésére mindez megerősítették. „A MOK nehezményezte, hogy a törvény előkészítéséből a szakmai szervezeteket kihagyták, a tervezetet csak a társadalmi egyeztetés keretében, a szokásos néhány napos, érdemi válasz és javaslat elkészítésére elégtelen határidővel kaptuk meg, miközben véleményünk szerint a tervezetben a betegek ellátását potenciálisan veszélyeztető hiányosságok maradtak.” Hozzátették: „Az ilyen gyógyszerkiadás csak különösen indokolt esetben, a háziorvos által meghatározott készítmények esetében és az általa meghatározott kivételekkel, pontos visszajelzés mellett biztonságos. Ennek eléréséhez további egyeztetések, a törvény pontosítása, a kivételek listájának meghatározása szükséges.”
…
MGYK, HGYSZ: üdvözlik a változásokat
A rendelettervezet mellett sorakozik fel a gyógyszerészi kamara mint kezdeményező, valamint a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége.
„A kamara már néhány hónappal az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) 2017 végi elindulása után kezdeményezte, hogy a krónikus betegségek rendszeresen használt vényköteles gyógyszereinek vis maior helyzetekben, tehát akkor, amikor a betegnek elfogyott a gyógyszere, és nem éri el a kezelőorvosát, a gyógyszerész orvosi vény nélkül is segíthessen. Erre egyfelől az EESZT teremtett elvi lehetőséget azzal, hogy a gyógyszerész minden információt rögzíthet a felhőben és ezáltal a kezelőorvos is értesülhet az eseményről, másfelől több pozitív nemzetközi tapasztalat volt már akkor is erről. Az első javaslatunk óta többször újra kezdeményeztük, amíg tavaly nyáron a parlament a törvényi alapokat megalkotta, és most került egyeztetésre a rendelettervezet” – világította meg a rendelettervezet hátterét Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke.
A rendelet megalkotásával párhuzamosan komoly informatikai fejlesztés indult el az EESZT-ben azért, hogy az orvos és a gyógyszerész is mindent lásson és mindent rögzíthessen. Emellett a NEAK-nál és a patikai szoftvereknél is szükség lesz fejlesztésekre. „Ezért is született olyan döntés, hogy a rendelet megjelenését követően 180 nappal indulhat majd el ez a szolgáltatás, hogy legyen elegendő idő a fejlesztésekre. Részben a jogszabály rendelkezései, részben ezek a fejlesztések biztosítják, hogy a feltételek adottak legyenek a megfelelő segítségnyújtáshoz, továbbá a gyógyszerészek felkészültsége is garancia arra, hogy a betegbiztonság ne sérüljön” – tette hozzá.
Szeretném egyértelműsíteni, hogy a jogszabály elfogadása nem érinti sem a diagnózis felállításának, sem a terápia meghatározásának jogát, az továbbra is a kezelőorvos kompetenciája marad, de elősegíti a betegek folyamatos ellátását – hangsúlyozta Hankó Zoltán. A MOK hozzáteszi: a kiadott gyógyszerért a gyógyszerész viseli a felelősséget. „A kérdés inkább az, hogyan tudjuk a nem kívánatos hatásokat, gyógyszerelési hibákat jobb, pontosabb szabályozással elkerülni, esélyüket minimalizálni.”
…
A gyógyszerészetnek is meg kell újulnia
Megkerestük a témában a HGYSZ-t is, amely az alábbi közleményt juttatta el szerkesztőségünk részére:
„Szövetségünk szerint a meghatározott helyzetekben történő gyógyszerészi vényírás bevezetése jelentős és fontos lépés a gyógyszerészet és az egész egészségügyi ellátás szempontjából egyaránt. A magas számú gyógyszerész-beteg találkozás, a lakosság felől a gyógyszerészek felé fennálló bizalom és a gyógyszerészek magas szakmai tudása mind lehetővé teszi azt, hogy a »Jövő gyógyszertára« a mostaninál több támogatással, tevékenységgel járuljon hozzá a lakosság egészségügyi ellátásához” – közölte Zlinszky János, a szövetség elnöke.
A HGYSZ meglátása szerint erre az alapellátásban jelentkező problémák, a háziorvosok leterheltsége és a betöltetlen háziorvosi praxisok számának emelkedése miatt is szükség van.
„Hisszük, hogy a folyamatosan változó világunkban a gyógyszerészetnek is meg kell újulnia, és ennek egyik lehetséges útja, hogy egyes kompetenciák megosztásra kerülnek az orvosok és a gyógyszerészek között. Nemzetközi példák mutatják, hogy például a gyógyszerészi vényírás, a gyógyszertári vakcináció, vagy éppen az angliai Pharmacy First mint új szolgáltatási modell, rendkívül népszerű a lakosság körében, előnyös az egészségügyi ellátórendszer szereplői számára, és az állam egészének is. Az egyes helyzetekre vonatkozó gyógyszerészi vényírás tervezett bevezetése ebbe az irányba nyitna utat” – jelezte a HGYSZ elnöke.
Mindezek miatt méltatlan fejleménynek tartják, hogy a témával kapcsolatban ilyen feszült helyzet alakult ki, amely megosztja az egészségügyi ellátás szereplőit.
Kiemelten fontos, hogy ezeket a szolgáltatásokat, kompetenciamegosztásokat megfelelő jogszabályi háttér biztosításával, szakmai képzésekkel, és a betegbiztonságot garantáló korlátozásokkal vezessék be. Mindez meglátásunk szerint csak széles körű és átlátható szakmai egyeztetéssel és a szakmai szereplők magas szintű együttműködése által biztosítható. Bízunk benne, hogy az ellentmondásos helyzet minden szereplő számára megnyugtatóan megoldódik a közeljövőben. Szövetségünk ebben a kormányzat és a szakmai szervezetek partnere kíván lenni – tette hozzá Zlinszky János.
A teljes cikk az index.hu oldalán olvasható.