Egyre feszültebb a légkör a lakossági gyógyszerellátásban, ami a növekvő nehézségek és a tisztújítással kapcsolatos óvatlan kijelentések következménye is. Az MGYK vezető tisztségviselői az elmúlt hetekben olyan megállapításokat tettek Szövetségünkkel, a hálózatos gyógyszertárakkal és az azokban dolgozó gyógyszerészekkel kapcsolatban, amelyek egyes esetekben személyiségi jogokat sértenek, olykor vulgárisak, de mindenekelőtt méltatlanok az MGYK-hoz és annak vezető tisztségviselőihez. Ezek után úgy érezzük, hogy muszáj reagálnunk a minket ért valótlan megnyilvánuláskora.
Mindenekelőtt vissza kell utasítanunk azokat az állításokat, amelyek szerint a gyógyszertárak hálózatos formában történő működtetése a hatályos jogszabályokba ütközik, valamint, hogy a hálózatos formában működő gyógyszertárakat a hatóságnak fel kellene számolnia. Azon gyógyszerészek, akik hálózatos gyógyszertárakat üzemeltetnek és abban látják el egészségügyi szolgálatukat, saját szakmapolitikai, vagy egyéb meggyőződésük alapján jogszerűen és a törvényi előírásoknak megfelelve látják el ezen tevékenységüket az adott hálózaton belül. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a hálózatokat kivétel nélkül Magyarországon bejegyzett, itt adózó és hazai munkaerőt foglalkoztató vállalkozások alkotják. A Kamara tevékenységének és a gyógyszerellátás környezetének romlása következtében az elmúlt 10 évben egyre több gyógyszertárvezető döntött úgy, hogy csatlakozik valamilyen formában működő hálózathoz. Ezt saját meggyőződésük alapján teszik, mert ebben látják a lehetőséget arra, hogy megfelelő szinten biztosíthassák az egészségügyi szolgáltatást a betegek számára.
Ugyancsak több esetben kérdőjelezték meg szövetségünk, mint érdekvédelmi szervezet működésének jogosultságát és jogszerűségét. A HGYSZ, mint a bíróságnál bejegyzett civil szervezet a jogszabályoknak megfelelően működik és mint a gyógyszerellátásban releváns szereplői által alapított és működtetett szervezet, a szakmapolitikai legitimitása megkérdőjelezhetetlen. Úgy véljük, hogy egy köztestületnek nem feladata, hogy eldöntse, ki és milyen minőségben szólhat hozzá szakmai és szakmapolitikai kérdésekhez. Az állítás, hogy a HGYSZ illegitim módon avatkozik be a választásba szintén nem igaz, és jogszabályi alapot nélkülöz. A HGYSZ szakmai szervezetként támogatóként lép fel az egyik elnökjelölt mellett, amely nem ütközik sem az egészségügyi szakmai kamarákról szóló törvénybe, sem pedig a Kamara alapszabályába, vagy egyéb jogszabályba.
A Magyar Gyógyszerészi Kamara hálózatokkal kapcsolatos ellenséges viselkedése nem a kampány alatt kezdődött. Meglátásunk szerint a Kamara vezetésének fő tevékenysége 2010 óta alapvetően abban merült ki, hogy folyamatos hadjáratot folytatott a gyógyszertári hálózatokat működtető vállalkozások és a hozzájuk tartozó gyógyszertárak ellen, és minden, az ágazatot érő kihívásért, problémáért a hálózatokat okolja. Az elmúlt évtizedben bebizonyosodott, hogy a hálózatos forma nem gátolja a betegellátást, hanem ellenkezőleg, jelentős mértékben hozzájárul a gyógyszerellátási rendszer működéséhez és magas szintű fenntartásához a nehéz időszakokban is, például a koronavírus-járvány és a gazdasági válságok alatt.
Véleményünk szerint az MGYK az elmúlt 12 évben gyógyszertárak működését és a betegellátást érdemben segítő intézkedést nem ért el. A teljesség igénye nélkül:
– a gyógyszertárak gazdasági fenntartásának feltételei egyre romlanak. Nem oldódott meg többek között az árrés, a magisztrális díj, a pelenkák negatív árréssel történő forgalmazása, a vaklicit okozta károk, és árrésátrendezés problematikája sem
– továbbra is fennállnak a gyógyszerellátást sújtó rendszerszintű problémák. Ilyen például a gyógyszertári ügyelet kérdésköre. 2015-ben az akkori egészségügyi kormányzat kezdeményezésére elindult egy közös munka a Kamara, a MOSZ és a HGYSZ részvételével, de nagyrészt az MGYK ellenséges fellépése követeztében meghiúsult a szabályozás bevezetése;
– a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazás egyre bővül, miközben a gyógyszertárban forgalmazható termékek köre és a gyógyszertárak marketingtevékenysége korlátozott;
– a gyógyszerészi hivatás megítélése egyre romlik a döntéshozók és a lakosság körében egyaránt. Ennek legkárosabb következménye, hogy egyre kevésbé biztosított a gyógyszerészi utánpótlás;
– nincsen jövőkép a gyógyszerészek előtt, és nincs olyan közép- és hosszútávú stratégia sem, amely irányt mutatna az ágazat szereplőinek.
Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy az elmúlt bő évtized az elszalasztott lehetőségek időszaka volt. A tulajdonosi program végrehajtása után a gyógyszerészek abban bízhattak, hogy a Kamara és a kormány között kiépült kapcsolatnak köszönhetően a gyógyszerellátás ténylegesen kiemelt ágazattá válik gazdaságilag is, valamint orvosolják azokat a rendszerszintű problémákat, amelyek nehezítik a gyógyszerészek mindennapi munkáját. Ezzel szemben semmi olyan változás nem történt, amely érdemben segített volna az ágazaton, a legtöbb esetben csak tűzoltás történt. Úgy véljük, hogy a jelenlegi helyzet teljes félreértése és tudatos félreértelmezése, ha az ágazat legnagyobb veszélyének a hálózatok létét és működését nevezik, es ezt sugalmazzák a döntéshozók felé is.
Az MGYK egyes tisztségviselői jelentős energiákat fordítanak arra, hogy valótlan állításokat fogalmazzanak meg szövetségünkkel, a hálózatos patikákkal és az ott dolgozó gyógyszerészekkel kapcsolatban. Ennek egyik kiemelkedő példája a közelmúltban lebonyolított aláírásgyűjtés a fiókgyógyszertárak gyógyszerészi jelenlétével kapcsolatban. Számos helyen elhangzott a Kamara tisztségviselői részéről, hogy a HGYSZ nem csak a fiókgyógyszertárakra vonatkozóan kezdeményezte és támogatja a gyógyszerészek kötelező személyes jelenlétének lazítását, hanem a közforgalmú gyógyszertárak esetében is. Ez azonban nem igaz. A HGYSZ nyilvánosan is elérhető 2021-es hivatalos állásfoglalásából, a Hankó Zoltán elnök részvételével megrendezett HGYSZ konferencia kerekasztalbeszélgetéséből és a rendelettervezettel kapcsolatban közzétett álláspontunkból is egyértelműen kiderül, hogy csak a fiókgyógyszertárakkal vonatkozásában értünk egyet ezzel a módosítással. Egy másik jelentős eset, amikor a koronavírus járvány során azt állították, hogy azért nem kapnak a gyógyszerészek egyszeri juttatást, mert a gyógyszertárak közel harmada külföldi kézben van. Ez félrevezető állítás különösen annak fényében, hogy a Kamara és a döntéshozók a tulajdonosi viszonyok sikeres átalakításáról beszélnek a gyógyszertárakkal kapcsolatban. Az igazság az, hogy a patikák kevesebb 8%-a esetében van olyan kisebbségi tulajdonos, amelyekben közvetve külföldi vállalkozás is érdekelt.
A problémákat nem oldja meg az ellenségkép-gyártás, hogy a gyógyszerellátást képviselő köztestület a gyógyszertárak egy csoportját vagy egy másik szervezetet hibáztat azért, mert gondok adódnak az ágazatban. Ez feszültséget gerjeszt a gyógyszerellátás szereplői között és rossz üzenete van a döntéshozók felé is. Számunkra nehezen érthető, hogy a Kamara nem hajlandó együttműködni más szervezetekkel, csak azért, mert a vezetői nem értenek egyet annak működési formáival, sőt rosszabb esetben egyenesen illegitimnek nevezik azokat.
Hiszünk abban, hogy a gyógyszerészi szakmai munka a hálózatokon belül és kívül is ki tud teljesedni. A döntést a gyógyszerészekre kell bízni, hogy a gyógyszergazdaságossági törvény adta kereteken belül akarnak-e csatlakozni valamilyen együttműködési formához, és ha igen, akkor milyenhez. A gyógyszerészek, és a szakmai szervezetek feladata pedig az, hogy ezekből a működési keretekből a lehető legtöbbet hozza ki a magyar betegek érdekében.
a HGYSZ elnöksége
