Megjelent az egyedi dobozazonosító rendszerre vonatkozó átmeneti eljárásrend

Holnap tesztidőszak nélkül, azaz már élesben elindul az egyedi dobozazonosító rendszer. Az indulás előtti napot sokan arra használják fel, hogy teszteljék a rendszer működését, míg mások a csatlakozáson dolgoznak lázasan. Természetesen a gyógyszerellátás szakmai felügyeletét ellátó hatóság sem tétlenkedik, az OGYÉI honlapján is megjelent egy tájékoztatás a rendszer bevezetéséhez kapcsolódó átmeneti eljárásrendről. Az alábbiakban az induláshoz szükséges legfontosabb tudnivalókat foglaljuk össze.

Téves riasztások

Az igaz, hogy a rendszer egyből éles üzemmel indul, azonban ez nem jelenti azt, hogy nem lesz átmeneti időszak. Ennek az az oka, hogy a lejárati idejükig továbbra is forgalomban maradhatnak azok a gyógyszerek, melyeket még a jogszabály hatályba lépése előtt csomagoltak. Ezeknek a készítmények egy része még nem rendelkezik a biztonsági elemekkel, így azokat értelemszerűen verifikálni sem lehet.

Vannak olyan készítmények is, melyeket a gyártók már jóval a rendelkezések kötelezővé válása előtt elláttak a szükséges egyedi azonosítókkal, és már el is jutottak a gyógyszer-nagykereskedőkhöz vagy a gyógyszertárakhoz. Ezek esetében az okozhat problémát, hogy a gyártóknak a felszabadításkor még nem kellett feltölteniük az adatokat az adattárházakba, csak később, a rendszer indulásakor visszamenőlegesen. Ha az utólagos feltöltés a határidőre nem történt meg, vagy a feltöltésnél hiba lépett fel, akkor az gyógyszertáraknál a kiadás során riasztást okoz majd.

Emellett maga a hatóság is felhívja a figyelmet arra, hogy a rendszer működése során bármikor előfordulhatnak további adminisztrációs hibák, melyek következtében egy eredeti gyógyszer azonosításánál is veszélyt jelezhet a rendszer. Ilyen adminisztrációs hiba lehet például, ha a gyártó nem tölti fel egy adott gyártási tétel azonosítóit, vagy ha a gyógyszertárban rossz dobozt jelentenek ki, és később ugyanazt próbálják meg deaktiválni.

Nagyon fontos tehát kiemelni, hogy önmagában az a tény, hogy a rendszer riaszt egy adott doboznál, nem jelenti automatikusan azt, hogy hamis lenne. Minden egyes esetben az összes körülményt vizsgálni kell, és ezek alapján lehet majd meghatározni a további teendőket.

A hatóság tájékoztatása szerint ki lehet adni a készítményeket akkor, ha a csomagolás eredetinek tűnik, a dézsmazár sértetlen, és a rendszer a következő hibaüzeneteket adja:

  • ismeretlen termékkód,
  • ismeretlen sorozatszám,
  • az adatokhoz nem található gyártási tétel (sarzs),
  • a lejárat dátuma nem egyezik meg az NMVS-ben szereplő dátummal,
  • a gyártási szám és a sorozatszám nem összetartozó.

Ezeknek a feltételeknek az együttes teljesülése esetén a gyógyszert nyugodtan oda lehet adni a betegeknek, mivel a magyar gyógyszerellátási lánc zárt és biztonságosnak tekinthető. Két olyan eset van, amikor semmiképpen sem lehet kiadni az érintett készítményt: ha a rendszer azt jelzi, hogy „A doboz már inaktív.”, vagy ha „A doboz tulajdonságát már beállították.”.

Ha ez utóbbi két üzenet egyikét kapjuk meg, akkor az adott dobozokat el kell különíteni, és fel kell jegyezni a riasztási azonosítót (Alert ID). Az esetet ki kell vizsgálni, és ki kell zárni a gyógyszertári tévedés lehetőségét (például, hogy ugyanazt a doboz gyógyszert próbálták meg kétszer kijelenteni). Ha nem a gyógyszertár okozta a riasztást, akkor jelentést kell készíteni az esetről, és a lehető leghamarabb meg kell küldeni a hatóság részére. Erre nincs megszabott forma, de az OGYÉI kérte, hogy lehetőleg a hamisgyogyszer@ogyei.gov.hu elektronikus levelezési címre küldjék meg a gyógyszerészek.

2D és sima vonalkódok

A rendszergazdai programokban eddig is volt lehetőség arra, hogy a különböző készítményeket vonalkód alapján azonosítsák a gyógyszerészek. Ez nagy segítséget nyújtott a gyógyszerek átvételénél, a kiadásnál vagy a leltározásnál. Akik hozzá vannak szokva, hogy a sima vonalkódokat (EAN kód) több helyen is használták, azok a 2D kódok alkalmazásánál belefuthatnak egy kellemetlen problémába.

A 2D adatmátrix kód alkalmazásának egyik előnye, hogy sokkal több adatot tud tárolni, mint egy sima vonalkód. Éppen ezért a 2D vonalkódokban az egyedi doboz sorozatszám, a lejárat és a gyártási szám mellett megtalálható még egy termék azonosító kód is. Ez utóbbi kód az esetek többségében megegyezik a gyógyszer EAN kódjával, ami nem okoz semmilyen fennakadást.

A probléma akkor van, ha a gyógyszer EAN kódja és a 2D kódban található termékazonosító nem egyezik meg. Ez a gyógyszerek verifikálását és deaktiválását nem befolyásolja, azonban lehetetlenné teszi például azt, hogy a gyógyszertár a 2D vonalkód alapján vegye át az adott készítményt. A hibát úgy lehet orvosolni, hogy a gyógyszertári rendszerbe egyesével felvisszük az eltérő termékazonosítókat plusz EAN kódként. Így a gyógyszertári rendszerünket meg tudjuk „tanítani” arra, hogy ezeket a készítményeket is felismerjék a 2D kód alapján is.

Szerencsére ez az eltérés csak a gyógyszerek egy részénél jelentkezik, és elegendő egyszer felvinni az új adatokat, hogy orvosoljuk a problémát. Azonban ez is azt jelzi előre, hogy egyelőre még nem látjuk az összes nehézséget, ami előttünk áll a rendszer bevezetésével. Nagyon reméljük, hogy a holnapi éles indulás során mindenkinek sikerül a lehető legkevesebb negatív eseménnyel elindítani az egyedi dobozazonosítók ellenőrzését.