Nemrégiben számoltunk be arról, hogy az uniós rendelkezések változása miatt 2016. július 20-tól megszűnt a különleges táplálkozási célú élelmiszerek fogalma, és ennek következtében várhatóan a hazai szabályozás is hamarosan módosul majd. Mivel ez érinteni fogja a gyógyszertárak profilrendeletét is, érdemes röviden áttekinteni, hogy jelenleg milyen élelmiszereket és mi alapján lehet forgalmazni.
A gyógyszerészek számára jól ismert, hogy a gyógyszertárban forgalmazható termékek körét a 2/2008. (I. 8.) EüM rendelet szabályozza. A rendelet a 4. §-ban összesen 26 pontban sorolja fel azokat a termékeket, melyeket gyógyszertárban is lehet forgalmazni. Ezek között vannak az élelmiszerek is, melyeket az alábbiakban részletesebben is megvizsgálunk.
Különleges táplálkozási célú élelmiszerek
Mivel a korábbi bejegyzésünkben részletesen is foglalkoztunk vele, itt csak röviden felsoroljuk, hogy pontosan mely termékek tartoznak ide.
A fennmaradó termékkategóriák:
- anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek (20/2008. (V. 14.) EüM rendelet),
- feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek (35/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet),
- speciális gyógyászati célra szánt tápszerek (24/2003. (V. 9.) ESZCSM rendelet),
- testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerek (27/2004. (IV. 24.) ESZCSM rendelet).
A megszűnő termékkategóriák:
- Gluténérzékenyeknek szánt élelmiszerek,
- Nagy izomerő kifejtését elősegítő, elsősorban sportolóknak, nehéz fizikai munkát végzőknek szánt élelmiszerek,
- Szénhidrát anyagcserezavarokban szenvedők számára készült diabetikus élelmiszerek,
- Egyéb, az előzőekben fel nem sorolt különleges táplálkozási célú élelmiszerek.
Külön érdekesség a profilrendelettel kapcsolatban, hogy annak ellenére, hogy a speciális gyógyászati célra szánt tápszerek is különleges táplálkozási célú élelmiszereknek minősülnek, a profilrendelet mégis kiemeli azokat egy külön sorban. Ennek oka valószínűleg egyszerűen az, hogy a jogszabály módosításakor a felesleges sor törlése elmaradt.
Étrend-kiegészítők
Az élelmiszer kategóriájú termékek közül a gyógyszertárakban talán a legnagyobb jelentőséggel az étrend-kiegészítők bírnak. Ezek olyan készítmények, melyek a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, és amelyek koncentrált formában tartalmaznak tápanyagokat, vagy egyéb táplálkozási/élettani hatással rendelkező anyagokat. Forgalomba kerülhetnek egyenként, kombináltan, adagolt vagy adagolható formában is.
Az étrend-kiegészítőkre vonatkozó követelményeket a 37/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet tartalmazza, és a gyógyszertári profilrendelet is erre a jogszabályra hivatkozik.
Palackozott ivóvíz és ásványvíz
A palackozott ivóvizek és ásványvizek forgalmazásának szabályait egy külön FVM–ESZCSM–GKM együttes rendelet szabályozza. A rendelet előírásai csak az élelmiszerként forgalmazott emberi fogyasztásra szánt vizekre vonatkoznak, ebbe nem tartoznak bele a gyógyvizek (melyeket szintén forgalmazhatnak a gyógyszertárak).
A rendelet szerint emberi fogyasztásra lehet forgalmazni:
- természetes ásványvizet,
- forrásvizet,
- ivóvizet,
- szikvizet,
- és dúsított, ízesített, vagy dúsított és ízesített vizet.
A felsoroltak közül gyógyszertárban csak a természetes ásványvizeket és a palackozott ivóvizeket lehet forgalmazni, forrásvizet nem.
Teák és gyógynövényteák
A profilrendelet szerint a gyógyszertárak forgalmazhatnak teákat és gyógynövényteákat is, melyeket nem szabad összekeverni a gyógyszerként forgalmazott gyógynövény készítményekkel. A kettő közötti különbség nem egyértelmű, mivel az erre vonatkozó szabályozás nem készült el.
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény meghatározása szerint a gyógynövény termékek olyan vadon termett vagy termesztett – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott – növény vagy növény feldolgozásával előállított – külön jogszabály szerint gyógyszernek nem minősülő – előnyös élettani hatással rendelkező termékek, amelyet emberi fogyasztásra szánnak, illetve amelyet várhatóan emberek fogyasztanak el.
A végrehajtási rendelet, ami meghatározza, hogy mi minősül gyógynövényteának, és mi élvezeti teának, a mai napig nem jelent meg.
Gyógycukorkák
Az élelmiszerekkel foglalkozó rendelkezések egyike sem határozza meg pontosan, hogy mi a gyógycukorka, ezért annak definícióját maga a profilrendelet tartalmazza. A rendelet melléklete szerint a gyógycukorkának az alábbi követelményeket kell teljesítenie:
- Vitamin tartalom esetén a termék csomagolásán feltüntetett javasolt napi adagolásnak az OGYÉI által felnőttek számára az adott vitaminra meghatározott napi javasolt bevitel legalább 25%-át kell tartalmaznia.
- Ásványi anyag tartalom esetén a termék csomagolásán feltüntetett javasolt napi adagolásnak az OGYÉI által felnőttek számára az adott ásványi anyagra meghatározott napi javasolt bevitel legalább 30%-át kell tartalmaznia.
- A gyógycukorkának gyógynövényi alapanyagot kell tartalmaznia.
Zöldség- és gyümölcslevek
A gyógycukorkákhoz hasonlóan a zöldség- és gyümölcsleveknek sincs külön definíciója, ezért ebben az esetben is alkotni kellett egyet a profilrendeletben. A meghatározás szerint magas vitamintartalmú zöldség- és gyümölcslé az a termék lehet, mely megfelel az alábbi feltételeknek:
- A zöldség- és gyümölcslevek abban az esetben számítanak magas vitamintartalmúnak, ha a gyártó ajánlása szerinti egyszeri napi adag (10 ml–250 ml) eléri vagy meghaladja az adott vitamin OGYÉI által felnőttek számára meghatározott javasolt napi bevitelének 50%-át, vagy ásványi anyag tartalom esetén eléri vagy meghaladja az adott ásványi anyag OGYÉI által felnőttek számára meghatározott javasolt napi bevitelének 15%-át.
- A gyümölcstartalom szempontjából a terápiás adag nem haladhatja meg a 250 ml-t.
- Az adott termék gyümölcs-, illetve zöldségtartalmának el kell érnie az 50%-ot.
Ahogy azt a fenti felsorolásból látjuk, a gyógyszertárban forgalmazható élelmiszerek meghatározása elég változatos képet mutat. Van, ahol konkrét jogszabályra hivatkozik a profilrendelet, és van, ahol még várnunk kell a jogszabály megjelenésére, hogy hivatkozni lehessen rá. Más esetben nincs is előírás, amire hivatkozni lehet, ezért magának a rendeletnek kell meghatároznia az élelmiszer kategóriáját is.
