Egyetlen gyógyszertárban dolgozó gyógyszerésznek sem kell elmagyarázni, hogy milyen nehéz helyzetben vagyunk, ha a betegek panaszügyeit intézzük. Elég csak egy pillantást vetni a korábbi bejegyzéseinkre (itt és itt), és máris könnyen belátható, hogy sokszor még nekünk sem könnyű eligazodni az előírások tengerében. Mivel értelemszerűen a betegektől nem várható el, hogy tisztában legyenek az egészségügyi intézményekkel kapcsolatos speciális rendelkezésekkel, ezért nekünk kell a lehető legjobban felkészülnünk minden eshetőségre.
Korábbi írásainkban alapvetően arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a különböző gyógyszertárban forgalmazható termékcsoportokhoz kapcsolódó panaszok esetén milyen eljárásokat kell követnünk. A mostani bejegyzésünkben viszont csak a gyógyszerekkel kapcsolatos kifogásokra fogunk koncentrálni, egészen pontosan a gyógyszervisszaváltás különböző eseteit vizsgáljuk meg.
Mielőtt mélyebben belemerülnénk a témába, a panaszügyeket rögtön az elején két nagy csoportra kell bontanunk. Az első csoportba azok az ügyek tartoznak, amikor a beteg problémája elsősorban az, hogy nem megfelelő minőségű terméket kapott. Ez jelenthet forgalomból kivont, használhatatlan vagy lejárt gyógyszert is. Ezekben az esetekben azt kell megvizsgálnunk, hogy van-e lehetőség a nem megfelelő készítményt a beteg számára használhatóra cserélni.
A másik nagy csoportba azok az ügyek tartoznak, amikor az adott gyógyszer egyébként tökéletes állapotban van, és fel is használható, de valamilyen oknál fogva a beteg számára nem megfelelő. Ennek több oka is lehet. Az egyik például, hogy nem jó hatáserősségű gyógyszert adtunk ki. Máskor előfordulhat, hogy csak a gyógyszertárból való távozás után jön rá a beteg, hogy egy mellékhatás vagy kontraindikáció miatt az adott készítményt nem tudja szedni.
Nagyon sokáig jogszabályi szinten egyáltalán nem szabályozták, hogy a különböző helyzetekben mit lehet és mit kell tenni, ezért a gyógyszerészek nagyon nehéz helyzetbe kerültek, ha a betegek a gyógyszereiket vissza szerették volna váltani. Nem volt ugyanis olyan egyértelmű hivatkozási alap, melyet a betegek számára is fel tudtunk volna mutatni.
A jogszabályi hiányosság ellenére a gyógyszertárak azért mindent megtettek a betegek érdekében. Ha az expediálás során gyógyszercsere történt, vagy rosszul elkészített magisztrális gyógyszert adtak ki, akkor igyekeztek a hibát minél hamarabb kijavítani, és a beteget a megfelelő készítménnyel ellátni. Ennek ellenére nagyon fontos kérdések továbbra is megválaszolatlanul maradtak. Mi legyen a forgalomból kivont, de már expediált gyógyszerekkel? Mikor válthatja vissza a beteg a minőségileg kifogástalan gyógyszert?
A gyógyszertörvény rendelkezése szerint a gyógyszertár csak gyógyszer-nagykereskedőtől szerezhet be gyógyszert, amiből az is következik, hogy a lakosságtól viszont nem. Mivel ez volt az egyetlen ide vágó jogszabályi rendelkezés, ezért ennek alapján a betegek panaszaira csak egyetlen lehetséges választ tudtunk adni: „Gyógyszert vissza nem veszünk!”
Aztán 2015 februárjában jelentős változás következett be: az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározásra kerültek a gyógyszerek visszaváltásával kapcsolatos szabályok.
A rendelet szövege szó szerint:
„21/B. § (1) A tévesen kiszolgáltatott gyógyszer vagy az OGYÉI által visszahívott gyógyszer kivételével gyógyszert visszavenni nem lehet.
(2) A gyógyszertár érdekkörében felmerült okból tévesen, vagy a nem megfelelő minőségben kiszolgáltatott gyógyszert – a nyugtán szereplő térítési díjának vagy árának visszafizetése mellett – a kiadást követő 5. nap nyitva tartásának végéig köteles visszavenni az a gyógyszertár, ahol azt a vásárlást igazoló dokumentum alapján kiadták. Az így visszavett gyógyszert újra kiadni nem lehet.”
Milyen változást hozott az újonnan megjelent szabályozás a korábbi állapothoz képest?
Lássuk először azt az esetet, amikor a kiadott gyógyszer minősége nem megfelelő!
Kicsit nehezen értelmezhető a rendelet szövege, hiszen az első bekezdés csak az OGYÉI által visszahívott gyógyszereket említi, míg a második bekezdésben már a nem megfelelő minőségben kiszolgáltatott gyógyszerekről beszél. Az első csoportba csak és kizárólag az OGYÉI által határozattal forgalomból kivont gyógyszerek tartoznak. A második csoportba viszont bele lehet érteni azokat is, amelyek egyértelműen rossz minőségűek, de még nem vontak ki a forgalomból. De ide tartozhatnak a nem megfelelő minőségű magisztrális gyógyszerek is, amiket szintén nem fog az OGYÉI forgalomból kivonni.
Emellett külön érdekesség az is, hogy csak a kiadást követő ötödik nap végéig köteles a gyógyszertár az ilyen gyógyszereket visszavenni. Mi van akkor, ha a 6. napon vonja ki az OGYÉI a gyógyszert a forgalomból? Mi van akkor, ha csak egy hét után derül ki, hogy rosszul öntötték a kúpot a gyógyszertárban?
A rendelet szerint a gyógyszer visszaváltása csak öt napig kötelessége a gyógyszertárnak. Arról azonban nem esik szó, hogy a határidő lejártát követően a beteg érdekében önként visszaválthatja-e a gyógyszerész az adott készítményt. És ha mindez önmagában nem lenne elég, a támogatott gyógyszerek társadalombiztosítás felé történő elszámolásról egy szó sem esik.
Mi a helyzet a „gyógyszertár érdekkörében felmerült okból tévesen” kiadott gyógyszerekkel?
Akár vényköteles, akár vény nélküli expediálásáról is van szó, gyógyszercsere esetén a beteg elsődleges érdeke, hogy a számára használhatatlan terméket az eredetileg neki szánt készítményre cseréljük ki. Érdekes módon azonban a jogszabály szövege csak a visszaváltásról rendelkezik, a cseréről nem. Ebben az esetben a térítési díjat vagy a gyógyszer árát nem kell megtéríteni, ugyanis a beteg nem pénzt szeretne, hanem megfelelő gyógyszert a betegségére.
A gyógyszercsere mellett a másik tévedés, ami a gyógyszertár érdekkörében merülhet fel az az, hogy a gyógyszerész megfelelő minőségű gyógyszert expediál, de nem a megfelelő betegnek.
A gyógyszergazdaságossági törvény szerint a gyógyszertár egyik egészségügyi feladata az, a lakosság gyógykezeléséhez szükséges gyógyszereket a helyes alkalmazásukra vonatkozó teljes körű tájékoztatással együtt szolgálja ki. A gyógyszertörvény alapján a vény nélküli gyógyszerek kiadásánál a gyógyszerész kötelessége – többek között – gondos tájékoztatást adni a gyógyszer terápiás és esetleges mellékhatásairól, valamint a kölcsönhatásokról.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden egyes vény nélküli gyógyszer kiadásakor minden esetben a mi kötelességünk az, hogy meggyőződjünk arról, hogy azt az adott készítményt a beteg ténylegesen szedheti. Ez alapján rá kell kérdeznünk a páciens esetleges további betegségeire, együtt szedett gyógyszereire, valamint arra, hogy terhes-e, szoptat-e, vagy van-e bármilyen más ok, ami miatt az adott készítményt nem szedheti.
Gyakorló gyógyszerészként nem nehéz belátni, hogy ezt az előírást nap, mint nap betartani a gyógyszertárban minden egyes betegnél képtelenség lenne. Arra viszont mindenképpen törekednünk kell, hogy a lehető legtöbb esetben a kockázatos eseteket felmérjük, és a megfelelő kérdések segítségével pontosan tisztázzuk azt, hogy mi az, amire a betegnek tényleg szüksége van. Ebben lehet nagy segítségünkre egyébként a Gyógyszerészi Gondozási Bizottság által szervezett „Kérdezze meg gyógyszerészét!” program is.
Ha legközelebb egy beteg visszahoz a gyógyszertárunkba egy gyógyszert azzal, hogy csak otthon jött rá arra, hogy ő ezt nem szedheti, és szeretné visszaváltani, akkor mindenképpen jusson eszünkbe az ide vonatkozó szabályozás. A hatályos rendelkezések alapján ugyanis nem lehet automatikusan azzal visszautasítani a beteg kérését, hogy „De hát ő kérte!”, és azzal, hogy „Gyógyszert vissza nem veszünk!” Mielőtt bárki kérését visszautasítanánk, előtte mindig meg kell győződnünk róla, hagy valóban mindent megtettünk-e annak érdekében, hogy a neki megfelelő gyógyszerrel szolgáljuk ki.
