2015. április 30. és május 28. között a Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége kutatást végzett a gyógyszerészeket érintő aktuális kérdésekről. A kérdőívet a szövetség Facebook-oldalán tölthették ki a követők, és lehetőség volt Google forms kérdőíven is választ adni. A kérdőívre 280 válasz érkezett, ebből 240 válaszoló gyógyszerész vagy gyógyszertári asszisztens. Életkori megoszlás szerint a válaszadók legnagyobb csoportját a 35 és 50 év közöttiek adták (118 fő, 42%).
A munkahelyi adatokat megvizsgálva megállapítható, hogy a válaszadók döntő többsége gyógyszertárban dolgozik (235 fő, az összes résztvevő 84%-a), de többen válaszoltak más egészségügyi intézményből is (9 fő). A többi válaszadó számos különböző munkahelyet jelölt meg a gyógyszergyártó cégtől kezdve a nagykereskedelmen át a kutatási szektorig.
Az eredmények bemutatása során a jelenleg is gyógyszertárban dolgozó gyógyszerészek és szakasszisztensek válaszaira fókuszálunk.
A gyógyszertári ügyelettel kapcsolatban a válaszadók nagyon nagy arányban azon a véleményen vannak, hogy pontosabb szabályozás és megfelelő finanszírozás mellett kevesebb gyógyszertárnak kellene ügyelnie (a gyógyszertári dolgozók 63%-a gondolja így). A kutatásból az is kiderül, hogy a gyógyszerészek és szakasszisztensek elsöprő többsége változtatni szeretne a jelenlegi ügyeleti rendszeren, hiszen alig 16% elégedett a jelenlegi helyzettel.
A felmérésben résztvevő gyógyszerészek, szakasszisztensek egyöntetű véleménye az, hogy a magisztrális gyógyszerkészítésnek fontos szerepe van a gyógyszerellátásban, 18% szerint pedig növelni is lehetne a jelentőségét.
Az étrend-kiegészítők forgalmazásával kapcsolatban a válaszadók közel fele (45%) ért egyet azzal, hogy az ellenőrzést szigorítani kellene annak érdekében, hogy a veszélyes termékek minél előbb kikerüljenek a forgalomból. A válaszadók 28%-a szerint a gyógyszerészképzésben is több figyelmet kellene fordítani az étrend-kiegészítőkre, és hasonló arányban (27%) mondják azt is, hogy a gyógyszerészeknek jelentős szerepe van a betegek tájékoztatásában.
A gyógyszertári marketing szabályozással kapcsolatban a nagy többség a jelenlegi szabályozást szigorúnak tartja és enyhítene rajta. Vannak, akik csak az egyéb termékek marketingjét engedélyeznék (16%), de a többségük (59%) nem korlátozná sem az OTC, sem pedig az egyéb termékek marketingjét, és csak kevesebb mint a válaszadók negyede szigorítaná a jelenlegi szabályozást.
Abban is egyetértenek a válaszadók, hogy a gyógyszerészi gondozás fontos szolgáltatás, de még időre van szükség ahhoz, hogy a megfelelő gyakorlat kialakuljon.
A gyógyszerészek és szakasszisztensek 61%-a szerint az alternatív terápiáknak (pl. homeopátia, Schüssler-só terápia, Bach-féle virágterápia) van helyük a gyógyszertárakban, de a betegekre bíznák a döntést, hogy választják-e vagy sem. Kevesen vannak azok (14%), akik szerint az alternatív terápiáknak egyáltalán nincs helye a gyógyszertárakban.
A válaszadók nagy többsége (több mint 80%) csökkentené a gyógyszertári adminisztráció mértékét, a harmaduk (32%) jelentősen csökkentené, mert az igen leterhelő a gyógyszerészek számára. A gyógyszerészek és szakasszisztensek 16%-a elektronikus adminisztrációt sürget.
A válaszadó gyógyszerészek és szakasszisztensek nagy többsége (több mint 80%) változtatna a hatályos szabályokon: 44%-uk csak azt szabályozná, hogy mit lehet kizárólag gyógyszertárban kapni, míg 42%-uk további egészségmegőrző termékeket is beengedne a patikákba.
A gyógyszertárban dolgozó szakszemélyzet közel fele gondolja úgy, hogy foglalkozni kell a generációváltással, hiszen a fiatal gyógyszerészek segítség nélkül nem tudnak előrelépni (43%). A probléma megoldásában a gyógyszerészek és szakasszisztensek nagy többsége számít az állam segítségére, csak 18% mondja azt, hogy központi támogatás nélkül is végbe megy a folyamat.
A gyógyszerészek és szakasszisztensek egyértelmű véleménye szerint a gyógyszerészet jelenlegi legnagyobb problémája a gyógyszertári ügyelet szabályozása és finanszírozása (55%). Sorrendben a következő két probléma tulajdonképpen összefügg: a gyógyszerészi generációváltás elősegítése (a válaszadó gyógyszertári dolgozók 17%-a jelölte meg), és a vidéki gyógyszerellátás erősítése, amelyet 15% tartott fontosnak.
