Kossela Lilivel, a Magyar Gyógyszerészhallgatók Egyesületének szeptemberben megválasztott elnökével, a SOTE Gyógyszerésztudományi Karának negyedéves hallgatójával beszélgettünk az Egyesületről és a terveiről.
Pár hónapja választottak meg a HUPSA vezetőjének. Mit érdemes tudnunk az egyesületről?
A HUPSA a Magyar Gyógyszerészhallgatók Egyesülete, az alapszabályunk szerint csak gyógyszerészhallgatók lehetnek a tagjaink. Bár mutatkozik érdeklődés más hallgatói csoportoktól is, például vegyészhallgatóktól, hogy szeretnének belépni hozzánk. Több területen is aktívak vagyunk. Saját eseményeink vannak, mint például a Börze, ami egy állásbörzének indult, de mára egy többnapos eseménnyé nőtt ki magát. Most rendezzük meg második alkalommal a Magyar Gyógyszerész- és Orvostanhallgatók Országos Konferenciáját, melyet együtt szervezünk a Magyar Orvostanhallgatók Szövetségével és közel 150 vendéget várunk. (szerk: Lilivel a rendezvény előtt pár nappal beszélgettünk.) Részt veszünk nemzetközi gyógyszerészhallgatói konferenciákon, valamint fontos még a világszervezet, IPSF (International Pharmaceutical Students’ Federation) cserediák programja, aminek segítségével idén 46 főt küldhetünk külföldi gyakorlatra, illetve mi is fogadunk külföldi hallgatókat. Ezek mellett gyárlátogatásokat és tréningeket is szervezünk a tagoknak, valamint vannak szűkebb programok is az igazán aktív tagoknak.
Milyen külföldi konferenciák vannak?
Az európai egyesület, az EPSA (European Pharmaceutical Students’ Association), ősszel és tavasszal is tart konferenciát, amelyekre mindig ellátogatunk. A világszintű egyesületnek, az IPSF-nek, nyaranta van konferenciája. Ezek az események jó lehetőséget nyújtanak arra, hogy a gyógyszerészhallgatók szélesítsék a látókörüket. Nehéz kérdés, hogy pénzügyileg hogyan tudjuk támogatni a hallgatókat, hogy részt vehessenek ezeken a konferenciákon. Egy ilyen eseményen való részvételnek magas költségei vannak, az utazás, a részvételi díj, a szállás. Egyesületként támogatásokból tartjuk fent magunkat, így egyelőre csak pár főt tudunk segíteni. Ebben mindenképpen fejlődni szeretnénk a jövőben.
Hogyan kerültél kapcsolatba a szervezettel?
Másodéves koromban találkoztam először a HUPSA-val, amikor egy tanév eleji bemutatkozó előadásra látogattam el barátnőmmel. Emlékszem először vonakodtam menni, mert más programjaim is voltak, de végül ottmaradtam, mert megragadott a hangulat. A HUPSA-t akkor még Kocsis Janka vezette és egy nagyon érdekes és motiváló előadást tartott arról, hogy miket csinálnak, milyen külföldi lehetőségek vannak az egyetemi évek alatt. Később abban az évben volt a HUPSA által rendezett Börze is, amelyben már részt vettem, mint szervező. Közel 500 gyógyszerészhallgató jött el rá, és nagyon közvetlen, jó hangulata volt az eseménynek, amibe könnyen bele tud szeretni az ember.
És ekkor lettél elnökségi tag is…
Igen, a Börze utolsó napján tartjuk a közgyűlést, amin megválasztjuk a szervezet vezetőit. Ez szerencsés dolog, mert a Börzén sokak lelkesek, és részt vesznek a szervezet életében. Ekkor volt váltás az elnöki poszton is, Jankát Vértessy Dani váltotta. Úgy alakult, hogy nem volt jelentkező programokért felelős alelnöki posztra, és Dani győzött meg, hogy induljak a pozícióért. Sokat gondolkodtam rajta, hogy vállaljam-e, mert elsőre nagyon nagy falatnak tűnt. Végül örülök, hogy elvállaltam.
Mi volt a nehéz az első időszakban?
Másodévesen még más képzést kapunk, például kevés fogalmam volt arról, hogy mi a törzskönyvezés, és sok ismeretlen terület volt. Ugye ekkor főleg még a „szerves kémián” írjuk az egyenleteket és nem volt effektív látókörszélesítés, hogy milyen lehetőségek vannak. A mi munkánk pedig elsősorban erről szól. Az elején ebbe is bele kellett tanulnom. Másfél évig voltam programokért felelős alelnök és idén szeptemberben választottak meg elnöknek, miután Vértessy Dani végzett az egyetemen. Az ezt megelőző időszak a „betanuló-fázis” volt, mert ebbe nem lehet csak úgy belecsöppenni, ezért az elmúlt fél évben fokozatosan vettem át a dolgokat Danitól.
Érdekes a HUPSA működésében, hogy a szervezet jellegéből adódóan sűrűn van „generációváltás” és kényszer a megújulásra.
Igen, és ennek megvannak az előnyei és hátrányai is. Jó például, hogy minden elnökség más, ezért mindig más oldala erősödik az egyesületnek. Hátránya, hogy mire jól beletanul az ember már tulajdonképpen le is köszön. Most szerencsére a fiatalabb generáció is aktív az elnökségben, így pár évig van lehetőségük kibontakozni a szervezet vezetésében.
Te mire helyezed a hangsúlyokat?
Láttam, hogy Janka és Dani alatt mik mentek jól, és azt is, hogy miket érdemes még fejleszteni. Megpróbálom ezeket a területeket erősíteni. Úgy érzem, hogy kicsit túlzásba vittük a programokat, és a csapatunk ehhez nem volt elég nagy. Kevés volt az a tag, aki aktívan és motiváltam részt vett az egyesület építésében. Arra próbálok hangsúly fektetni, hogy legyen egy kialakult lelkes társaság, elsősorban a másod- és harmadévesek között. Gondolnunk kell arra, hogy kik viszik majd tovább a HUPSA-t utánunk. Persze a tanulás az első, az egyesület nem mehet ennek a rovására, de szerencsére vannak aktív tagjaink. A programjaink is kezdenek állandósulni.
Emellett a külföldi kapcsolatokat erősíteném még. Persze nekem is megvannak a hiányosságaim, remélem, majd az utódom ezekre a részekre is rámegy majd.
Végezetül egy személyesebb jellegű kérdés. Ugye negyedéves vagy hamarosan végzel. Hogyan képzeled el a jövőt?
Úgy tervezem, hogy másfél év múlva végzek, de mindenképpen szeretnék továbbtanulni. Az elképzelésem, hogy diploma után külföldön tanulok tovább, mert nagyon szívesen megnézném, hogy ott hogyan mennek a dolgok. Elsősorban a jogi terület érdekel, lehetőség szerint Svájcban. Utána visszajönnék, mindenképpen itthon tervezem a jövőt.
