Lefektették az e-egészségügy alapjait

Bár az elmúlt években számos hír terjedt arról, hogy Magyarországon is bevezetik az elektronikus receptet, erre ezidáig nem került sor. Legutóbb az OEP adott ki egy sajtóközleményt, melyben 2013. végét jelölték meg az eRecept bevezetésének határidejeként. Miután ez sem teljesült, hosszú ideig nem lehetett hallani semmilyen előrelépésről az ügyben. A közelmúltban azonban nagyot változott a helyzet.

Először csak néhány újságcikkben olvashattunk arról, hogy jelentős fejlesztés készül a magyar e-egészségüggyel kapcsolatban, majd szeptemberben két ingyenes továbbképzést is tartott az AEEK orvosoknak és gyógyszerészeknek azzal a céllal, hogy tájékoztatást adjanak a készülő új rendszerrel kapcsolatban. Az ezeken a képzéseken elhangzott információk alapján megpróbálunk egy általános képet adni arról, hogy hogyan működik majd hazánkban az e-egészségügy rendszere.

A rendszer megvalósításáért az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK, korábbi nevén GYEMSZI) a felelős. Az Európai Unió támogatásával működő projektben az ÁEEK-nak több partnere is van: az OEP, az ÁNTSZ OTH, az ENKK, a NISZ és a KIFÜ. A kapcsolódó TIOP pályázatokra vonatkozó adatokat az alábbi oldalon találják meg az érdeklődők.

hgysz_image_20150930

Természetesen a felesleges technikai részletek helyett mindenkit jobban érdekel az, hogy a valóságban hogyan is épül fel a rendszer, és hogyan fog napi szinten működni. Az egész e-egészségügy lelke tulajdonképpen az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) névre elkeresztelt központi adatbázis lesz, mely az egészségügy összes szereplőjének, a lakosságnak, az egészségügyi dolgozóknak és az egészségügyi intézményeknek az adatait is tartalmazza majd.

A legtöbb adat természetesen a rendszerben lévő betegekkel lesz kapcsolatos. A rájuk vonatkozó nem egészségügyi adatokat (pl.: név, cím, születési dátum stb.) a népesség nyilvántartási adatbázisokból, az egészségügyi adatokat pedig az egészségügyi hatóságoktól és intézményektől gyűjtik össze. Az egészségügyi dolgozókra vonatkozó alapvető adatokat az ENKK által kezelt alap- és működési nyilvántartás szolgáltatja, míg az egészségügyi intézmények és szolgáltatók adatait az engedélyező hatóságok biztosítják majd. A rendszer megfelelő működéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a feltöltött adatok naprakészek és pontosak legyenek. Ez várhatóan a részt vevő szervezetek egyik fő feladata és kihívása lesz.

Az EESZT adatbázissal történő, illetve az EESZT-hez kapcsolódó intézmények, szakemberek és betegek közötti kommunikációt az EESZT-hez kapcsolódó ún. szolgáltatásbusz (ESB) biztosítja majd. Ehhez a szolgáltatásbuszhoz kapcsolódnak például a kórházi informatikai rendszerek, a háziorvosi rendszerek és a gyógyszertári elszámoló rendszerek is. Ez teszi lehetővé azt, hogy a különböző egészségügyben működő informatikai rendszerek által generált adatok előre meghatározott módon kerüljenek be a Térbe.

Mint az az eddigiekből is kiderül, az egészségügyi dolgozók munkájában az e-egészségügy nem hoz radikális változást. Ugyanazokon a munkaállomásokon a megszokott rendszereinkkel, a megszokott munkánkat végezzük majd. Az intézmények által használt rendszereket a megfelelő kommunikáció és a pontos adatrögzítés érdekében akkreditálni fogják.

Egyszerű példaként vegyük egy vérvétel laboreredményeit. A laboratóriumokban alkalmazott informatikai rendszerektől függően számos formátumban kaphatunk eredményt az elvégzett vizsgálatról. Az EESZT használata esetén azonban a laboratórium által használt program adatait az adatbázisba történő rögzítés előtt átalakítják, és a Tér előírásai szerinti formátumban tárolják. Ha ezeket az eredményeket lehívják (például a kezelőorvos), akkor a standard módon eltárolt adatokat ismét átalakítják, ezúttal annak megfelelően, hogy kinek és hol kell megjeleníteni azokat. Ez teszi lehetővé azt, hogy ugyanazt az adatot mindenki a saját informatikai környezetének megfelelően láthassa.

Az orvosi és patikai szoftvereken kívül még egy lehetőség lesz az EESZT-hez való csatlakozásra. Létrehoznak egy olyan korszerű portált, amelyet több platformon (számítógép, okostelefon, tablet) is kényelmesen lehet használni. Ezen az oldalon férhetnek majd hozzá saját adataikhoz a betegek, az egészségügyi szakemberek és az intézmények is.

És ezzel el is érkeztünk az e-egészségügy egyik legnagyobb kihívásához: az adatvédelemhez. Teljesen nyilvánvaló, hogy az emberek legérzékenyebb adatai az egészségükkel kapcsolatosak, ezért kiemelten fontos ezek védelme. A rendszer fejlesztői ezért már a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt fektettek az adatvédelem biztosítására.

Az manapság már teljesen természetes, hogy minden egyes tevékenység naplózásra kerül, és bármikor visszakereshetővé válik. De a tevékenységek rögzítése mellett nagy hangsúlyt fektettek a felhasználók azonosítására is. Az EESZT használatához a felhasználók csak azután szerezhetnek jogosultságot, ha előzőleg megtörtént az ügyfélkapus azonosításuk. Ez alapvetően még a betegekre is igaz, bár az ő esetükben tervezik olyan módszer megteremtését is, melynek segítségével ügyfélkapus azonosítás nélkül, de biztonságosan hozzáférhetnek az adataikhoz.

A megfelelő beazonosítást követően minden egyes felhasználóhoz a végzettsége és munkaköre alapján a megfelelő jogosultságokat rendelik hozzá. Így minden egyes alkalommal, ha adatokhoz kívánunk hozzáférni a Térből, akkor egy ötszintű biztonsági ellenőrzésen esünk át, mielőtt bármit is tehetnénk. Ha a szakember megfelelt az azonosításon, csak azokat az információkat látja majd, amihez jogosultsága van. A háziorvos például hozzáférhet majd a korábbi leleteinkhez, a felírt és kiváltott gyógyszereinkkel kapcsolatos információkhoz, de a gyógyszertárban a gyógyszerész csak az elektronikus recepteket fogja látni, a leleteket és a laboreredményeket nem.

A betegek hozzáférése a saját adataikhoz azért is fontos, mert lehetőségük lesz arra, hogy egyedileg saját maguk beállíthassák azt, hogy az egészségügy szereplői közül ki és milyen adataikhoz férhet hozzá. Így megtehetik majd azt, hogy a számukra kényes információt csak az általuk választott egészségügyi dolgozóval, illetve intézménnyel osszák meg.

A készítők szerint a rendszer tervezésekor nem az volt a feladatuk, hogy megreformálják az egészségügyet, hanem egy olyan közös platform kialakítását tűzték ki célul, amely segíti az egészségügy szereplői közötti együttműködést és kommunikációt. Ha közvetlenül reformra nem is kerül sor, de az biztos, hogy hosszútávon az e-egészségügyben rejlő lehetőségek lényegesen át fogják alakítani a hazai egészségügyi ellátást.