Gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazás állami támogatással

Az elmúlt hetekben több kormányzati, szakmai és piaci szereplő is beszámolt arról, hogy a kormányzat a Magyar Falu Program keretében új programot indít a kistelepülések boltjainak támogatására. A vidéki lakosság életkörülményeinek javítása érdekében jelentős összeggel támogatják a boltok létesítését, felújítását, az eszközök beszerzését és a bérköltségek egy részét. A pályázat részeként a kisboltok támogatást igényelhetnek a gyógyszerek gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazására is. A pályázat részletes feltételeit tartalmazó kormányrendelet múlt hét pénteken jelent meg a Magyar Közlönyben.

Szövetségünk alapvetően egyetért azzal a kormányzati céllal, hogy támogatni kell a kistelepüléseken élő lakosság életkörülményeinek javítását. Ezen belül nagyon fontosnak tartjuk, hogy az itt élők számára is biztosítva legyenek a magas szakmai színvonalú gyógyszerellátás feltételei. Véleményünk szerint a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazás bővítése és állami támogatása nem a megfelelő lépés a gyógyszerellátás fejlesztésére.

A pályázati rendszer részletes szabályai

A pályázati rendszer részletes szabályait a 62/2021. (II. 12.) Korm. rendelet tartalmazza. A rendelet alapján 2000 fő alatti településeken található kisboltok pályázhatnak támogatásra. Azokon a településeken, ahol semmilyen gyógyszertár nem működik (közforgalmú, fiók, kézi), a pályázat részeként gyógyszertáron kívüli gyógyszer forgalmazását is lehet vállalni.

Ennek feltétele, hogy a kisbolt a gyógyszerek beszerzésére szerződést köt a közúton legközelebb megközelíthető közforgalmú gyógyszertárral. Ha a legközelebbivel valamilyen ok miatt nem jön létre a szerződés, akkor a következő legközelebbi gyógyszertárral is lehet szerződést kötni, de legfeljebb 30 kilométeren belül. Az üzletnek a szerződést a pályázat során be kell mutatnia.

A támogatott üzletek a pályázatban szereplő vállalt szolgáltatásokat (gyógyszerforgalmazás, postai szolgáltatások, közösségi tér kialakítása) legalább öt évig fenn kell tartaniuk. A gyógyszerek gyógyszertáron kívüli forgalmazásához értelemszerűen biztosítani kell a jogszabályok által előírt feltételeket és a be kell szerezniük az OGYÉI engedélyét is.

A kormányrendelet március elsején lép hatályba, a pályázatok benyújtási határidejét a program lebonyolítója legkésőbb 2021. április 1-jéig közzé teszi.

Problémák a betegellátás szempontjából

A legfontosabb probléma a tervezett intézkedéssel az, hogy a befektetett állami támogatás ellenére szinte semmit nem javít majd a kistelepülések gyógyszerellátásán.

Az első gondot a forgalmazható gyógyszerek szűk köre jelenti. A vény nélküli készítmények közül csak azokat lehet gyógyszertáron kívül forgalmazni, melyekre az OGYÉI engedélyt ad. Az engedélyezett készítmények listáján az összes kiszerelést és hatáserősséget beleszámolva is kevesebb, mint 350 gyógyszerkészítmény szerepel jelenleg.

Emellett azt is tudjuk, hogy a rendkívül szűk lista ellenére a forgalmazható termékek közül is csak nagyon keveset forgalmaznak ténylegesen az üzletek. Az elmúlt 15 évben a gyógyszerek forgalmának csak minimális részét tette ki a gyógyszertáron kívüli forgalmazás. Erre a szolgáltatásra gyakorlatilag elhanyagolható a lakossági igény.

Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy a program részeként létrejött gyógyszerforgalmazó helyek csak a termékek igen szűk körét fogják tudni kínálni a lakosság részére, ami összehasonlíthatatlanul kevesebb lesz egy gyógyszertár kínálatához képest.

A lakosság körében a gyógyszerek legnagyobb részét jellemzően az idős, krónikus betegek alkalmazzák. Nekik főleg vényköteles és csak gyógyszertárból beszerezhető készítményekre van szükségük a terápiájukhoz. A tervezett állami támogatási program semmit nem javít ezeknek a készítményeknek a könnyebb beszerzésében. Ezeket a gyógyszereket a betegeknek továbbra is gyógyszertárakból kell beszerezniük, ahol a vénykötelesek mellett majd megvásárolják a vény nélküli készítményeket is.

Mindezek mellett szakmai szempontból az is fontos, hogy a készítmények mellett a betegek szakszerű és pontos információkkal is rendelkezzenek a gyógyszerek alkalmazásával kapcsolatban. A gyógyszertáron kívüli forgalmazóhelyek ilyen szakmai információval nem tudnak szolgálni, és jogszerűen nem is adhatnak. A betegek a gyógyszerelésükkel kapcsolatos kérdéseikkel továbbra is a gyógyszertárak szakmai személyzetéhez fordulhatnak majd, ezért érdemesebb lenne a kisboltok gyógyszerforgalmazása helyett a gyógyszertárak jobb lakossági elérhetőségét államilag finanszírozni.

Ezen kívül meg kell említenünk a gyógyszertáron kívüli forgalmazóhelyek árképzését is. A közforgalmú gyógyszertárak értelemszerűen csak kiskereskedelmi áron fogják tudni átadni a készítményeket az üzleteknek. Ezt követően a kisboltok is rá fogják tenni a saját kiskereskedelmi árrésüket a beszerzett készítményekre, hiszen másképp nem érné meg forgalmazni azokat. Mindezek következtében törvényszerű, hogy az így beszerzett gyógyszereket csak magasabb áron lehet majd megkapni a kisboltokból, mintha eleve gyógyszertárban vásárolnák meg azokat a betegek.

Problémák a gyógyszerellátás szempontjából

A Gyógyszergazdaságossági törvény rendelkezései alapján a gyógyszerforgalmazásra engedéllyel rendelkező üzletek gyógyszereket csak gyógyszer-nagykereskedőktől szerezhetnek be. Ennek az előírásnak szakmai és minőségbiztosítási okai vannak, amelyek célja a gyógyszerellátási lánc folyamatosságának biztosítása. A most megjelent kormányrendelet ezt a kialakult rendszert egészíti ki azzal, hogy lehetővé teszi az üzletek számára, hogy a gyógyszereket egy másik gyógyszer-kiskereskedelmi egységből, azaz a közforgalmú gyógyszertárakból szerezzék be.

A kormányrendelet hatására a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazás szabályozása és ellenőrzése kettéválik majd. Lesznek a gyógyszer-nagykereskedők által ellátott, és lesznek a közforgalmú gyógyszertárak által ellátott üzletek, melyek működésére eltérő szabályok vonatkoznak majd.

Értelemszerűen sem az üzletek, sem a gyógyszertárak nem rendelkeznek azokkal a feltételekkel, melyeket a gyógyszer-nagykereskedőknek kell biztosítaniuk ahhoz, hogy megkapják a gyógyszerészeti hatóság engedélyét a gyógyszerek szállítására. Ezért ki kell dolgozni azokat a szakmai szabályokat, amelyek meghatározzák, hogy hogyan jutnak el a gyógyszerek a közforgalmú gyógyszertárakból az üzletekbe.

Elsősorban azt kell tisztázni, hogy ki a felelős a gyógyszerek minőségének biztosításáért, amíg a gyógyszerek eljutnak a kisboltokba. Logisztikai szempontból mindkét fél ugyanolyan alkalmas a szállításra, azonban a felelősségi köröket mindenképpen tisztázni kell. Természetesen ugyanez igaz az üzletekből a gyógyszertárakba visszaküldött gyógyszerek szállítására és dokumentációjára is.

Emellett arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazó helyek is részt vesznek a gyógyszerhulladék lakossági begyűjtésében. Tehát egyértelműen meg kell határozni, hogy hogyan történik az üres lakossági hulladékgyűjtő dobozok eljuttatása az üzletekbe, és hogy hogyan gyűjtik be a gyógyszertárak a megtelt tárolóedényeket.

A szakmai és minőségbiztosítási feladatok megoldása mellett a pályázati rendszerrel kapcsolatban is felmerül több kérdés. Ezek egyike, hogy a kormányrendelet szerint az üzletnek elsősorban a legközelebbi gyógyszertárral kell szerződést kötnie, és csak akkor választhat másikat, ha a szerződés valamilyen okból nem jön létre. A rendelet nem részletezi ezeket az okokat, így adott esetben akár az is elegendő indok lehet, hogy az üzlet egy másik gyógyszertárral akar szerződést kötni.

Szövetségünk javaslata

Összességében elmondhatjuk, hogy számos szakmai probléma merül fel a tervezett program gyógyszerforgalmazással kapcsolatos rendelkezéseivel. Szövetségünk álláspontja szerint a lakossági gyógyszerellátás elérhetőségét és minőségét nem a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazás állami támogatásával, hanem a közforgalmú és fiókgyógyszertárak szolgáltatásainak és működési feltételeinek javításával lehet elérni. Az ezzel kapcsolatos részletes javaslatainkat hamarosan bemutatjuk.