A gyógyszerészek véleménye a gyógyszertárban forgalmazható termékekről

Folytatjuk a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) és a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Intézet által készített gyógyszertárpiaci kutatás részletes bemutatását. Az első részben átfogóan bemutattuk a kutatást, míg a másodikban a szakmai létszámot és a munkaerőhiányt tekintettük át. Ezúttal a gyógyszertárban forgalmazható termékek körének témáját járjuk körbe.

A gyógyszerészek tapasztalata szerint gyógyszertárak forgalmának túlnyomó többségét még mindig a gyógyszerek teszik ki. A megkérdezettek véleménye alapján a forgalom 60%-át a vényköteles, míg 28%-át a vény nélküli gyógyszerek adják. A fennmaradó 12%-ot az egyéb gyógyszertárban forgalmazható termékek teszik ki. A gyógyszertárak működését vizsgáló egyéb kutatások ezeket a számokat megerősítik.

A vényköteles készítmények forgalma egyébként határozottan csökkenő tendenciát mutat. Öt évvel ezelőtt nagyjából 75-80%-ra mérték a vényköteles gyógyszerek arányát, mára ez lecsökkent kb. 60-70%-ra. A fenntarthatóság szempontjából ez azért fontos, mert a nem támogatott gyógyszerek és az egyéb készítmények árrése a támogatott készítményekhez képest nagyobb.

Amikor arra a kérdésre kerestük a választ, hogy milyen tényezők hátráltatják leginkább a gyógyszertárak napi szintű működését, akkor a gyógyszerészek 25%-a említette meg a készletezést és a termékkör kialakítását. Ez természetesen több fajta problémát is jelenthet, például, hogy a gyógyszertár nem tud beszerezni hiánycikkeket, vagy hogy nem tarthat olyan készítményeket, melyeket egyébként szeretne.

A gyógyszertárak forgalmazási körének kialakítása mindig is élénk vita tárgyát képezte a gyógyszerészek körében. A különböző helyzetben lévő gyógyszerészek egymással teljesen eltérő álláspontot képviselnek, melyeket lehetetlen összeegyeztetni. A személyi jogos gyógyszertárvezetők jelenleg nem dönthetnek szabadon a termékkör kialakításában, mert a profilrendelet szabta határokat nem léphetik át.

A gyógyszerészek egy jelentős része tágítaná ezeket a határokat, hogy több lehetősége legyen a gyógyszertáraknak. Ők leginkább egészséges és bio élelmiszereket forgalmaznának, vagy az ételallergiásoknak és a diabéteszeseknek kínálnának diétás termékeket. Néhányan azonban úgy vélik, hogy már így is túl sok mindent forgalmazunk, és szűkítésre lenne szükségünk, hogy ne váljon a gyógyszertár „vegyeskereskedéssé”.

Szövetségünk az elmúlt években folyamatosan foglalkozott a gyógyszertárakban forgalmazható termékek kérdésével, és több javaslatunkat el is fogadta az egészségügyi kormányzat. Mindvégig következetesen kiálltunk amellett a véleményünk mellett, hogy az egyéb termékek körét nem kellene meghatározni a profilrendeletben, azt rá lehet bízni a személyi jogos gyógyszertárvezető gyógyszerészekre. A jogszabályban csak azt kellene meghatározni, hogy mi az, ami kizárólag gyógyszertárban forgalmazható, minden más a gyógyszertárvezetők szakmai kompetenciája lenne.

Kutatásunkban erre a kérdésre is kitértünk, és a résztvevőktől egyértelmű választ kaptunk. A gyógyszerészek jelentős többsége egyetért azzal a kijelentéssel, hogy a forgalmazható termékek körének szabályozása csak azt határozza meg, mely termékek forgalmazhatók kizárólag gyógyszertárban, míg minden más forgalmazásáról a gyógyszertár szabadon dönthetne.

Az eltérő helyzetben lévő gyógyszertárak különböző kihívásokkal szembesülnek a működésük során. Az egyre inkább felgyorsuló változások miatt fontos lenne, hogy a gyógyszerészek minél rugalmasabban tudjanak reagálni a felmerülő kihívásokra. Ennek része az is, hogy az általuk forgalmazott termékek körét a hozzájuk betérő betegek és vásárlók igényéhez tudják igazítani. Az egyik ilyen igény például, hogy ne csak a betegségek kezeléséhez szükséges készítmények, hanem az egészséges életmód fenntartásához szükséges termékeket is be lehessen szerezni gyógyszertárakban. Ezt néhány évvel ezelőtt az egészségügyi kormányzat is felismerte és elfogadta, amikor engedélyezte a gluténmentes élelmiszerek és más speciális táplálkozási célú tápszerek forgalmazását.

Itt kell megjegyeznünk egy másik problémát is a profilrendelettel kapcsolatban. 2016. július 20-án egy uniós rendelkezés alkalmazásának következtében a különleges táplálkozási célú élelmiszerek fogalma teljes egészében megszűnt. A gyógyszertárak számára a problémát az jelenti, hogy a profilrendelet a mai napig olyan jogszabályi rendelkezésre hivatkozik, amely azóta hatálytalanná vált. Arról egyelőre nincs tudomásunk, hogy mikor jelenik meg a hivatkozást kijavító jogszabályi rendelkezés.

Az egészségmegőrző termékek megjelenése a gyógyszertárakban több előnnyel is járna. Egyrészt jobban járnának a betegek, hiszen szakmailag hiteles információkat kapnának a gyógyszertári dolgozóktól. Másrészt a kedvezőbb árréssel rendelkező készítmények forgalmazása jótékony hatással lenne a gyógyszertárak hosszú távú fenntarthatósága és versenyképességére is.