Budapest, 2013. június 6. – A Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) úgy véli, hogy az egészségügyi bizottság 2013. június 5-én benyújtott, T/11107/45 számú módosító javaslatának elfogadása további súlyos károkat okozhat a hazai patikaszektor működésében és fenntarthatóságában. A kezdeményezés súlyosan sérti a társasági jog több évtizedes alapelveit, és ha fél éven belül nem sikerül új társasági szerződést kötnie a feleknek, a gyógyszertárnak be kell zárnia.
Az indítvány alapján 2014. január elsejétől a szakmai jogok biztosítására hivatkozva, a tulajdoni hányad tekintetében biztosítani kell a tagsági jogoknak a tulajdoni hányadnak megfelelő – a társasági szerződésben rendezett – gyakorlását.
A HGYSZ véleménye szerint indokolatlan a patikatulajdonlással kapcsolatos szabályok további szigorítása, mivel a gyógyszerészek szakmai jelenléte eddig is biztosított volt a gyógyszertárak működése és a betegkiszolgálás során. Szakmai kérdésekben a gyógyszertár szakmai vezetését ellátó személyi jogos gyógyszerész jelenleg is megkerülhetetlen. Ily módon a tagsági jogok megoszlása és gyakorlása nincsen – se közvetlen, se közvetett – hatással a gyógyszertárban folytatott szakmai munkára. Az erre vonatkozó rendelkezés életbe lépése óta eltelt több mint két évben a rendszer megfelelően működött, illetve a személyi jogos gyógyszerészek részéről sem merült fel az igény a tagsági jogok ilyen természetű kiterjesztése.
További jelentős problémákat okozhat, hogy az elmúlt időszakban kizárólag olyan felmérések készültek, melyek a tulajdonlás szempontjából vizsgálták a gyógyszertárakat, ezért ezek a kutatások nem terjedtek ki a tagsági jogok területére. Míg a tulajdonlás kérdése közel 800 patikát érint, a tárgyalt javaslat akár a hazai patikaszektor 60%-át, azaz közel 1400-1500 gyógyszertár működését befolyásolhatja. A módosító indítványban beterjesztett javaslat lényegesen nagyobb jelentőségű változásokat jelent a gyógyszertárak működtetésével kapcsolatban, mint a tulajdonlást szabályozó rendelkezések. A változtatás alapjaiban változtatja meg a gyógyszertárakat üzemeltető vállalkozások működését, beleértve a döntéshozatalt és az osztalékot érintő kérdéseket. A szabályozás fél év felkészülési időt ad az érintett felek részére, ami nem elegendő egy ilyen súlyú átalakítás zökkenőmentes megoldására.
Ezek mellett a tervezett rendelkezés súlyosan sérti a társasági jog több évtizedes alapvetését, mivel kizárja a felek megegyezését a tagsági jogok kérdésében. A tagok megállapodásának lehetőségét a gazdasági társaságokról szóló törvény az életbe lépése óta biztosítja, azonban a módosítással az állam beleszól a tagsági jogok megosztásába és szerkezetébe.
Korodi Karolina a HGYSZ elnöke a következőket mondta: „a patikaszektort az elmúlt évtizedben két véglet jellemezte: a patikaliberalizáció és többségi gyógyszerészi tulajdon. Habár mindkét modellnek megvan a maga előnye és pozitívuma, jóval több veszélyt és kockázatot jelentenek a szektorra, valamint a biztonságos betegellátás biztosítására. Szövetségünk azon az állásponton van, hogy a két szélsőséges megoldás között kell megtalálni a középutat, és ennek megfelelően lehet biztosítani a szektor hatékony és fenntartható működését. Véleményünk szerinte szükségesek a szigorú szabályok és fékek a gyógyszertárak alapításával kapcsolatban, de ugyanakkor lehetővé kell tenni a sokszínű tulajdonosi szerkezet működését is, a szakmaiság feltételeinek ésszerű meghatározása mellett”.
Tapasztalatok és felmérések szerint a gyógyszerészek nem szándékoznak tulajdonosok lenni. A gyógyszerészeknek eddig is megvolt a lehetőségük tulajdonrész szerzésére, azonban azok a gyógyszerészek, akik nem kívánják vállalni a gyógyszertár tulajdonlással és vezetéssel járó felelősséget és kockázatot, rendkívül nehéz helyzetbe kerülnek, hiszen eladósodhatnak, vagy elveszíthetik a munkahelyüket. A legtöbb gyógyszerésznek nincs forrása arra, hogy akár egy kedvező kamatozású hitel törlesztő-részleteit havi szinten kigazdálkodja. Ennek egyik fő oka, hogy a patika- szektor jövedelmezősége drasztikusan romlott az elmúlt években. A vaklicitek, a delistázás, a marketing-szabályok szigorítása, a gyógyszertárakban forgalmazható termékek körének szűkítése, a bevezetésre váró létszámrendelet összességében olyan gazdasági környezetet alakított ki, amely évről évre csökkenti a patikák árréstömegét, és fenntarthatóságát. Az ellensúlyozó rendelkezések, mint például az árrés-átrendezés vagy a szolgáltatási díj bevezetése ugyan segítenek a gyógyszertáraknak, de ezek mértéke nincsen összhangban a veszteségekkel.
A következő években ezen folyamatok eredményeképpen a patikákat működtető vállalkozások eladósodhatnak, sokuknak várhatóan be kell majd zárnia, Ez jelentősen akadályozza majd a biztonságos gyógyszerellátás és hatékony betegkiszolgálás biztosítását, elsősorban a kistelepüléseken.
