Hatékonyak-e a porcvédő készítmények?

A 2018 szeptemberében megtartott XXIV. Országos Gyógyszertári Asszisztens Továbbképző Előadói Vándorserleg Verseny első helyezettje Grigonca Márton debreceni asszisztens lett „Hatékonyak-e a porcvédő készítmények?”  című előadásával. Az alábbiakban az előadás szakmai anyagának rövid összefoglalóját olvashatják. 

Hatékonyak-e a porcvédő készítmények?

Magyarországon a térdízületi oszteoartritisz, illetve a porckopás a leggyakoribb betegségek közé tartoznak az idősödő társadalom körében, de egyre gyakrabban érinti a fiatalokat is. Egy 2009-es uniós felmérés szerint hazánkban minden negyedik nőt, illetve minden hatodik férfit diagnosztizáltak már ilyen problémával, mellyel európai viszonylatban is listavezetők vagyunk.

A porckopás gyógyításának lehetséges eszközei közé tartozik az ízületi protézis beültetése, valamint az őssejtterápia. Előbbi esetében a műtéti beavatkozástól való félelem, utóbbinál pedig a legtöbb ember számára megfizethetetlen költségek jelenthetik a visszatartó erőt. A harmadik lehetséges megoldás az ún. lassan ható tüneti szerek használata lehet, melyek a terápiás repertoár kulcsfontosságú elemei.

A legrégebbi és legjobban ismert hatóanyagok a területen a glükózamin, az MSM és a kondroitin. Általánosságban elmondható, hogy ezek a molekulák alkotják a porcvédő készítmények alapját, önmagukban, egymással vagy más növényi kivonatokkal kombinálva. Az elmúlt években számos kutatás eredménye látott napvilágot ezeknek a hatóanyagoknak a hatásosságát illetően, valamint több metaanalízis is készült, azonban a jótékony hatásukról a mai napig nem sikerült egy egységesen elfogadott álláspontot kialakítani.

Az első komolyabb kutatás az Egyesült Államokban készült 2008-ban. Ez egy 24 hónapon át tartó placebo kontrollált, kettős vak vizsgálat volt, melyben 662 térdízületi gyulladásban szenvedő alany vett részt. Arra kerestek választ, hogy a placebóhoz képest mennyire hatékonyan képesek csökkenteni ezek a szerek a fájdalmat, javítani a mozgásfunkciót és milyen hatással vannak a betegség progressziójára.

A vizsgálat lezárultával arra az eredményre jutottak, hogy ezek a készítmények sem önmagukban, sem egymással kombinálva nem hatékonyak. Az önmagában adott glükózamin-szulfát esetében ugyan megfigyeltek kedvező hatásokat, azonban ez az érték nem érte el a klinikailag jelentős hatás minimumát.

Ezeket a következtetéseket erősítette meg a berni Egyetem kutatói által 2010-ben készített metaanalízis is, melyben a területen addig elvégzett kutatások eredményeit vetették össze. A szerzők végső ajánlása az volt, hogy a biztosítók ne támogassák ezeket a készítményeket, illetve ne javasolják szedésüket olyan betegeknek, akik korábban még nem használták őket.

Ezen és az ezekhez hasonló vélemények és megállapítások hatására nem csak a betegek egy része, de sokszor a kezelésben érintett szakemberek is szkeptikussá váltak a készítmények hatásosságát illetően. Mindeközben a betegek másik része rendületlenül kiállt amellett, hogy jótékonyan hatnak rájuk ezek a szerek.

Az itt feszülő ellentmondást végül az újabb kutatások és metaanalízisek oldották fel, melyek rávilágítottak arra, hogy lényeges eltérések lehetnek a különböző készítményekben felhasznált alapanyagok között.

Mind a glükózamin, mind a kondoroitin biológiailag aktív molekulák. A kondroitin-szulfátot állati eredetű porcszövetből állítják elő, ebből kifolyólag molekulatömege, szulfatáltságának mértéke és mintázata változatos lehet. A rákok páncéljából vagy kagylók héjából nyert glükozamin molekula izoláláskor nem stabil, normál körülmények között könnyen oxidálódik, degradációja már 4 óra múlva észlelhető. Csak megfelelő hordozóközegben válik alkalmassá szájon át történő bevételre.

Egy 2014-es metaanalízisben már figyelembe vették, hogy a vizsgált tanulmányokban milyen minőségű glülózamin készítményeket használtak. Azt találták, hogy a farmakológiai tisztaságú glükózamin-szulfáttal (pCGS) végzett vizsgálatokban a fájdalomra gyakorolt hatás ugyan csupán mérsékelt, azonban ez így is meghaladja a paracetamolét, és azonos nagyságrendű a rövid távon, orálisan szedett NSAID készítményekével. Hosszú távon alkalmazva pedig sikeresen lassítja az ízületi rés beszűkülését. Az ettől eltérő minőségű glükózamin készítményekről ugyanez már nem mondható el.

A pCGS glükózamin-szulfát és nátrium-klorid elegye. Ez egy egyedülállóan stabil formula, mely szobahőmérsékleten 60%-os páratartalom mellett 1 év után is tökéletesen megőrzi eredeti szerkezetét. Ez a stabilitás biztosítja a nagyfokú hasznosulást a szervezetben, illetve így lesz képes elkerülni a „first pass” metabolizmus általi nagyfokú degradációt.

Farmakokinetikai vizsgálatok kimutatták, hogy napi egyszeri 1500 mg-os dózis átlagosan 9 µM-os stabil plazmakoncentrációt képes létrehozni. Ezzel szemben a gyakran alkalmazott glükózamin-hidroklorid csupán 2,7 µM csúcskoncentrációt eredményez. Ez azért lényeges, mert humán kondrocita sejtvonalon végzett kutatások azt mutatták, hogy a glükózamin 10 µM-os koncentrációban fejti ki maximális gátló hatását a proinflammatorikus IL-1β gyulladásos markerekre és a mátrix degradációs fehérjék expressziójára.

Mivel a porckopás rendkívül gyakori betegség Magyarországon, nem meglepő, hogy a hazai étrend-kiegészítő piac egyik legnagyobb szeletét hasítják ki maguknak a különböző porcvédő készítmények.  Miután ezeknek a termékeknek forgalomba hozatalához – a gyógyszerekkel ellentétben – nincs szükség előzetes hatósági engedélyeztetésre és klinikai vizsgálatokra, nagyon sok kétes minőségű termékkel lehet találkozni. Nekünk, gyógyszertári dolgozóknak a feladatunk, hogy az érintett betegeket naprakész információkkal lássuk el.

Fontos, hogy csak igazoltan hatékony, gyógyszerminőségű készítményt ajánljunk. A glükózamin-szulfát hatásos napi adagja 1500 mg, a kondroitin-szulfáté 800 mg. Célszerű a napi dózist egy adagban, mindig a nap azonos szakában bevenni. A készítmények kúraszerű alkalmazása javasolt, de mivel mellékhatásaik elenyészőek, tartós szedésük sem okoz problémát. Emiatt mindenképpen előbb választandó szerek krónikus fájdalommal járó tünetek kezelésére, mint a nem szteroid gyulladáscsökkentők. Érdemes a két hatóanyagot váltogatni. Együtt adásuk kerülendő, mivel rontják egymás felszívódását.

Mindezek mellett természetesen fel kell hívni a betegek figyelmét a megelőzés fontosságára is. Az egészséges és változatos táplálkozás, a megfelelő napi folyadékbevitel és a rendszeres, de nem túlzásba vitt sportolás mind segíthet az oszteoartritisz megelőzésében.

Grigonca Márton

Grigonca Márton 2012-ben végzett a Debreceni Egyetemen geográfusként. Innen kalandos út vezetett a Hungaropharmán át a gyógyszertárig. 2016-ban kezdte el a gyógyszertári asszisztens képzést és került gyakorlatra a debreceni Máltai Patikába, ahol a mai napig dolgozik. Itt egy olyan inspiráló közegbe került, ahol azonnal megszerette a gyógyszerészetet és tudta, hogy ez az a terület, ami igazán érdekli és amivel a jövőben foglalkozni szeretne.