Beigazolódtak a szakértők jóslatai, miszerint a járvány a gyógyszergyártásra, -ellátásra is nagy hatással lehet. Tartós gyártási, szállítási gondok, alapanyaghiány következtében elérhetetlenné is váltak egyes szerek hosszabb-rövidebb időre, a pandémia alatt több gyógyszer hiánycikk lett. A Pénzcentrum most megvizsgálta, hogyan alakultak a termékhiányok a patikákban és mennyiben változott a helyzet az egy évvel korábbi állapothoz képest. Azt is mutatjuk, mit tehet egy beteg, ha egy általa szedett készítmény esetén lép fel gyógyszerhiány.
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) adatbázisa alapján 23091 törzskönyvezett gyógyszerkészítmény van, aminek a 5,7 százaléka a hiánylistán szereplő 1323 tétel. Tavaly júniusban még 1483 termék szerepelt az adatbázisban, idén januárban már 1367 termék, a csökkenő tendencia folytatódott. Ez azonban még önmagában keveset árul el a hiánycikkek jelentőségéről, és arról: megkapjuk-e a megszokott szereket jelenleg, ha betérünk a patikába.
Az OGYÉI aktuális hiányokat gyűjtő adatbázisában köztudottan nem egy olyan termék szerepel, amelyet csak papíron érint a hiány és valójában más miatt került a listára (pl. a termék sosem került forgalomban az engedélyeztetés után). Vannak olyan termékek, amelyek több mint 10 éve szerepelnek a listán mint hiánycikk, valójában már nem fogja keresni őket senki.
A termékhiány-lista azért is ad kevés információt önmagában a hazai hiányállapotról, mert nem mindegy, milyen gyógyszer lesz hiánycikk. Hogyha szállítási problémák miatt kifogyna egy megfázás elleni italpor, azt rengeteg más termékkel lehet pótolni. Vagy hogy egy időre több patikában kifogyott a készlet a 28 szemes Aspirin Protectből, mert a vérrögképződéstől tartva óriásira nőtt a kereslet a beoltott páciensek részéről: nem volt gond, mert volt más kiszerelés.
Viszont ha egy olyan szer válik hiánycikké, amelyet nem lehet helyettesíteni akkor kezdődnek a gondok. Dr. Marjai Tamás, a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének szakmai igazgatója korábban elmondta a Pénzcentrumnak, hogy szerencsés esetben van helyettesítő készítmény, így akár már a gyógyszertárban orvosolhatjuk a problémát. Az is fontos kérdés, hogy mi az alkalmazási területe a hiánycikké vált gyógyszernek, fenyeget-e közvetlen életveszély, vagy sem, ha nem kapják meg a betegek.
Értelemszerűen egyéni szinten mindig nagy problémát jelent, ha valaki nem kapja meg a gyógyszerét, viszont a járvány alatt a lakosság jelentős részét is érintő gyógyszerhiányok léptek fel hosszabb-rövidebb időre. Ha pedig nem lehetett helyettesíteni a termékeket, maradt az import lehetősége.
Több mint 250 termék hiánycikk a járvány óta
Jelenleg az 1323 termékhiányból 279 olyan gyógyszerkészítmény van a listában, amely március 11-e, a veszélyhelyzet kihirdetése óta hiánycikk, vagy ezután válik előre láthatóan azzá, mint az ACC LONG 600 mg pezsgőtabletta. A hiánytermékek között vannak nyugtatók, forró italporok, c-vitamin készítmények, pezsgőtabletták, allergiagyógyszerek (pl. Claritine 10 mg), fogamzásgátlók, fájdalomcsillapítók, stb. Olyan népszerű termékek is a listán vannak, mint az Allergodil orrspray, az Aspirin Protect (100 mg) tabletta, a Cataflam Dolo és Voltaren Dolo (25 mg) tabletták, a Claritine (10 mg) tabletta, Fluimucil szirup, vagy éppen a Penicillin injekció.
Hatóanyag vagy más alapanyag ellátási probléma miatt jelenleg 42 termék hiánycikk, a megnövekedett igény miatt pedig 30 gyógyszer nem kapható. 36 készítmény esetén szállítási vagy raktározási gondok okozzák a hiányt, gyártási gond pedig 298 esetben áll fenn. Vannak olyan készítmények is, amelyek „adminisztratív okokból” kifolyólag nem kaphatók
Azonban a legtöbb esetben piaci megfontolások állnak a háttérben, 884 terméknél. Ez gyakran jelenti azt, hogy nincs igény egy bizonyos kiszerelésre a gyógyszerből, ezért a gyártó leállítja a forgalmazást. 785 esetben elérhető ugyanaz a termék más kiszerelésben, vagy másik azonos hatóanyagú termék, ugyanolyan vagy hasonló kiszerelésben. A többi esetben van csak szükség kontingensre, egyedi importra, vagy helyettesítő termékre.
A teljes listából 136 termék esetén engedélyeztek kontingens vagy egyedi import behozatalt – ez több mint a termékek 10 százaléka. A korábbi évek tapasztalatai szerint erre máskor csak ritka esetben került sor, tavaly júniusban is csak 53 olyan termék volt a listában, amely esetén erre kiadták az engedélyt. Az egyedi import abban különbözik a kontingens megoldástól, hogy előbbinél az orvos kérheti a gyógyszer külföldről történő behozatalát betege részére, míg kontingens esetén a nagykereskedő kérelmére, nagyobb tételben történik a termékhiány import áruval történő pótlása.
Mit tehet az a beteg, akinek olyan készítményt ír fel az orvos, ami hiánycikk?
Ennek a helyzetnek a megoldására több lehetőség is van. Azoknak a betegeknek, akiknek még van az adott gyógyszerből otthon, és az általuk szedett készítményből csak rövid ideig tart majd a hiány, azt szokták tanácsolni, hogy várjanak. Ilyenkor pár napon vagy héten belül is megérkezhet a megszokott készítmény.
Amennyiben a hiányterméknek van hivatalos helyettesítője, és az orvos nem tiltotta annak alkalmazását, akkor a beteg kérésére a gyógyszerész a készleten lévő helyettesítő készítményt kiadhatja a felírt termék helyett. Előfordulhat, hogy hiány lép fel, és a gyógyszernek nincs hivatalos helyettesítője. Ilyen esetben a kezelőorvos segítségére lesz szükség:
Szóba jöhet a terápiaváltás, azaz a beteget átállíthatják egy másik hatóanyag szedésére. Ha mindenképpen csak a hiánycikké vált gyógyszer a jó, és az külföldön elérhető, akkor az egyedi import engedély is megoldást jelenthet. Előfordul az is, hogy a nagykereskedők ún. kontingens behozatalra kérnek engedélyt, így enyhítve a hiányon – mondta el korábban lapunknak Marjai Tamás.
A teljes cikk a Pénzcentrum oldalán érhető el.
