Beszámoló az EFPC konferenciájáról 1. rész

Szerző: | 2021. máj. 21. | Blogbejegyzés

A Hálózati Gyógyszertárak Európai Szövetsége (European Federation of Pharmacy Chains, EFPC) március közepén tartotta éves konferenciáját, mely három fő téma köré épült: a gyógyszertárak és a gyógyszerészek pandémia alatt betöltött szerepe, a gyógyszerhiányok kialakulása és megoldása, valamint a szabályozás és az innováció szerepe a gyógyszerellátásban a járvány alatt. A konferencián elhangzottakat többrészes blogbejegyzésben mutatjuk be.

Az online térben megtartott rendezvényre számos országból több, mint 350-en regisztráltak, az előadók között pedig Kelet-Közép Európa elismert és tapasztalt szakemberei szerepeltek az egészségügy és gyógyszerellátás különböző területeiről.

Az egynapos eseményt egyszerre két helyszínről, Bukarestből és Prágából közvetítették két moderátor segítségével. A román stúdió moderátora Mihai Constantin, a román köztévé műsorvezetője volt, míg a prágai helyszínen Martin Dočkal gyógyszerész és újságíró vezette a rendezvényt.

A rendezvény Daniel Horák, az EFPC elnöke és a cseh dr. Max hálózat igazgatója köszöntőjével vette kezdetét. Köszöntőjében elmondta, hogy az EFPC célja a gyógyszertári hálózatok érdekeinek képviselete az uniós piacon, illetve olyan működési környezet létrehozása, amely a betegek számára növeli a gyógyszerellátás színvonalát. Az EFPC tagjai rendszeresen megosztják egymással a tapasztalataikat, ennek a konferenciának is ez a célja. Ezt követően köszönetet mondott a gyógyszertári dolgozóknak azért, hogy az áldozatos munkájuknak köszönhetően a gyógyszertárak a járvány ideje alatt nem zártak be, és elérhetőek maradtak a betegek részére.

A második köszöntőt a román szövetség nevében Sebastian Ring, az EFPC egyik elnökségi tagja, a Farmexim és a Help Net általános igazgatója tartotta meg.

A gyógyszertárak szerepe a pandémia idején

A konferencia első paneljében az előadók a koronavírus járvány egészségügyi rendszerekre, ezen belül a gyógyszerellátásra gyakorolt hatását vizsgálták.

Roman Prymula epidemiológus professzor, a Cseh Köztársaság korábbi egészségügyi minisztere, a koronavírus elleni vakcinákat és a velük kapcsolatos tényeket mutatta be, valamint cáfolta az oltásokkal kapcsolatos tévhiteket. A világ még küzd a járványhelyzettel, ezért a legfontosabb feladat megtalálni a kiutat, melyre jelenleg a leghatékonyabb eszköz a vakcináció. Normál esetben egy vakcina kifejlesztése és engedélyeztetése 5-10 évet is igénybe vehet, a koronavírus elleni oltás esetében azonban 6-18 hónap alatt sikerült a kutatóknak megalkotniuk az oltásokat. A szakemberek több megközelítést alkalmaztak a vakcina kifejlesztése során, így többek között van mRNS alapú oltás (például a Pfizer/BioNtech és Moderna), vektor alapú vakcina (AstraZeneca és Szputnyik V), inaktivált vírust tartalmazó vakcina (Sinopharm és Sinovac), valamint fehérje alapú vakcina (Medicago). Ezek nagy hatékonyságú készítmények, melyek számos esetben hatásosak a különböző vírusvariánsok ellen is.

Az oltási programok kidolgozása során számos szempontot kell figyelembe venni, ilyen például a vakcinák tárolása, a többdózisos oltások közötti időtartam meghatározása, a kigyógyult fertőzöttek beoltása.

Prymula professzor számos tévhitet is cáfolt az előadása során. Megerősítette, hogy a koronavírus elleni vakcinától nem lehet elkapni a betegséget, mivel az oltás nem juttat be élő vírust a szervezetbe, valamint, hogy a fertőzést követően is érdemes oltatni. Ugyancsak megerősítette, hogy a vakcina nem módosítja a DNS-t, és a későbbi gyermekvállalást sem befolyásolja.

A panel második előadója, Alexandru Rafila mikrobiológus professzor, a román Parlament alsóházának elnökhelyettese és Románia WHO-ba delegált képviselője, az egészségügyi rendszerek pandémiára adott válaszairól és azok ellenállóképességéről beszélt. Rafila professzor kiemelte, hogy a koronavírus járvány nem csak az egészségügy területén okozott jelentős veszteségeket, hanem a globális gazdaságra is negatív hatással volt. A pandémia rámutatott néhány alapvető rendszer törékenységére, és felhívta a figyelmet az erőforrások tartalékolására a váratlan események miatt bekövetkező problémák kezelésére. Ugyanakkor pozitívumként említette, hogy a vakcinafejlesztések évek helyett csak kevesebb, mint egy évet vettek igénybe.

A gyógyszertárak a világ minden táján a koronavírus járvány elleni védekezés frontvonalában működtek. A pandémia során a patikák gyakran az elsőként felkeresett egészségügyi intézményekké váltak, mivel akkor is elérhetőek maradtak a korlátozások idején, amikor sok más egészségügyi szolgáltató távoli elérésű kommunikációra váltott. Számos országban a gyógyszerészek jelentős szerepet játszottak a koronavírus elleni oltás adminisztrációjában és beadásában, valamint bevonták őket a gyorstesztek elvégzésébe és a pozitív tesztek hatóságok felé történő jelentésébe is.

A jelenlegi járvány világszerte próbára teszi az egészségügyi rendszerek válaszadó és teherbíró képességét. Az ellátórendszerek még azokban az országokban is a kapacitásaikon túl működnek, amelyek megfelelő forrásokkal rendelkeztek. Az elmúlt hónapok tanulsága, hogy át kell alakítani a járványok kezelésének paradigmáját, és meg kell erősíteni az egészségügy válaszadó képességét. Emellett a különböző országok kormányainak nyitottabbnak kellene lennie azokkal az ágazatokkal, például a gyógyszerkiskereskedelemmel szemben, amelyek válsághelyzetben segíteni tudják az egészségügyi ellátás tehermentesítését.

A panel utolsó előadójaként Daniel Horak beszélt a pandémia gyógyszerellátást érintő hatásairól, valamint a fogyasztói szokások változásáról a cseh tapasztalatok alapján. 2020 márciusában hazánkhoz hasonlóan Csehországban is korlátozásokat vezettek be a boltok és a vendéglátóhelyek nyitvatartására vonatkozóan. A gyógyszertárak már a veszélyhelyzet bevezetése előtt tapasztalták, hogy a lakosság elkezdte felhalmozni a számukra felírt vényköteles gyógyszereket, valamint jelentősen nőttek az igények a védőeszközök, egyes OTC készítmények és a táplálékkiegészítők iránt. A veszélyhelyzet kihirdetését követően a piac bevétele jelentősen zuhant, melynek fő okai a kiváltott receptek számának 44 százalékos csökkenése, a gyógyszer és védőmaszkok hiánya, és a már korábbi gyógyszerfelhalmozás volt.

Általánosságban elmondható, hogy a korlátozások következtében rendkívüli módon nőtt az online vásárlások jelentősége, és ebben a gyógyszertárak sem voltak kivételek. A cseh szövetség tagjainak adatai alapján az online gyógyszertárakban kiemelkedően nőtt a forgalom, míg a hagyományos gyógyszertárak bevétele a 2019-es szint alá süllyedt. Az első hullám idején a legnépszerűbb termékek az e-gyógyszertárakban az étrendkiegészítők voltak, amely iránt a kereslet jelentősen nőtt a járvány előtti időszakhoz képest. Emellett természetes nőttek az igények a lázcsillapítók, a vitaminok, a védőeszközök, valamint az állatgyógyászati készítmények iránt is. Március elején úgy tűnt, hogy az online vásárlások üteme akár éveket is ugorhat előre, ám a nyári hónapokban az online forgalom elmaradt a várakozásoktól. A piac egészen ősz elejéig stagnált, és csak szeptemberben vett újra lendületet.

A járvány hatására felgyorsultak bizonyos innovációk a gyógyszerellátás területén. Ilyen például az e-recept használata, a vényfoglalás gyakorlata, vagy akár a vényköteles gyógyszerek házhozszállítása. Az elektronikus receptet már 2017-ben kötelezően bevezették Csehországban, mely a járvány alatt különösen hasznosak bizonyult. A rendszer bevezetésének számos ellenzője volt, például a háziorvosok nagy része vagy éppen a cseh gyógyszerészi kamara, tulajdonképpen a Cseh Hálózatos Gyógyszertárak Szövetsége volt az egyetlen, amely teljes mértékben támogatta a rendszer elindítását. A járvány alatt megtöbbszöröződött az elektronikus formában kiadott receptek száma, a SMS-ben fogadott e-receptek aránya 2019-ben 14,75 százalék volt, míg 2020 márciusában elérte az 54 százalékot, és a további hónapokban sem csökkent 35 százalék alá. Emellett sokat használták az e-személyi igazolványukat is gyógyszerek kiváltásához.  Ugyancsak jelentősen nőtt a vényfoglalás gyakorlatával élők száma. Ez a lehetőség már a járvány előtt is nyitva állt a betegek számára, de az első hullám alatt vált a vényfoglalás alapvető szolgáltatássá, amely összekötötte az online teret és a hagyományos gyógyszertárakat.

A vényköteles gyógyszerek házhozszállítására a jogszabályok értelmében nincsen lehetőség Csehországban, de a hatóságok és a szabályozók döntése értelmében a járványhelyzet okozta nehézségek miatt bizonyos feltételek mellett nem léptek fel a szolgáltatás ellen. Így megnyílt a lehetőség a gyógyszertárak előtt, hogy teszteljék a vényköteles gyógyszerek házhozszállítását 65 évnél idősebb betegek részére. Az igények alacsonyabbak voltak, mint arra számítani lehetett, de ez betudható annak, hogy nem normál körülmények között lehetett kipróbálni a szolgáltatás hatékonyságát. A lehetőség arra mindenképpen megfelelő volt, hogy magát a logisztikai rendszert teszteljék a gyógyszertárak. A kérdés ott van a döntéshozók előtt, és remélhetően a közeljövőben kiderül, hogy lehet-e vényköteles gyógyszert házhoz szállítani, és ha igen, akkor milyen szabályozás mentén.

Beszámolónkat hamarosan folytatjuk.

Hírlevél feliratkozás

Ha szeretnél értesülni a legújabb hírekről, akkor iratkozz fel a hírlevelünkre.