A múlt héten több más törvényjavaslattal együtt az aktuális egészségügyi salátatörvényt is megszavazta az Országgyűlés. Az új jogszabály egyelőre még nem jelent meg a Magyar Közlönyben, azonban a gyógyszerellátással kapcsolatos rendelkezéseit már most érdemes áttekinteni, mert a törvénymódosítás január elsejével hatályba lép. A most elfogadott jogszabály olyan sok számunkra releváns rendelkezést tartalmaz, hogy nem is tudjuk mindet részletesen bemutatni egyetlen bejegyzés keretein belül. A mai részben csak a nagy sajtóvisszhangot is kiváltó, homeopátiával kapcsolatos rendelkezéseket tekintjük át.
Tájékoztatási kötelezettség
A homeopátiás gyógyszerek forgalmazásával kapcsolatban három különböző rendelkezést is tartalmaz a salátatörvény. Az első, hogy az egészségügyről szóló törvény új kiegészítése szerint homeopátiás gyógyszer ajánlása esetén írásban is a beteg rendelkezésére kell bocsátani egy részletes tájékoztatást. Ennek információkat kell tartalmaznia:
- a beteg egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is,
- a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról,
- a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól,
- a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól,
- a beteg döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében,
- a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről,
- az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről,
- a további ellátásokról, valamint
- a javasolt életmódról.
Az új rendelkezés alkalmazásával kapcsolatban több kérdés is felmerülhet. Az egyik legfontosabb, hogy nincs egyértelműen meghatározva, hogy mit jelent pontosan a homeopátiás gyógyszer „ajánlása”. Ezt azért lenne fontos tisztázni, hogy a gyógyszerész egyértelműen el tudja majd dönteni, hogy mikor van szükség írásos tájékoztatóra, és mikor nem.
Ha eldöntöttük, hogy biztosan szükség van az írásos tájékoztatóra, akkor a következő kérdés az lesz, hogy vajon hogyan készítjük el azt. Vajon előre meg lehet majd írni egy adott szerre, vagy minden egyes betegnél esetileg kell elkészítenünk? A homeopátiás szerek nagyrészénél egyedi tünetekre egyedi terápiát alkalmaznak, így értelemszerűen egyedi tájékoztatásra lesz szükség.
Emellett minőségbiztosítási szempontból is fontos, hogy hogyan történik meg az ajánlás dokumentációja. Ha később bizonyítani szeretnénk, hogy megtörtént az egészségügyi törvény szerinti írásos tájékoztatás, akkor azt mindenképpen írásban kell dokumentálnunk. De mit tartalmazzon ez a dokumentáció és meddig kell megőrizni? Az elfogadott törvényben az egészségügyért felelős minisztert feladatkörét nem egészítették ki az erre vonatkozó részletszabályok kidolgozásával, így kérdéses, hogy ki, mikor és milyen formában határozza meg ezeket.
A gyógyszertárban dolgozó gyógyszerészek és szakasszisztensek most is megfelelően tájékoztatják a betegeket a gyógyszeres kezelésükről, és igyekeznek válaszolni minden egyes feltett kérdésükre. Ezzel a módosítással több vagy más információhoz nem fognak jutni a betegek, hiszen szóban ezt eddig is megkapták. Ezért úgy tűnik, mintha csak egy adminisztrációs lépés beiktatásával szeretnék nehezíteni a homeopátiás gyógyszerhez jutás folyamatát. Ez mindenképpen hátrányos a gyógyszertárakra nézve, és egyáltalán nem garantált, hogy eléri a kívánt hatást.
Szabálysértési eljárás
A jogalkotó arra is gondolt, mi lesz, ha elmarad az írásos tájékoztatás, ezért módosította a szabálysértésekről szóló törvényt is. Ennek lényege, hogy aki a nem-konvencionális eljárás alkalmazása során az egészségügyről szóló törvény szerinti tájékoztatási kötelezettségét megszegi, szabálysértést követ el. Ennek az eljárásnak a lefolytatása a rendőrség hatáskörébe tartozik.
A jogszabályi rendelkezéssel kapcsolatban elsőre szembe ötlik, hogy az nem csak a homeopátiás gyógyszerekhez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettség elmaradását kívánja szankcionálni. A módosítás ugyanúgy vonatkozik majd minden más nem-konvencionális eljárásra is, azonban ezeknél maradhatott a csak szóbeli tájékoztatás.
Most még nem tudjuk felmérni, hogy mekkora többletmunkát jelent majd a rendőrségnek ezeknek az ügyeknek a felderítése és kivizsgálása, de valószínűleg nem fog tömegesen előfordulni. Így kétséges, hogy mekkora visszatartó erőt jelent majd a homeopátia használatában. Emellett az is könnyen előfordulhat, hogy ezt a rendelkezést hamarosan pont a homeopátia esetében nem lehet majd alkalmazni.
Azt, hogy mi tartozik bele a nem-konvencionális eljárások körébe, egy miniszteri rendelet határozza meg. Ha megnézzük a jogszabályt, akkor láthatjuk, hogy a homeopátia nem szerepel a nem-konvencionális eljárások között. A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Osztályának nemrégiben kiadott állásfoglalása arra buzdítja a kormányt, hogy vizsgálja felül ezt a régi szabályozást. Az állásfoglalás arra is kitér, hogy az MTA véleménye szerint a homeopátia nem tartozik a nem-konvencionális eljárások közé. Ha ezzel a kormányzat is egyetért, és bekövetkezik a rendelet módosítása, akkor a most bevezetett szabálysértési rendelkezés már biztosan nem vonatkozik majd a homeopátiára, ami mindenképpen érdekes helyzetet teremtene.
A homeopátiás gyógyszerek felülvizsgálata
A salátatörvény homeopátiával kapcsolatos utolsó rendelkezése a Gyógyszertörvényt módosítja. A törvény módosítása alapján a 2004. május 1. előtt engedélyezett, terápiás javallattal rendelkező homeopátiás gyógyszerek 2020. január 1-jét követően akkor forgalmazhatók, ha a rájuk vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelnek.
Azt, hogy egy adott gyógyszerkészítmény megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet dönti el. A hatályba lépő rendelkezés alapján a hatóságnak egy éve lesz a szóban forgó készítmények felülvizsgálatára. Feltételezhetjük, hogy ha a vizsgálat eredményeként kiderül, hogy egy készítmény nem felel meg a követelményeknek, akkor azonnal kivonják a forgalomból, és nem várnak vele 2020. január 1-ig.
Véleményünk szerint kétséges, hogy a módosítások elérik-e majd a kívánt hatást. Mindenképpen szükség van a homeopátiás készítmények helyzetének rendezésére, de álláspontunk szerint az adminisztrációs kötelezettségek növelése önmagában nem oldja meg a problémát. Emellett nehezen jósolható meg az is, hogy milyen mértékben kerülnek majd le a gyógyszertárak polcairól a javallattal rendelkező homeopátiás készítmények.
Meg kell említenünk azt is, hogy a szabályozással kapcsolatos kétségeinket szívesen megosztottuk volna az egészségügyi kormányzattal is, azonban a jogszabály társadalmi egyeztetésében (több más szakmai szervezettel együtt) minket nem vontak be. A törvényjavaslat szövegét csak a parlamenti benyújtását követően ismerhettük meg, amikor már érdemi hatásunk annak tartalmára nem lehetett.
