A telemedicina részletes szabályozása

A veszélyhelyzet megszűnését követő átmeneti rendelkezések eredetileg szeptember 16-ig engedték meg, hogy telefonon keresztül írathassuk fel a gyógyszereinket. A járvány második hullámának beindulásával azonban világossá vált, hogy erre a lehetőségre továbbra is szükség van, ezért az egészségügyi kormányzat megteremtette a telemedicina hosszú távú fennmaradásához szükséges jogszabályi környezetet. A Magyar Közlöny 206. számában jelentek meg azok a rendeletek, melyek megteremtik a feltételeket a szolgáltatás további működtetéséhez.

A telemedicinai szolgáltatások nyújtásával és az egészségbiztosítási finanszírozás elszámolásával kapcsolatos rendelkezéseket két jogszabály tartalmazza:

  • az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet,
  • és az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozható járóbeteg-szakellátási tevékenységek meghatározásáról, az igénybevétel során alkalmazandó elszámolhatósági feltételekről és szabályokról, valamint a teljesítmények elszámolásáról szóló 9/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet.

A 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet módosításai

A módosítások alapján az egészségügyi szolgáltatóknak több feltételnek is meg kell felelniük ahhoz, hogy a telemedicina keretében egészségügyi szolgáltatást tudjanak nyújtani.

Ennek keretében az orvosi rendelőknek biztosítaniuk kell:

  • az egészségügyi szolgáltató részéről szükséges infokommunikációs eszközöket,
  • az adott ellátáshoz szükséges orvostechnikai eszközöket,
  • a telemedicina ellátásra vonatkozó eljárásrendet,
  • és egy betegtájékoztatót.

A rendelet melléklete szerint a továbbiakban a háziorvosi és gyermekorvosi rendelő működésének kötelező tárgyi feltétele lesz egy távkonzultáció nyújtására alkalmas telefon, mobiltelefon vagy számítógép széles sávú internetkapcsolattal. Ez utóbbi megoldás esetben biztosítani kell a szélessávú internetkapcsolatot, a megfelelő, stabil adatátvitelt és adatbiztonságot, valamint a vírusvédelmet.

Ha valamely jogszabály az adott egészségügyi eljárás végzéséhez videokapcsolat alkalmazását írja elő, akkor a videokapcsolat létrehozására szolgáló eszközöket is infokommunikációs eszközöknek kell tekinteni. Emellett a beteg egyértelmű azonosításáról a szolgáltatónak kell gondoskodnia.

A tárgyi feltételek megteremtése mellett az is nagyon fontos, hogy a telemedicinát milyen célra és milyen szakmai kritériumok mellett alkalmazhatják az egészségügyi dolgozók. A telemedicina az orvos vagy egészségügyi szakdolgozó és a beteg közötti konzultációt, illetve az orvosok egymás közötti konzíliumát helyettesítheti. Az alkalmazása során tekintettel kell lenni az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény előírásaira is.

Ha a szakmai és tárgyi feltételek teljesülnek, akkor az orvos a telemedicina keretén belül

  • diagnózist, terápiás javaslatot állíthat fel,
  • tanácsadást, konzultációt végezhet,
  • betegirányítást láthat el,
  • beutalót adhat,
  • gondozást láthat el,
  • terápiát, rehabilitációs tevékenységet végezhet,
  • gyógyszert írhat fel,
  • elektronikus vényen rendelhető gyógyászati segédeszközt írhat fel.

A 9/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet módosításai

A 9/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet tartalmazza azokat a jogszabályi előírásokat, melyek meghatározzák, hogy az egészségügyi szolgáltatók hogyan számolhatják el az elvégzett beavatkozások után járó finanszírozást. Fő szabály szerint az egészségügyi szolgáltatás után finanszírozás csak akkor számolható el, ha a beteg személyesen is megjelent az egészségügyi szolgáltatónál.

A telemedicina bevezetésével lehetővé válik, hogy bizonyos szolgáltatásokat úgy vegyenek igénybe a betegek, hogy nem kell személyesen jelen legyenek. Ezeknek az eljárásoknak a listáját a rendelet 6. melléklete sorolja fel:

  • kontrollvizsgálat, konzílium a rendelőn kívül vagy telemedicina keretében,
  • EEG telemetriával,
  • EKG telemetriával,
  • transztelefonikus EKG alkalmazása akut kardiális kórképekben,
  • transztelefonikus EKG alkalmazása posztoperatív kardiális kórképekben,
  • transztelefonikus EKG elektív esetekben,
  • transztelefonikus EKG alkalmazása akut kardiális kórképekben mentési feladatok ellátása során,
  • vastagbélszűrés során telepatológiával küldött minta előkészítése és küldése,
  • vastagbélszűrés során telepatológiával küldött minta értékelése,
  • kiegészítő pontszám vastagbélszűrés keretében történő másod szakvélemény kiadása esetén,
  • teleradiographia dentalis,
  • fájásmonitorizálás és számítógépes értékelése/eset,
  • dokumentált pszichiátriai tanácsadás telefonon.

Összegezve a fentieket elmondhatjuk, hogy a módosításoknak köszönhetően a telemedicina hivatalosan is elfoglalta a helyét a magyar egészségügyben. Az infokommunikációs eszközök fejlődésének és terjedésének köszönhetően a jövőben várhatóan csak bővülni fog azoknak a szolgáltatásoknak a köre, melyeket telemedicina útján lehet majd igénybe venni. Ezekre a változásokra a gyógyszerészeknek is érdemes odafigyelniük, hogy a jó gyakorlatokat alkalmazni tudják majd a gyógyszerellátás területén.