Erre hivatkozz, ha illegális gyógyszerforgalmazást tapasztalsz

Gyógyszertári dolgozóként a munkánkból kifolyólag sokkal érzékenyebben reagálunk minden gyógyszerrel kapcsolatos jelenségre. Ennek egyik jele, hogy azonnal felkapjuk a fejünket, ha azt látjuk, hogy egy internetes babás-mamás fórumon vagy a piacon járva a portékák között magánszemélyek gyógyszereket árulnak. Sokan ilyen esetekben segítő szándékkal megpróbálják felhívni az illető figyelmét arra, hogy megfelelő engedély nélkül tilos gyógyszert forgalmazni. Azonban a dolgukat nagyban nehezíti, hogy nem mindig tudják, hogy melyik jogszabályra kell hivatkozniuk. A mai blogbejegyzésben ehhez szeretnénk segítséget nyújtani.

Erre hivatkozz, ha illegális gyógyszerforgalmazást tapasztalsz

Engedély nélküli gyógyszerforgalmazás

A gyógyszerészek bizonytalanságát ezen a téren az okozza, hogy mi alapvetően azokat a gyógyszerellátással kapcsolatos jogszabályi előírások ismerjük, melyeket a legális ellátási lánc szabályozására hoztak létre. Ahhoz, hogy hatásosan érvelni tudjunk, meg kell ismernünk a gyógyszerhamisításra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel is. A hamisított gyógyszer fogalmát a 2005. évi XCV. törvény (Gyógyszertörvény) definiálja az alábbiak szerint.

Hamisított gyógyszer lehet az a gyógyszer, amellyel kapcsolatban az alábbiak valamelyike hamisan van feltüntetve:

  • az azonossága (csomagolása, címkézése, megnevezése, a hatóanyagokat, segédanyagokat és azok hatáserősségét jelölő összetétele),
  • az eredete (a gyártója, a gyártó országa, a származási országa vagy a forgalombahozatali engedély jogosultja),
  • az előtörténete (az alkalmazott forgalmazási lánc azonosítását lehetővé tevő nyilvántartások és dokumentumok).

Nagyon fontos kitétel, hogy a nem szándékos minőségi hibás készítmények nem számítanak hamisított gyógyszereknek.

Ha megnézzük a Gyógyszertörvény definíciójának utolsó pontját, akkor láthatjuk, hogy nem csak azok a gyógyszerek lehetnek hamisítottak, amiket engedély nélkül gyártottak. Hamisított gyógyszernek számít az a készítmény is, melyet ugyan az arra jogosult gyártott le, azonban nem dokumentált megfelelően az útja az ellátási lánc során. Az egyik legfontosabb elvárás a legális gyógyszerforgalmazással szemben, hogy a gyógyszerek útja végig nyomon követhető maradjon, és probléma esetén bármikor visszakereshető legyen.

A legálisan gyártott, de illegálisan forgalmazott készítmények esetében a gyógyszer előtörténete az, ami hamissá válik. Sokan csak arra gondolnak, hogy megszabadulnak a feleslegessé vált gyógyszereiktől, azonban ezzel jogilag gyógyszerhamisítást követnek el. Ennek a jogsértő magatartásnak a szankcióit pedig a Büntető Törvénykönyv (Btk.) tartalmazza.

A gyógyszerhamisítás büntetése

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényt nem is olyan régen pont azért módosították, hogy a gyógyszerhamisítással kapcsolatos rendelkezéseket tovább szigorítsák. A Btk. erről szóló fejezete szerint, aki meghamisított gyógyszert forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, illetve indokolatlan mennyiségben kínál, átad, az alapesetben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A szigorítás indokolásában a jogalkotó kifejezetten és egyértelműen leírta, hogy „hamisított gyógyszernek minősül az olyan gyógyszer is, amelyet a legális ellátási lánc megszakításával, jogellenesen, kereskedelmi céllal értékesítenek.” Tehát a gyógyszertárból egyszer már kiadott készítményeket már nem lehet magánszemélyeknek, engedély nélkül, kereskedelmi céllal tovább értékesíteni. Ha fel szeretnénk hívni valakinek a figyelmét arra, hogy jogsértő magatartást folytat, akkor gyógyszerészként erre tudunk hivatkozni.

Illegális internetes gyógyszerforgalmazás

Az esetek nagy részében ma már sokan az internetet használják arra, hogy megszabaduljanak a számukra feleslegessé vált holmiktól. Ezek közé tartozhatnak gyógyszerek is, melyeket internetes fórumokon vagy apróhirdetési oldalakon próbálnak meg eladni az emberek. Ha a világhálót böngészve ilyet tapasztalunk, akkor az eddig felsorolt hivatkozásokon kívül van még egy lehetőség a kezünkben.

Az Európai Unió területén a gyógyszerek interneten keresztüli forgalmazásának alapjait az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve határozza meg. Az irányelv alapján az Unió területén interneten keresztül csak az forgalmazhat gyógyszert, aki az adott tagállamban rendelkezik gyógyszerforgalmazási engedéllyel. Magyarországon ilyen engedélyt kizárólag gyógyszertárak szerezhetnek, még a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazó helyek sem tehetnek fel a webshopjukba ilyen készítményeket.

Az engedély igazolására a honlapon fel kell tüntetni egy egységes uniós logót, melyet be kell linkelni az engedélyező hatóság weboldalára. Így minden vásárló megbizonyosodhat arról, hogy az interneten legális forrásból vásárol gyógyszert. Ha ilyen logó nincs vagy nem gyógyszertár üzemelteti az oldalt, akkor az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek (OGYÉI) joga van hozzá, hogy elérhetetlenné tegye az adott oldalt. A letiltott honlapok listáját a hatóság ezen az oldalon rendszeresen közzé is teszi.

A honlapok üzemeltetői általában együttműködnek a hatósággal, ezért nagyon sok gyógyszeres apróhirdetést és fórumbejegyzést töröltek már emiatt. Ha valaki ilyen hirdetésre bukkan az interneten, akkor a felhasználó mellett vagy helyett érdemes lehet az oldal üzemeltetőjének is írni. Lehet, hogy az ő megkeresésével hamarabb célt érünk. Ha ez sem segít, akkor bejelentést is tehetünk a hatóságnak a hamisgyogyszer@ogyei.gov.hu e-mail címre.

Mindannyiunk közös érdeke, hogy a betegek olyan gyógyszerekhez jussanak, melyek megfelelő minőségűek, biztonságosak és hatékonyak. A biztonság egyik feltétele, hogy a fogyasztók a jól nyomon követhető és ellenőrzött ellátási láncon keresztül jussanak hozzá a gyógyszereikhez. A hamisított készítmények elleni küzdelemmel ehhez akár mi magunk is hozzájárulhatunk, ha illegális forgalmazást tapasztalunk, és megpróbálunk tenni ellene.