A hét elején adtunk hírt arról, hogy az Országgyűlés megszavazta az aktuális egészségügyi salátatörvényt. Csütörtök este az elfogadott javaslat meg is jelent a Magyar Közlöny 207. számában. A mai bejegyzésben a törvénynek azokat a gyógyszerellátást érintő rendelkezéseit vesszük sorra, melyek nem a homeopátiához kapcsolódnak. A korábbi bejegyzésben részletezett rendelkezésekhez hasonlóan ezek is 2019. január elsejével lépnek hatályba.
A Gyógyszertörvény
A 2005. évi XCV. törvényegyik módosítása felhatalmazást ad az egészségügyért felelős miniszternek, hogy rendeletben határozza meg a gyógyszerek külső csomagolásán elhelyezendő biztonsági elemekre és azok kezelésére vonatkozó részletszabályokat. Emellett a miniszter határozza meg a biztonsági elemek kezelésre jogosultak körét is. A módosítás azt jelzi, hogy az egyedi dobozazonosító rendszer jövő februári bevezetéséig még további jogszabályi rendelkezések jelennek majd meg a rendszer alkalmazásával kapcsolatban. Reméljük, hogy ezek az előírások időben megszületnek, hogy a gyógyszertári dolgozóknak legyen idejük felkészülni az alkalmazásukra.
Az egészségügyi kamarai törvény
Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvénykét ponton is módosult. Az egyik változás, hogy eltörlik azt a rendelkezést, mely szerint azonos tisztségre a kamarai tag legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg. A másik, hogy könnyebb lesz eldönteni, hogy több megyei kamara érintettsége esetén melyik megye etikai bizottsága lesz jogosult lefolytatni az etikai eljárást.
A Gyógyszergazdaságossági törvény
A kamarai törvényhez hasonlóan a 2006. évi XCVIII. törvényis két lényeges ponton módosul. Az első rendelkezés alapvetően csak egy technikai módosítás. Az elmúlt években a Patika Tőkeprogram kezeléséért felelős állami szervezet többször is változott, ami minden egyes alkalommal törvénymódosítást igényelt. A mostani megfogalmazás viszont általánosan csak a „tőkealap-kezelő” kifejezést használja, így a jövőben egy esetleges szervezeti változás miatt már nem kell törvényt módosítani.
A második rendelkezés a közforgalmú gyógyszertárak áthelyezésével kapcsolatos. Eddig az az áthelyezés egyik indoka az lehetett, hogy a gyógyszertárnak helyet adó ingatlan bérleti joga az ingatlan tulajdonosának a bérlőt hátrányosan érintő rendelkezése okán megszűnik. Ez a rendelkezés azért volt problémás, mert nagyon sok esetben az ingatlan tulajdonosa és a bérbeadó személye nem volt azonos. (Tipikusan ilyenek az önkormányzati tulajdonú ingatlanok, ahol az önkormányzatok egy vagyonkezelő céget alapítanak az ingatlanok kezelésére). Ennek következtében előfordultak olyan esetek, amikor az ingatlan tulajdonosa részéről nem történt intézkedés, azonban az ő nevében eljáró bérbeadó megszűntette a gyógyszertár bérleti jogát.
Az új szabályozás értelmében, ha a gyógyszertár már nem használhatja tovább az ingatlant, kérheti az áthelyezését, függetlenül attól, hogy kinek a döntése folytán szűnik meg az ingatlan használatát biztosító jogosultság. Emellett nagyon fontos az is, hogy a jogalkotó úgy írta át a jogszabály szövegét, hogy nem csak a bérleti jogviszony megszűnése adhat alapot az áthelyezésre. Ingatlant használni többféle jogviszony alapján lehet, melyek közül a bérleti jog csak az egyik. Eddig azonban csak a bérleti jogviszony számított, január 1-től azonban bármilyen másik jogosultág megszűnése is lehetőséget ad a gyógyszertár áthelyezésére.
A Szabálysértési törvény és a Büntető törvénykönyv
Az előző blogbejegyzésünkben már szót ejtettünk a szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvénynem-konvencionális eljárásokkal kapcsolatos módosításáról. Emellett lényeges változás az is, hogy a gyógyszerhamisítással kapcsolatos rendelkezések pontosítják a Szabálysértési törvényben és a Büntető törvénykönyvbenis.
A Szabálysértési törvény alapján szabálysértést követ el, aki:
- hamis, meghamisított vagy Magyarországon nem engedélyezett gyógyszert vagy állatgyógyászati készítményt indokolatlan mennyiséget el nem érő mennyiségben kínál, átad, megszerez vagy tart, illetve
- Magyarországon orvosi rendelvényre kiadható gyógyszernek minősülő anyagot, készítményt indokolatlan mennyiségben tart.
Indokolatlan mennyiség alatt olyan mennyiséget kell érteni, amelyről megállapítható, hogy nem valamely meghatározott beteg személyes szükségleteinek kielégítését célozza.
A Büntető törvénykönyv szerint bűntettet követ el, aki:
- gyógyszert vagy állatgyógyászati készítményt meghamisít, illetve hamis gyógyszert vagy állatgyógyászati készítményt készít,
- hamis, meghamisított vagy Magyarországon nem engedélyezett gyógyszert vagy állatgyógyászati készítményt forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, illetve indokolatlan mennyiségben kínál, átad,
- hamis vagy meghamisított gyógyszert vagy állatgyógyászati készítményt az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, vagy indokolatlan mennyiségben megszerez, tart,
- Magyarországon nem engedélyezett gyógyszert vagy állatgyógyászati készítményt indokolatlan mennyiségben megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít,
- gyógyszerhez vagy állatgyógyászati készítményhez kapcsolódó eredeti dokumentumot kereskedelmi céllal rendeltetésétől eltérően felhasznál.
A bűncselekmény elkövetéséért alapesetben három év szabadságvesztést lehet büntetésként kiszabni. A gyógyszertári dolgozók számára fontos kitétel, hogy aki egészségügyi dolgozóként, vagy közvetlen lakossági ellátás végzésére engedéllyel rendelkező szervezet alkalmazottjaként követi el a bűntettet, azt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztésre lehet ítélni. A büntetési tétel tovább súlyosbodhat akkor is, ha a visszaéléseket pszichotróp anyaggal, vagy ilyen tartalmú gyógyszerekkel követték el.
A most elfogadott egészségügyi salátatörvényből ezeket a rendelkezéseket tartottuk a legfontosabbnak bemutatni, de természetesen mindenkinek javasoljuk, hogy emellett olvassa el és ismerje meg a teljes jogszabályi szöveget is, melyet itt található.
