A gyógyszertárak hosszú távú fenntarthatósága és az árrés

A HGYSZ és a Szinapszis patikapiaci kutatását bemutató cikksorozat utolsó részében a gyógyszertárak hosszú távú fenntarthatóságával foglalkozó kérdéseket és válaszokat járjuk körbe. Korábbi bejegyzéseinkben erre a témára már érintőlegesen kitértünk, hiszen például a munkaerőhiány, a generációváltás vagy a gyógyszertárakban forgalmazható termékek nem csak rövid, hanem hosszú távon is meghatározzák a gyógyszertárak fenntarthatóságát.

A kutatásunk adatai azt mutatják, hogy a gyógyszerészek közép- és hosszú távon hasonlóan ítélik meg a saját gyógyszertáruk és az összes többi gyógyszertár fenntarthatóságát. Mindkét esetben alapvetően semlegesen, enyhén pozitívan ítélték meg a helyzetet, egy tízfokú skálán mérve 5,6-os átlagot kaptunk.

Hogyan értékeli a gyógyszertárak fenntarthatóságát

Az 5,6-os átlag azt jelzi, hogy van egyfajta bizonytalanság a gyógyszertárak jövőjével kapcsolatban a gyógyszerészek között. Egy másik kérdésben rá is kérdeztünk, hogy a szakemberek szerint mik azok a tényezők, amik leginkább veszélyeztetik a hosszú távú fenntarthatóságot. A leggyakrabban említett válaszokat az alábbi grafikon tartalmazza.

Mi akadályozza a gyógyszertárak fenntarthatóságát

Egyértelműen látszik, hogy a gyógyszerészek fele szerint a gyógyszertárak egyik legnagyobb problémája a támogatott készítmények jelenlegi árrés rendszere. Ezeknek a gyógyszereknek az árrése államilag szabályozott, degresszív, és 5500 forint felett 990 forintban maximált. A gyógyszerészek régóta hangoztatják, hogy ideje lenne felülvizsgálni ezt a szabályozást, ezzel biztosítva a gyógyszertárak működését.

A kutatás szakmai létszámmal és munkaerőhiánnyal kapcsolatos eredményeit bemutató bejegyzésünkből már kiderült, hogy a gyógyszertárak nagy számát érinti az a probléma, hogy nem találnak megfelelő szakembereket. Ennek fényében nem meglepő, hogy ez volt a második legtöbbet megemlített veszély a fenntarthatóságra.

A gyógyszerészek szerint a harmadik legnagyobb probléma a gyógyszertárak magas működési költsége. Ez egyrészt kapcsolatban lehet az elmúlt években hirtelen növekvő bérekkel, de más forrása is lehet. Ne felejtsük el, hogy minden közforgalmú gyógyszertárnak fenn kell tartania egy komplett magisztrális laboratóriumot, melynek jelentős költségei vannak. Emellett az elmúlt évek informatikai fejlesztései az egyszeri beruházások mellett a havi fenntartási költségek növekedéséhez is hozzájárultak.

Már a kutatás tervezésekor előre lehetett sejteni, hogy a gyógyszertári árrés kérdése sok gyógyszerészt foglalkoztat, ezért az ezzel kapcsolatos véleményekre külön is rákérdeztünk. Ahogy az az alábbi grafikonon is látszik a gyógyszerészek többsége szerint mindenképpen szükség lenne a támogatott készítmények árrésének emelésére.

A támogatott készítmények árrése

Érdekes módon a válaszadók 9%-a szerint elfogadható a jelenlegi rendszer az árrés képzésére. Az árrés mértékének növelése mellett többen is jelezték, hogy a degresszívitást is meg kellene szüntetni. Figyelemre méltó, hogy ennél a kérdésnél is jelezték a gyógyszerészek, hogy ilyen árak mellett a gyógyszertárak nem működtethetők fenntartható módon. Emellett azt is érdemes megjegyezni, hogy a működéshez szükséges forrásokat már nem a támogatott készítmények, hanem más termékek forgalmazásával tudják biztosítani a gyógyszertárak.

A fenntarthatóság szempontjából nem csak az a kérdés, hogy mi veszélyezteti azt, hanem az is fontos, hogy mit tehetünk és mit teszünk azért, hogy a gyógyszertárak továbbra is működőképesek maradjanak. Ezért arra is kíváncsiak voltunk, hogy a gyógyszerészek mit tettek annak érdekében, hogy javítsák a saját gyógyszertáruk működőképességét.

A kapott válaszok alapján a gyógyszerészek elsősorban a különböző marketingeszközökhöz nyúltak, és elkezdtek hirdetni, valamint akciókat alkalmazni. A válaszadók 74%-a mondta azt, hogy fokozta a marketing tevékenységét a gyógyszertár működése érdekében. A marketing mellett sokan fektettek nagy hangsúlyt a személyes kompetenciák fejlesztésére is. A gyógyszerészek 54%-a válaszolta azt, hogy ezen a területen képezte magát vagy az alkalmazottakat. Majdnem a gyógyszerészek fele, egészen pontosan 48%-a válaszolta azt, hogy a gyógyszertárat tette vonzóbbá a betegek számára felújítással.

A felmérésből számunkra azt derült ki, hogy a gyógyszerészek nem feltétlenül borúlátók a gyógyszertárak jövőjével kapcsolatban, azonban pontosan látják azokat a veszélyeket, melyek fenyegetik a hosszútávú fenntarthatóságot. A legnagyobb problémát egyértelműen a maximált degresszív árrésben látják, melynek módosítására már régen megérett az idő. A kutatásból az is kiderült, hogy a gyógyszerészek nem ülnek tétlenül az árrés felülvizsgálatára várva, hanem aktívan tesznek is azért, hogy a gyógyszerellátás rendszere minél jobban működjön.