„A gyógyszerészeknek alkalmazkodnia kell a mai kor kihívásaihoz” – beszélgetés Bagosi Erik gyógyszerészhallgatóval

A gyógyszerészet folyamatos megújulása érdekében fontos lehet számunkra, hogy tudjuk hogyan látják a fiatal gyógyszerészek és gyógyszerész-hallgatók hivatásunkat. Bagosi Erikkel, a 2018-as “Az év gyógyszerészhallgatója” verseny győztesével a gyógyszerészképzésről, a gyógyszerellátás kihívásairól és az innováció fontosságáról beszélgettünk.

Miért lettél gyógyszerész? Mit jelent számodra a gyógyszerészet?

Eredetileg nem gyógyszerésznek készültem, az egyetemet pszichológia szakon kezdtem el és az alapképzés befejezése után vettem fel a gyógyszerészképzést. Családi vállalkozásként üzemeltetünk gyógyszertárat, és ez nagyban hozzájárult a váltáshoz. Egyrészt a tulajdonviszonyok átalakítása, másrészt a hosszú távú tervek miatt, hogy a család tulajdonában maradhasson a patika, döntöttem úgy, hogy a gyógyszerészszakma felé nyitok. Ennek a váltásnak nagyon örülök, mert az idő múlásával változtak a meglátásaim is, és most már elmondhatom, hogy hivatásként tekintek a gyógyszerészetre. Elköteleztem magam a szakma mellett, de mindenképpen fontosnak érzem azt is, hogy a gyógyszerészet mellett más területtel, a pszichológiával is foglalkozhatok. Igyekszem egyensúlyban tartani a két területet, de nyilván nagyobb jelentősége van a gyógyszerészetnek.

Mi a véleményed a gyógyszerészképzésről, főleg annak fényében, hogy a családi vállalkozás miatt rálátsz a gyógyszertárak működésére?

Utolsó éves vagyok, az államvizsgám idén nyáron lesz. Egész életemet Debrecenben töltöttem, így egyértelmű volt, hogy a gyógyszerész szakot is itt végzem el. Helyzeti előnyöm van azzal, hogy a családi patikában végzett munka és a mindennapi ott-tartózkodás miatt jó rálátásom van a gyógyszertárak működésére. A klasszikus, tára mögött végzett gyógyszerészi munkára kevésbé készít fel az egyetem, úgy érzem, hogy könnyebb elmenni például az ipari gyógyszerészet irányába. A tapasztalataim azt mutatják, hogy nagyon hiányzik a gyakorlati képzés és a gyakorlat-orientált szemlélet. Ugyan ott vannak a nyári gyakorlatok és az államvizsga előtti gyakorlat is, azonban nagyon változó, hogy mennyi gyakorlati tudást lehet szerezni a különböző gyakorlati helyeken.

Nagy előrelépés lenne, ha bizonyos tárgyakat gyakorló gyógyszerészek tanítanának. Ilyen például a receptúra gyakorlat, itt a FoNo-ban és a tankönyvekben szereplő információk mellett fontos lenne ismeretet szereznünk a mindennapi gyakorlatról, tapasztalatokról is. Ez hasonló lehetne a már működő duális képzéshez. A jogi ismeretekkel kapcsolatban pedig azt gondolom, hogy a lexikális tudás helyett azt kellene megtanulnunk, hogy mit hol találunk meg.

Az hogy érdeklődsz a pszichológia iránt is, mennyit ad hozzá a gyógyszerészi munkához?

Úgy érzem, hogy nagyon sokat. A szakmánkban kiemelt szerepe van a kommunikációnak. Az expediálás során csak pár percet töltünk együtt a beteggel, de fontos, hogy éreztessük velük, hogy értük vagyunk ott, és hogy a megfelelő szaktudás birtokában vagyunk. Ebben sokat tud segíteni az a szemlélet, gondolkodás, amit a pszichológia nyújt.

Mit tapasztalsz a hallgatótársaid körében, mennyire népszerű a közforgalmú gyógyszerészet? Nehéz elhelyezkedni a gyógyszerészhallgatóknak végzés után?

A gyógyszerészhallgató ismerőseim nagy része a közforgalomban képzeli el a jövőjét, és úgy gondolják, hogy nem is lesz probléma az elhelyezkedéssel. Munkalehetőség van, de sokan szimpatizálnak a helyettesítés gondolatával, azaz nem ragadnának le egy helyen, hanem több gyógyszertárba is bedolgoznának. Más területen való elhelyezkedésben csak páran gondolkodnak.

Helyzetedből adódóan idősebb és fiatalabb gyógyszerészek között egyaránt mozogsz. Látsz különbséget a gyógyszerészgenerációk gondolkodásában?

Az idősebb generáció sokkal megfontoltabb, és kevésbé kockázatvállaló mint a fiatalok. Ez érthető, hiszen az elmúlt évtizedekben sok mindent tapasztaltak, átéltek ezen a területen, az államosítást, a privatizációt. Ezzel szemben a fiatal gyógyszerészek sokkal könnyedebben, lazábban állnak hozzá a dolgokhoz. A szakmaiság mellett nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy a gyógyszerellátásban is van verseny, és fel kell készülnünk a piac kihívásaira is. Innovációra és újításokra van szükség azért, hogy helyt álljunk a mindennapokban. A gyógyszerészeknek alkalmazkodnia kell a mai kor kihívásaihoz.

Milyen újításokra gondoltál konkrétan?

Az elmúlt években több olyan újítás is történt a gyógyszertárunkban, amiben már szerepet vállaltam. A patikánkban sok magisztrális készítmény állítunk elő, és az ehhez szükséges technikai körülményeket javítottuk például egy új 20 literes kenőcskeverőgép beszerzésével. Ez kisebb beruházás volt, de nagyban hozzájárul a munkánk fejlődéséhez. Jelentősebb újítás volt a tavaly nyári patikarobot installáció, ami sokéves felkészülést és munkát igényelt. Elmondhatom, hogy nagyon elégedettek vagyunk vele. Sőt… mindenkinek az a véleménye, hogy már korábban is megcsinálhattuk volna. Nagyon sokat segít a munkánk során, ugyanis sem fizikailag, sem pedig szellemileg nem fáradnak el a gyógyszerészek, ráadásul sokkal több időnk és energiánk van foglalkozni a hozzánk betérőkkel.

A gyógyszerellátást tekintve pedig szeretném, ha majd kialakulna egy rendszer, amiben a gyógyszerészek – a megfelelő szakképesítés birtokában – nagyobb kompetenciával rendelkezhetnek. Itt arra gondolok, hogy részt vehessenek a vakcinázásban, vagy vényköteles készítményeket expediálhassanak a betegeknek, olyan egyértelmű esetekben, amikor nem feltétlenül szükséges, hogy orvost lásson a beteg.

Hogyan látod a gyógyszerellátásban a közelmúltban bevezetett újításokat, fejlesztéseket?

Az egyedi dobozazonosító rendszert nagyon jó kezdeményezésnek tartom. Véleményem szerint nem jár extra teherrel, ugyanakkor biztosítékot ad a gyógyszerészeknek. Nagyon hasznos lehet, hogy gyorsan le tudjuk ellenőrizni, hogy egy adott doboz gyógyszer járt-e nálunk, és mi expediáltuk-e. Ugyan sokan támadják, de pozitívan látom az elektronikus vény bevezetését is. Úgy érzem, hogy ebben a rendszerben benne van a kor kihívásaira adott válasz. Sok kiaknázatlan terület van még benne, de már azt nagy segítségnek tartom, hogy nem kell a recepteket öt évig megtartani.

Mik a terveid a jövőre nézve? Szeretnél esetleg külföldön tapasztalatot szerezni, vagy itthoni szakképzésben gondolkodsz?

Mindenképpen a közforgalomban képzelem el a jövőmet rövid- és középtávon. Úgy érzem, hogy van és lesz dolgom a következő 5-10 évben, úgyhogy egyelőre nem gondolkodom abban, hogy külföldre menjek. Aszakgyógyszerész képzésben biztos, hogy részt fogok venni, mert szerintem alapvető és már-már kötelező lépés a fejlődéshez. Több szakirány is érdekel, az is elképzelhető, hogy többet is elvégzek majd. Első körben nyilván a gyógyszertár vezetés-üzemeltetés lesz a választott szakirányom, de nagyon gondolkodom a gyógyszerész-közgazdász felsőfokú továbbképzésen is, mert úgy érzem, hogy sokat tud hozzátenni a gyógyszertárvezetési tudáshoz, szemlélethez. Hosszú távon pedig a saját gyógyszertáramat szeretném majd vezetni.

Első generációs gyógyszerész, a Debreceni Egyetem végzős hallgatója. Korábban ugyanezen az egyetemen végezte el a pszichológia alapszakot, jelenleg a mesterképzésben tanul. A gyógyszerészi diploma megszerzését követően a családi gyógyszertárban szeretne elhelyezkedni, emellett tervezi, hogy szakvizsgát szerez, és részt vesz a PhD képzésben.