Október közepén jelent meg a Magyar Közlönyben az új egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetését megalapozó törvény, melynek az elkövetkezendő években jelentős hatása lesz a magyar egészségügy, és azon belül a gyógyszerellátás működésére is. Nemrégiben megjelentek a törvényt kiegészítő kormányrendeletek is, melyek tovább pontosították az új jogviszony feltételeit. Bejegyzésünkben elsősorban a gyógyszerészek és a gyógyszerellátás szempontjából fontos rendelkezéseket mutatjuk be, valamint felmérjük a lehetséges következményeket.
Az egészségügyi szolgálati jogviszony
A vonatkozó jogszabályok alapján 2021. március 1-től az állami és önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatók (fekvő- és járóbeteg intézmények) alkalmazásában álló egészségügyi dolgozók, rezidensek és egyéb alkalmazottak egészségügyi szolgálati jogviszony keretében látják majd el a feladataikat. A rendelkezésekből egyértelműen látszik, hogy ekkortól a kórházi-klinikai gyógyszerészek és az intézeti gyógyszertárak dolgozói is az egészségügyi szolgálati munkajogviszony keretében kötött munkaszerződések alapján fognak dolgozni.
A rendelkezések egyaránt vonatkoznak az intézeti gyógyszertárakban dolgozó gyógyszertári asszisztensekre és szakasszisztensekre is, azzal a különbséggel, hogy ők az orvosokéhoz és gyógyszerészekéhez hasonló bérfejlesztésben nem részesülnek, számukra új bértáblát sem vezetnek be. Ebben a bejegyzésünkben terjedelmi okok miatt csak a gyógyszerészek helyzetére térünk ki.
Ami különösen figyelemreméltó, hogy a friss jogszabályok részletesen meghatározzák az aláírandó munkaszerződések rendelkezéseit. Az alábbiakban ezek közül szeretnénk kiemelni néhány meghatározó elemet, a teljesség igénye nélkül.
A szabályok alapján szerződést kötni csak olyan büntetlen előéletű és cselekvőképes gyógyszerésszel lehet, akit nem zártak ki a kamarából etikai vagy fegyelmi büntetés miatt. Nagyon fontos összeférhetetlenségi szabály, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal rendelkező gyógyszerész további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, és főszabály szerint egyéb díjazással járó tevékenységet csak előzetes engedéllyel létesíthet. Ez alól kivételt képez a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, valamint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony.
Az egészségügyi intézmény típusától függően az engedélyt vagy az adott intézmény vezetője, vagy az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetője által kijelölt személy adhatja meg. A további jogviszony engedélyezésére irányuló kérelemnek tartalmaznia kell azt, hogy milyen típusú munkavégzésre irányul, hogy határozott vagy határozatlan idejű, hogy mekkora időtartamra szól és hogy hol történik a munkavégzés. A döntést 8 napon belül meg kell hozni és ennek eredményét írásban kell közölni a kérelmező gyógyszerésszel.
Azoknak a kórházi-klinikai gyógyszerészeknek, akik a főállásuk mellett további munkaviszonnyal is rendelkeznek első alkalommal a munkaviszony létrejöttét követő 60 napon belül kell kérvényezniük az engedélyt. Fontos kiemelni, hogy nem csak a szakmai vonatkozású munkaviszonyokat kell engedélyeztetni, hanem a korábban részletezett kivételektől eltekintve minden más további munkaviszonyt és egyéb díjazással járó jogviszonyt is. Ha egy gyógyszerészről kiderül, hogy engedély nélkül vállalt másodállást, vagy végez egyéb vállalkozási tevékenységet, akkor az egészségügyi szolgálati jogviszonya azonnal felmondható.
Lényeges eleme az új egészségügyi szolgálati jogviszonynak, hogy az új jogviszonyhoz új fizetési bértábla is kapcsolódik. Az egészségügyi szolgálati jogviszony keretében foglalkoztatott gyógyszerészek és szakgyógyszerészek bruttó alapilletményét a törvény az alábbi táblázat alapján határozza meg:
| Szolgálati idő | 2021-től | 2022-től | 2023-tól |
| 0-2 év | 481 486 Ft | 619 053 Ft | 687 837 Ft |
| 3-5 év | 613 134 Ft | 788 315 Ft | 875 906 Ft |
| 6-10 év | 861 848 Ft | 1 108 091 Ft | 1 231 212 Ft |
| 11-15 év | 979 473 Ft | 1 259 322 Ft | 1 399 247 Ft |
| 16-20 év | 1 044 175 Ft | 1 342 511 Ft | 1 491 679 Ft |
| 21-25 év | 1 158 957 Ft | 1 490 087 Ft | 1 655 653 Ft |
| 26-30 év | 1 256 300 Ft | 1 615 243 Ft | 1 794 715 Ft |
| 31-35 év | 1 307 997 Ft | 1 681 710 Ft | 1 868 567 Ft |
| 36-40 év | 1 417 967 Ft | 1 823 100 Ft | 2 025 667 Ft |
| 41- | 1 666 040 Ft | 2 142 051 Ft | 2 380 057 Ft |
Habár az új munkaszerződéseket csak február végéig kell aláírni, az emelt összegű bérek már januártól megilletik a dolgozókat. A jogszabályokban meghatározott egyéb juttatások mellett a munkáltató – a törvény által kötelezően előírt minősítési rendszer alapján – a jól dolgozó gyógyszerészek illetményét tovább növelheti, legfeljebb 20%-kal.
Az egészségügyi szolgálati jogviszony időtartamába nem csak az állami vagy önkormányzati fenntartású intézeti gyógyszertárban eltöltött idő számít bele, hanem a törvény alapján több, más fajta munkaviszony is növelheti a szolgálati időt. Így például beleszámít a szolgálati időbe a közalkalmazotti, köztisztviselői és kormánytisztviselői jogviszony, valamint a nem állami fenntartású egészségügyi szolgáltatóknál szerzett gyógyszerészi szakmai munka ideje.
A hosszú egészségügyi szolgálati jogviszonnyal rendelkező gyógyszerészeknek külön szolgálati elismerés jár. 25 év jogviszony esetén kéthavi, 30 év jogviszony esetén háromhavi, míg 40 év jogviszony esetén öthavi illetménynek megfelelő összegű elismerést kapnak.
Mindezek mellett korlátozás, hogy az újfajta jogviszony alapján egy évig nem emelkedhet a fizetése annak a gyógyszerésznek, aki felmond az egyik intézeti gyógyszertárban és elhelyezkedik egy másikban.
Sokat emlegetett rendelkezése az új jogviszonynak, hogy a munkáltató döntése alapján a dolgozókat munkavégzésre ki lehet rendelni egy másik intézménybe, illetve egészségügyi közfeladat ellátása érdekében ugyanazon fenntartóhoz tartozó másik egészségügyi szolgáltatóhoz.
A munkaszerződésnek tartalmaznia kell, hogy tizenkét hónapos időszak alatt a kirendelés időtartama nem haladhatja meg a 44 munkanapot vagy a háromszázötvenkét órát. Emellett a kormányrendelet számos kivételt sorol fel, mely esetekben az egészségügyi dolgozót nem lehet kirendelni: például a várandós nőket, a gyermeküket egyedül nevelőket, a nagycsaládosokat.
Az új egészségügyi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatban mi ezeket a rendelkezéseket tartottuk fontosnak kiemelni, azonban azt javasoljuk, hogy akiket érint az új jogviszony bevezetése, azok alaposan tanulmányozza át a törvényt és a rendeletet a további részletek megismerése érdekében.
Hatása a gyógyszerellátásra
Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy Szövetségünk alapvetően egyetért azzal, hogy az egészségügyi dolgozók illetménye növekedjen, és üdvözöljük, hogy a kórházi-klinikai gyógyszerészek bére növekedni fog az elkövetkezendő években. A probléma az, hogy a kórházi-klinikai gyógyszerészek ilyen mértékű béremelésével a közforgalmú gyógyszertárak nem tudnak lépést tartani, ami várhatóan bérfeszültséget fog okozni az ágazaton belül.
A gyógyszerészi munkaerőhiány miatt a közforgalmú és az intézeti gyógyszertárak folyamatos versenyben vannak a gyógyszerészekért. Az új jogviszonnyal járó magasabb jövedelem várhatóan az intézeti gyógyszertárak javára billenti majd a mérleget, így azoknak az elkövetkezendő években könnyebb lesz új dolgozókat felvenniük.
Az intézeti gyógyszertárak által hirdetett állásokra a következő években várhatóan többen fognak jelentkezni, melynek lesz egy szívó hatása a közforgalom felől az intézeti gyógyszertárak felé. Bár ez a hatás biztosan érzékelhető lesz, azt is hozzá kell tennünk, hogy tömeges gyógyszertár váltásra nem számítunk. Ennek oka, hogy az intézeti gyógyszertárak száma nagyságrendileg sokkal kisebb a közforgalmú gyógyszertárakhoz képest, így összeségében kevesebb gyógyszerészt is alkalmaznak.
Az egyik legfontosabb ismeretlen tényező az új munkaviszonnyal kapcsolatban a másodállások vállalásának kérdése. Sok intézeti gyógyszertárban dolgozó gyógyszerész vállalt eddig helyettesítést vagy ügyeletet közforgalmú gyógyszertárakban, hogy kiegészítse a keresetét. Ahogy azt korábban említettük, jövő év elejétől ehhez előzetesen engedélyt kell kérniük. Ha a gyógyszerész ennek hiányában vállal helyettesítést, akkor azt kockáztatja, hogy azonnali hatállyal felmondhatják az egészségügyi szolgálati jogviszonyát.
Kérdés, hogy jövőre mennyire fogják engedni az intézmények vezetői, hogy ezt a tevékenységet továbbra is folytassák a gyógyszerészek. Illetve az is kérdés, hogy a megemelt bérek mellett hány gyógyszerész dönt majd úgy, hogy már nincs szüksége a keresetkiegészítésre, hanem inkább pihen a szabadideje alatt, és nem dolgozik. Ezen kívül dönthetnek úgy is, hogy továbbra is helyettesítenek, de már csak az új bérszínvonaluknak megfelelő, magasabb helyettesítési díjért.
Az új szolgálati jogviszony azért is lesz megfelelő a gyógyszerészek számára, mert a hátrányos rendelkezései nem igazán érintik őket. A gyógyszerészek eddig sem kaptak jellemzően hálapénzt a kórházakban, így ennek betiltása nem okoz számukra jövedelemkiesést. A gyógyszerellátás humánerőforrás helyzete miatt várhatóan nem sok intézeti gyógyszertárban lesz hosszú ideig betöltetlen pozíció, így a kirendelés a gyógyszerészek esetében valószínűleg nem lesz jelentős tényező. A magasabb bérek pedig várhatóan kompenzálják a másodállások korlátozása miatti jövedelem kiesést.
Összefoglalásként a gyógyszerészeti szempontokat figyelembe véve elmondhatjuk, hogy alapvetően helyes lépés a kórházi-klinikai gyógyszerészek bérének emelése az intézeti gyógyszertárakban, amely elismerése a magas szakmai színvonalú munkájuknak. Ez azonban bérfeszültséget okoz az ágazatban, melynek elszenvedői a közforgalmú gyógyszertárak lesznek. Várhatóan több gyógyszerész választja majd az intézeti gyógyszertárakat, valószínűleg kevesebb helyettesítő gyógyszerész áll majd rendelkezésünkre, és előfordulhat, hogy emelkednek majd a helyettesítési díjak is.
Éppen ezért fontos dolgoznunk azon, hogy olyan gazdasági és szabályozási környezet alakuljon ki, melyben a közforgalmú gyógyszertárak hosszú távon is fenntartható módon tudnak működni. Ez a feltétele annak, hogy rendeződjön a gyógyszertárak humánerőforrás helyzete és megszűnjön az ágazaton belüli bérfeszültség.
