A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) a szeptemberi ülésén önálló napirendi pontként foglalkozott az internetes gyógyszerforgalmazással, a házhozszállítással és a csomagküldéssel. A Kamara országos elnöksége szerint ezeknek a tevékenységeknek a szabályozása nem megfelelő, ezért azok veszélyeztetik a gyógyszerbiztonságot. Állásfoglalásukban kérték a gyógyszerpolitikáért és ellenőrzésért felelős politikai és hatósági vezetőket, hogy az új szabályozás kialakításáig ne engedélyezzék ezeket a tevékenységeket.
Ezt követően múlt héten kedden felkerült a Parlament honlapjára egy új egészségügyi salátatörvény javaslat, melynek egyik pontja a csomagküldés lehetőségét szünteti meg a gyógyszertárakban. A módosítás lényege, hogy 2022. január 1-től a gyógyszertárak vény nélküli készítményeket csomagküldéssel nem, csak házhozszállítással juttathatnak el a betegekhez. A törvényjavaslatot várhatóan november első felében fogadhatja el az Országgyűlés.
Szövetségünk több ponton is vitatja az MGYK megállapításait, és alapvető véleményünk az, hogy a gyógyszertárak hosszú távú fenntarthatósága és a lakossági igények kielégítése érdekében az internetes gyógyszerforgalmazást nem korlátozni, hanem megfelelően szabályozni és fejleszteni kell.
Napjainkra a digitalizáció az élet szinte minden területére hatással van, az online szolgáltatások szinte robbanásszerűen fejlődnek, és erre a folyamatra a koronavírus járvány csak még jobban ráerősített. A GKI Digital kutatása alapján 2020-ban három évet ugrott előre az e-kereskedelem. Emellett az egészségügy is rohamléptekben digitalizálódik, megjelent az EESZT, az eRecept, és bevezetés előtt áll az eGYSE is.
Egy ilyen helyzetben az innováció és az átalakulás sokak számára veszélyesnek és félelmetesnek tűnhet, azonban ennek nem kell feltétlenül így lennie. Ha lehetőségként gondolunk az új technológiai fejlesztésekre, akkor kihasználhatjuk annak előnyeit, amely hosszú távon sokat segíthet a gyógyszertárak fenntartható működésében.
Az internetes gyógyszerforgalmazás, a házhozszállítás és csomagküldés intézménye másfél évtizeddel ezelőtt jelent meg a gyógyszerellátásban, és legutoljára 2014-ben módosítottak az előírásokon. Az elmúlt 15 évben az OGYÉI nyilvántartása alapján közel 500 gyógyszertár vágott bele az internetes gyógyszerforgalmazásba.
A gyógyszertárak széles köre egészíti ki a hagyományos gyógyszerellátási tevékenységét az online szolgáltatásokkal, ennek megfelelően országszerte nagyvárosi, kisvárosi, független és hálózatban működő gyógyszertárak egyaránt elérhetőek a betegek számára interneten keresztül is. Az itt dolgozó gyógyszerészek komoly energiát, időt és pénzt fektettek be ezeknek az új szolgáltatásoknak a kialakításába és működtetésébe. Az internetes gyógyszerforgalmazás leállítása az eddig elért erőfeszítéseket és eredményeket tenné egy csapásra semmissé.
Az internetes gyógyszerforgalmazás a közforgalmú gyógyszertárak forgalmát növeli függetlenül attól, hogy a megrendelt gyógyszer végül házhozszállítással vagy csomagküldéssel jut el a betegekhez. Mind a két esetben a gyógyszertár végzi a gyógyszerek értékesítését, és ő a felelős a biztonságos kiszállításért. Ezt a tevékenységet az OGYÉI tisztifőgyógyszerészei folyamatosan ellenőrzik, és probléma esetén megteszik a szükséges intézkedéseket.
A házhozszállítás során a gyógyszertár szakdolgozója (gyógyszerész vagy szakasszisztens), míg csomagküldés esetén egy erre szakosodott, szállítással foglalkozó vállalkozás juttatja el a gyógyszereket a betegekhez. A csomagküldésre vonatkozó szabályozás évek óta változatlan, és az előírásokat betartva számos csomagszállítással foglalkozó vállalkozás áll kapcsolatban a gyógyszertárakkal.
Az MGYK állásfoglalásának indoka az volt, hogy az elmúlt időszakban a gyógyszertárakkal kapcsolatban álló, és csomagok kézbesítésével foglalkozó vállalkozások köre több piaci szereplővel bővült. A Kamara álláspontja szerint ez veszélyes jelenség, azonban Szövetségünk szerint nincs olyan jogszabályi előírás, mely alapján a vállalkozások egy részét ki lehetne zárni a gyógyszertárak gazdasági partnerei közül. Egy ilyen szabályozás minden bizonnyal jelentősen torzítaná a piac működését, és akadályozná a vállalkozások szabad versenyét.
Emellett fontos kiemelni, hogy a Kamara az állásfoglalásában nem tesz különbséget a gyógyszerészek és szakasszisztensek által végzet házhozszállítás, valamint a külső vállalkozások által végzett csomagküldés között. Pedig a két tevékenységet mind szakmai, mind szabályozói szempontból fontos külön választani és eltérően kezelni annak érdekében, hogy magas szakmai színvonalú gyakorlat alakuljon ki a gyógyszertárakban.
A Kamara állítása szerint az internetes gyógyszerforgalmazásra, a házhozszállításra és csomagküldésre vonatkozó szabályozás nem veszi figyelembe a kistelepülések gyógyszerellátásának javítására irányuló politikai és szakmai törekvéseket.
Szövetségünk álláspontja szerint az idén a Magyar Falu Program keretein belül indult támogatási program a kistelepülési üzletek gyógyszerellátásba történő bevonásával nem segít érdemben a kistelepüléseken élők gyógyszerellátásában. Ez, a kamara támogatását is élvező program bővíti a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazó helyek számát, ami rontja a gyógyszertárak fenntarthatóságát és negatív hatással lehet a szakma presztízsére is.
A kistelepüléseken működő boltokkal ellentétben az internetes gyógyszerforgalmazás során számos lehetősége van a betegeknek és a vásárlóknak arra, hogy a gyógyszerek alkalmazásával kapcsolatos információkhoz jussanak. A jogszabályok által kötelezően előírt tájékoztatáson felül minden gyógyszertár biztosít valamilyen közvetlen kapcsolattartásra alkalmas kommunikációs eszközt. Ez alapvetően telefonos és e-mailes elérhetőséget jelent, de számos helyen azonnali üzenetküldő szolgáltatásokkal vagy videotelefonos lehetőségekkel is várják a betegek kérdéseit.
Mindezek alapján kijelenthető, hogy a gyógyszerek biztonságos alkalmazásához szükséges információk átadásához szükséges online eszközök a gyógyszerészek rendelkezésére állnak. A kérdés csak az, hogy élnek-e a lehetőséggel, és elkezdenek-e ezeken a csatornákon keresztül is kommunikálni a betegekkel.
A legjobb természetesen az lenne, ha az EESZT fejlesztésének keretében létrejönne egy olyan platform, mely lehetőséget adna a gyógyszerészi telemedicina megvalósítására. Ennek segítségével nem csak az internetes gyógyszerforgalmazás, hanem további online gyógyszertári szolgáltatások bevezetésére is sor kerülhetne.
Abban egyetértünk a Kamara elnökségével, hogy az egészségügyi adatok védelme nagyon fontos, és ez nem kérdés a csomagküldéssel kapcsolatban sem. Ennek megfelelően az internetes gyógyszerforgalmazást folytató gyógyszertárak sem osztanak meg jogszabályellenesen egészségügyi adatokat a szállítással foglalkozó cégekkel.
Szövetségünk alapvető álláspontja az internetes gyógyszerforgalmazással kapcsolatban az, hogy erre a szolgáltatásra egyre nagyobb az igény a lakosság részéről, ami az elkövetkezendő időszakban minden valószínűség szerint nőni fog. Ha a gyógyszertárak nem élnek ezzel a lehetőséggel, és nem valósítják meg saját maguk magas szakmai színvonalon ezt a szolgáltatást, akkor félő, hogy más piaci szereplők fogják ezt megtenni helyettük. Fennáll a lehetősége, hogy idővel ezt a lehetőséget gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazó helyek, legálisan működő külföldi online gyógyszertárak vagy nemzetközi technológiai vállalatok használják ki.
Továbbá a gyógyszerek online térből történő beszerzése manapság már nem csak kényelmi szolgáltatás, mivel előfordulhatnak olyan élethelyzetek, amikor ez a lehetőség nagymértékben segíti a betegek gyógyszerhez jutását. A koronavírus-járvány rámutatott a házhozszállítás és a csomagküldés közegészségügyi jelentőségére is. A fertőzésveszély csökkentése érdekében sokkal célszerűbb, ha a potenciálisan fertőző betegek nem saját maguk keresik fel személyesen a gyógyszertárakat, hanem az otthonukban kapják meg a nekik szükséges készítményeket. A járványhelyzet jelentősen felgyorsította a már korábban is alkalmazott innovatív megoldások elterjedését az online kereskedelemben, így egy esetleges újabb lezárást követően a betegek könnyebben juthatnak hozzá a gyógyszereikhez.
Éppen ezért Szövetségünk szerint a hazai gyógyszertáraktól nem szabad elvenni azt a lehetőséget, hogy tovább fejleszthessék az online jelenlétüket, és interneten keresztül is forgalmazhassanak gyógyszereket. Tisztában vagyunk azzal, hogy a jelenlegi szabályozás nem felel meg a kor követelményeinek, azonban a tevékenység teljes betiltása hatalmas károkat okozna az ágazatnak. Teljesen bizonytalan, hogy egy esetleges új szabályozás mikor lépne életbe, így kiszámíthatatlan, hogy mennyi időre kellene a gyógyszertáraknak felfüggeszteniük az internetes gyógyszerforgalmazásukat.
Véleményünk szerint olyan szabályozásra van szükség, amely figyelembe veszi a lakosság igényeit és érdekeit, ugyanakkor garanciát nyújt a gyógyszertárak számára úgy, hogy teret ad a fejlődésnek és az innovációnak. Azonban fel kell hívnunk a figyelmet arra is, hogy jelenleg a hazai lakossági gyógyszerellátás számos kihívással néz szembe, melyek alapvetően befolyásolják a gyógyszertárak működését és fenntarthatóságát.
Úgy véljük, hogy például a gyógyszertári munkaerőhiány, a támogatott gyógyszerek árrése, a magisztrális díjak kérdése, az ügyeleti rendszer szabályozása és finanszírozása, valamint a kistelepülések gyógyszerellátásának megoldása sokkal sürgetőbb feladat, mint az internetes gyógyszerforgalmazás szabályozásának módosítása. Az előbbiekben felsorolt problémák megoldása sokkal sürgősebb a gyógyszertárak és a lakosság szempontjából egyaránt.
A Szövetség az internetes gyógyszerforgalmazással, a házhozszállítással és a csomagküldéssel kapcsolatos véleményét ebben az állásfoglalásban rögzítette. Állásfoglalásunkat a törvényjavaslat benyújtását megelőzően megküldtük az egészségügyért felelős államtitkárságnak és az OGYÉI gyógyszerellátásért felelős vezetőinek is.
